Back to top

Felpörögtek a magyar agrár-startupok

A Kaposvári Egyetem Agrár és Környezettudományi Kara, valamint az AM Dunántúli Agrárszakképző Központ, Móricz Zsigmond Mezőgazdasági Szakgimnáziuma, Szakközépiskolája és Kollégiuma Agrár-Startup Ötletversenyt szervezett. Mindezt tették azzal a céllal, hogy támogassák azokat a fiatalokat, akik innovatív ötleteikkel képesek hozzájárulni a mezőgazdaság fejlődéséhez.

Tossenberger János: Sok értékes gondolat válhat gyakorlattá
Fotó: viniczai
A verseny keretében olyan csapatok jelentkezését várták, akik új ötletekkel rendelkeznek többek között a mezőgazdasági gépek, állattenyésztési berendezések, kertészet, öntözéstechnika, élelmiszeripar, drónok, szenzorok, agrárinformatika, GPS-technológia, vállalatirányítás, öntözés vagy kommunikáció tekintetében, melyekkel a termelés hatékonysága környezetkímélő, fenntartható módon fokozható.

A versenyről és a szeptember közepén lezajlott döntő tapasztalatairól kérdeztük Tossenberger Jánost, a Kaposvári Egyetem Agrár- és Környezettudományi Karának dékánját.

Az első országos Agrár-Startup Ötletverseny sikeres rendezvénynek bizonyult, különösen annak tükrében, hogy az agráriumot gyakran éri a vád, hogy nincsenek ötletek, nincsen innováció. Ez a verseny rácáfolt erre a vélekedésre.

Mind a középiskolai, mind az egyetemi szektorból szép számú jelentkezés volt. „Stimuláló hatással voltak az érdeklődésre a díjak is, melyeket meghatározó agrárvállalkozások ajánlottak fel”- középiskolások és egyetemisták kategóriában értékelték a versenyt.

„Mindkét szekciót végighallgatva nem láttam jelentős különbséget a tartalomban” - jegyezte meg, hogy a lécet magasra tették a jelentkezők. A másként gondolkodás, az innováció már a középiskolákban megindul, s felsőoktatásban tovább folytathatják ezt a munkát. Nagyon fontosnak tartja a hozzá kapcsolódó szemléletmódot. Összességében optimisták lehetünk a jövő agrárnemzedékét illetően.

A hagyományok megtartása mellett a mezőgazdaság gondolkodásra is késztet. Ezt jelzi az a szeptemberben Kaposváron rendezett szakmai konferencia, amelyen soha nem látott érdeklődés volt tapasztalható.

Ma már a gyakorló gazda is fontosnak tartja, hogy bekapcsolódjon az információ áramlásba, megismerje a szakmát érintő azon újdonságokat, melyeket a saját gazdálkodásában fel tud használni.

Ez egyébként az éppen zajló generáció váltás eredményének is betudható, már nem ódzkodnak az újtól, nem hivatkoznak arra, hogy 40 évig ez így volt jó.

A versenyt nézve, az informatikától a biotermesztésen át új megoldások, új technológiák bemutatásán keresztül minden fellelhető volt. Üdvözlendő, hogy ezek a „startupperek” a legkorszerűbb informatikai eszközöket a legnagyobb természetességgel beépítik mindennapos tevékenységükbe. A digitális világ rohamléptekkel foglalja el az életünket, s ebből az agrárium sem maradhat ki. Aki ezt nem ismeri fel, az lemarad a versenyben.

A versenyen már egy első fordulón túljutott csapatok mérkőztek meg, az együttgondolkodás, ezen belül az egyéni ötletek egybegyúrása volt jellemző. Mintegy harminc fiatal mutatta meg magát néhány perces prezentációkkal, országosan elismert személyek ültek a bíráló bizottságban, akik nem az internetről ismerik a szakmát.

A munka a verseny után sem állt meg. Az eseményt követően már befutott start-up cégek, sikeres vállalkozások keresték meg a csapatokat a további együttműködés, illetve segítség ígéretével. Ezekből pedig az egész hazai mezőgazdaság csak profitálni tud.

Forrás: 
magyarmezogazdasag

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Több lehet a mikroműanyag a természetben, mint gondoltuk

Egy most záruló K+F projekt során olyan mintavételi módszert fejlesztett ki egy független laboratórium, amellyel sokkal pontosabb és megbízhatóbb eredményeket kaphatunk a mikroműanyagok kutatása során: az eddig mért adatoknál akár 3-5-ször is nagyobb lehet a vizekben jelen lévő tényleges mikroműanyag-koncentráció.

71 agrárminiszter Berlinben

Már több mint egy évtizede hagyomány, hogy a berlini Zöld Hét keretében nemzetközi agrárminiszter-találkozót szerveznek, ahol a világ nagy élelmiszer-ellátási kérdéseit tárgyalják meg a vezető agrárpolitikusok. Az idén 71 kollégéját köszöntötte Julia Klöckner német agrárminiszter. A tanácskozás végén kiadott kommünikéjükben a globális kereskedelem fontosságát hangsúlyozzák a résztvevők.

Mentőöv a kisgazdaságoknak

Átalakulóban az erdélyi mezőgazdasági struktúra. Az uniós támogatások leginkább a közepes és a nagy – nyereségcélú – farmok fejlesztését szorgalmazzák, emiatt lassan eltűnnek a családi megélhetést biztosító, kisebb háztáji gazdaságok. Ez – az általános kiöregedés mellett – elkerülhetetlenül hozzájárul a hagyományos erdélyi falvak elnéptelenedéséhez.

Mézzel bizonyítottan gyorsabban gyógyulnak a sebek és az égési sérülések!

Számos kutatás bizonyítja, hogy a méz segíti a közepesen súlyos sebek és égési sérülések gyógyulását. Égések esetén akár 4-5 nappal gyorsabban hozhat gyógyulást a méz, mint a szokásos sebtapaszokkal vagy szerekkel. Ez a hatás azonban a krónikus sebek és súlyos égési sérülések esetén nem mutatható ki.

PwC: a vezérigazgatók minden eddiginél pesszimistábbak

A vezérigazgatók minden eddiginél pesszimistábban látják a globális növekedési kilátásokat a PwC globális felmérése szerint, amelynek eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon mutatják be.

Új lendületet vehet a generációváltás az agráriumban

Nagyobb szerepvállalásra ösztönözné a fiatal gazdákat az Agrárminisztérium, részben a tárca szakiskolai hálózatán keresztül, illetve a Vidékfejlesztési Programból igényelhető támogatások segítségével – jelentette ki Szinay Attila közigazgatási államtitkár Miskolcon, az Újjászülető vidék elnevezésű konferencián.

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Fontos az önmérséklet

Dr. Nagy Balázs, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Természetföldrajzi Tanszékének docense, az ELTE Földrajztudományi Központjának vezetője, a Földgömb magazin főszerkesztője. Geográfus és klímakutató, több expedíció tagja és vezetője, amelyek az Antarktiszon és az Andokban kutatják az éghajlat változásait. Kíváncsiak voltunk, mit mond a jövőről.

Újjászülető vidék

Ezen a címen rendeztek konferenciát 2020. január 17-én, a Miskolci Egyetem Állam- és Jogtudományi Karán, melyen Generációváltás az agráriumban címmel előadást tartott dr. Szinay Attila, az Agrárminisztérium közigazgatási államtitkára. Előadásában rámutatott arra, hogy a mezőgazdaság stratégiai szerepet tölt be nemzetgazdaságunkban.

Lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, sőt a juhokra is szemet vetett?

A mesében a bátor vadász megöli a gonosz farkast. Most azonban lehet, hogy a farkas megeszi Piroskát és a nagymamát, de a juhokat és a kecskéket biztosan. Néhány hegyvidéki területről már ki is szorultak a pásztorok.