Back to top

Felpörögtek a magyar agrár-startupok

A Kaposvári Egyetem Agrár és Környezettudományi Kara, valamint az AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Agrár-Startup Ötletversenyt szervezett. Mindezt tették azzal a céllal, hogy támogassák azokat a fiatalokat, akik innovatív ötleteikkel képesek hozzájárulni a mezőgazdaság fejlődéséhez.

Tossenberger János: Sok értékes gondolat válhat gyakorlattá
Fotó: viniczai
A verseny keretében olyan csapatok jelentkezését várták, akik új ötletekkel rendelkeznek többek között a mezőgazdasági gépek, állattenyésztési berendezések, kertészet, öntözéstechnika, élelmiszeripar, drónok, szenzorok, agrárinformatika, GPS-technológia, vállalatirányítás, öntözés vagy kommunikáció tekintetében, melyekkel a termelés hatékonysága környezetkímélő, fenntartható módon fokozható.

A versenyről és a szeptember közepén lezajlott döntő tapasztalatairól kérdeztük Tossenberger Jánost, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának dékánját.

Az első országos Agrár-Startup Ötletverseny sikeres rendezvénynek bizonyult, különösen annak tükrében, hogy az agráriumot gyakran éri a vád, hogy nincsenek ötletek, nincsen innováció. Ez a verseny rácáfolt erre a vélekedésre.

Mind a középiskolai, mind az egyetemi szektorból szép számú jelentkezés volt. „Stimuláló hatással voltak az érdeklődésre a díjak is, melyeket meghatározó agrárvállalkozások ajánlottak fel”- középiskolások és egyetemisták kategóriában értékelték a versenyt.

„Mindkét szekciót végighallgatva nem láttam jelentős különbséget a tartalomban” - jegyezte meg, hogy a lécet magasra tették a jelentkezők. A másként gondolkodás, az innováció már a középiskolákban megindul, s felsőoktatásban tovább folytathatják ezt a munkát. Nagyon fontosnak tartja a hozzá kapcsolódó szemléletmódot. Összességében optimisták lehetünk a jövő agrárnemzedékét illetően.

A hagyományok megtartása mellett a mezőgazdaság gondolkodásra is késztet. Ezt jelzi az a szeptemberben Kaposváron rendezett szakmai konferencia, amelyen soha nem látott érdeklődés volt tapasztalható.

Ma már a gyakorló gazda is fontosnak tartja, hogy bekapcsolódjon az információ áramlásba, megismerje a szakmát érintő azon újdonságokat, melyeket a saját gazdálkodásában fel tud használni.

Ez egyébként az éppen zajló generáció váltás eredményének is betudható, már nem ódzkodnak az újtól, nem hivatkoznak arra, hogy 40 évig ez így volt jó.

A versenyt nézve, az informatikától a biotermesztésen át új megoldások, új technológiák bemutatásán keresztül minden fellelhető volt. Üdvözlendő, hogy ezek a „startupperek” a legkorszerűbb informatikai eszközöket a legnagyobb természetességgel beépítik mindennapos tevékenységükbe. A digitális világ rohamléptekkel foglalja el az életünket, s ebből az agrárium sem maradhat ki. Aki ezt nem ismeri fel, az lemarad a versenyben.

A versenyen már egy első fordulón túljutott csapatok mérkőztek meg, az együttgondolkodás, ezen belül az egyéni ötletek egybegyúrása volt jellemző. Mintegy harminc fiatal mutatta meg magát néhány perces prezentációkkal, országosan elismert személyek ültek a bíráló bizottságban, akik nem az internetről ismerik a szakmát.

A munka a verseny után sem állt meg. Az eseményt követően már befutott start-up cégek, sikeres vállalkozások keresték meg a csapatokat a további együttműködés, illetve segítség ígéretével. Ezekből pedig az egész hazai mezőgazdaság csak profitálni tud.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kinek a húsos, kinek a zsíros: házias ízekkel jövedelmezőbb a vállalkozás

Horváth Zoltán szerint a hozzáadott munka jelenti az igazi értéket, és úgy találta, hogy ez a sertésfeldolgozásra is igaz. Ugyanis amikor különböző termékeket készített a húsból, jövedelmezőbbnek bizonyult a vállalkozás.

Traktorújdonságok a Kubotától

A világ harmadik legnagyobb mezőgépgyártója két újdonságot mutatott be a tavalyi Agrotechnica kiállításon. Az M7002-es nagytraktorszériát az M7003 széria váltja fel 2020-ban, és már elkezdték a megrendelések felvételét.

Negyvenhatezer éves madarat találtak

Szibériában egy negyvenhatezer éves megfagyott madár tetemére bukkantak. A kutatók által végzett vizsgálatok alapján megállapították, hogy a jégkorszaki állat egy havasi fülespacsirta (Eremophila alpestris) volt.

Új fegyver a szúnyogok ellen

A University of New Mexico kutatói kidolgoztak egy eljárást, amivel inszekticid hatású narancsolajat juttatnak élesztősejtekbe, hogy a kombinálásukkal környezetkímélő módon pusztítsák el a szúnyoglárvákat.

100 ezer hektárral több öntözhető terület - Vízgazdálkodjunk okosan

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara „NAKPRAKTIKUM – Vízgazdálkodjunk okosan” címmel szakmai rendezvénysorozatot tart 2020. március 4. és 12. között az ország négy városában. Az eseményeken szakértők ismertetik az öntözést és a vízgazdálkodást érintő, közelmúltban hatályba lépett törvényi változásokat, valamint a talajok vízmegőrző állapotának fenntartásához hozzájáruló gyakorlati tanácsokat.

Felfedezték a világ első állatát, mely nem lélegzik

A Henneguya salminicola nevű parazitáról bebizonyosodott, hogy teljes egészében hiányzik a lélegzéshez szükséges genetikai eszköztára, ezzel ez a világ első ismert állata, amely egyáltalán nem lélegzik.

ASP - Védőoltásra várva

A sajtóban időről időre felröppen a híre annak, hogy sikerült áttörést elérni az afrikai sertéspestis elleni védőoltás kifejlesztésében. Legutóbb a Plum Island Animal Disease Center sikeres kísérleteiről lehetett olvasni a Pig Progress szaklap honlapján. Vannak-e valóban ígéretes készítmények már, kérdeztük a Nébih-től?

Május közepétől teljes körű mezőgazdasági összeírás

Tíz év után idén nyáron ismét teljes körű mezőgazdasági összeírást készít a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) Agrárcenzus, 2020 elnevezéssel.

A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

A Szent István Egyetem (SZIE) is felkerült az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nemzetközi listájára, az együttműködés értelmében az Egyetem több szakterületen is segíti az Európai Unió tudományos szervezetének munkáját.

A sokoldalú tyúktoll: lehet festővászon, hőszigetelő vagy lámpaernyő

Több milliónyi tonna tyúktoll keletkezik világszerte, de mit lehet vele kezdeni?