Back to top

Küszöbön a fekete mangalica fajtaelismerése

Újabb fejezettel bővülhet a mangalica sikertörténete, hiszen több éves nemesítői munka után immáron hivatalos fajtaelismerést kaphat a magyar zsírsertésfajta legritkább színváltozata, a fekete. A tenyésztőszervezet bő másfél éve, a Budapesti Mangalica Fesztiválon már nyilvánosan is bemutatta a fajtajelölt egyedeit, de az állami elismerés procedúrája csak ezekben a hetekben záródik majd.
A mangalicát már senkinek sem kell bemutatni, még a laikusok is ismerik, sőt, ha őshonos haszonállat fajtákról van szó, akkor bizonyosan az első helyek valamelyikén említik. A legtöbben még azt is tudhatják, hogy a 19. századtól négy színváltozata létezett, a szőke, a fecskehasú, az ordas és a fekete. Az azonban már kevesebbek előtt ismert, hogy az utóbbi változat a 20. század második felében eltűnt a köztenyésztésből, azaz lényegében kiveszett.

Szürke eminenciás – fekete gúnyában

A fekete mangalica a szőke mangalica és a szerémségi fekete fajták keresztezéseként jött létre az 1860 és 1890 közötti időszakban.

Talán a keresztezési partner okán inkább az ország déli felén terjedt el, persze jóval kisebb állománylétszámmal, mint a többi szín. Ennek oka lehetett az is, hogy termelési tulajdonságai elmaradtak a szőkétől, igaz, az egészség, ellenálló képesség terén jobb volt annál. A 1959-es, Horn Artúr szerkesztette (legendás) Állattenyésztési enciklopédia mint vöröses vagy szürkés bőrű, fekete szőrzetű jószágot említi hozzátéve, hogy már akkoriban is inkább a szőke volt az országszerte elterjedt.

A fekete mangalica élni akar

Mindezek okán meglepetésként érhette a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének vezetőit, amikor tizenöt éve azt tapasztalták, hogy a fajtatisztán tartott szőke állományokban meg-megjelentek fekete színű egyedek.

A fajtaegyesület nem tétlenkedett, az országot bejárva és a sötét színű egyedeket összegyűjtve fajtarekonstrukciós programot indított, amelyhez segítségül hívta a Debreceni Egyetem kutatóit is.

Alig több mint 100 egyeddel kezdtek dolgozni. A kezdeményezés életképességét azonban igazolta, hogy a NéBIH DNS vizsgálatai egyértelmű különbséget mutattak ki a másik három változathoz képest, azaz sikerült igazolni a „fekete mangalica allél” meglétét, így a genetikailag önálló fajta létezését. Jelenleg több mint 200 koca és 50 kan van termelésben, ami bár közel van a fajtaelismeréshez elegendő kritikus szinthez.

Túl a papírhegyen

A fajta eredményes fenntartásához és állami elismerésének kezdeményezéséhez meg kellett alkotni a fekete mangalica tenyésztési programját. A dokumentum elkészült és bár ennek szakmai részleteit csak a tenyésztőszervezet ismeri,

bizonyosan meg kellett határozni a fajtasztenderdet, a tenyésztési eljárást (különös tekintettel a beltenyésztés elkerülésére), a küllemi bírálat és a tenyész­kiválasztás elveit, a törzskönyvezés és a teljesítményvizsgálat feltételeit.

Ezen dokumentum alapján az Agrárminisztérium feladata, hogy a fekete mangalicát védett, őshonos mezőgazdasági állatfajtává nyil­vánítsa. A folyamat megkezdődött és néhány héten belül talán már eredménye is lesz.

Mire jó mindez?

A fekete mangalica önálló fajtává nyilvánításával teljes lesz a mangalica, történeti adatokkal igazolható szortimentje. Ezzel gazdagabb lesz a magyar állattenyésztés élő öröksége és bővül az agro-biodiverzitás is. Ez már önmagában is jelentős tenyésztői teljesítménynek tekinthető, de szinte biztos, hogy a tenyésztőszervezet céljai ezen túlmutatnak.

A többi színváltozat esetében is az adta meg a sikeres fajtafenntartás alapját, hogy gazdaságilag ésszerűvé lehetett tenni a tenyésztést, a késztermékek forgalmazása révén – mindezt persze megfelelő marketinggel segítve.

Kíváncsian várjuk, mivel állnak majd elő az új fajta tenyésztői és feldolgozói. Lehet, hogy rövidesen a fekete bőrkés fehér szalonna lesz a jövő egyik „trendi” élelmiszere?

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.

A 17 millió forintos borjú

50 ezer euróért, mostani euróárfolyamon átszámítva nagyjából 17 millió forintért adott el egy wagyu borjút egy németországi állattartó – számolt be a példátlan szenzációról az agrarheute.com szaklap.

Érzékelhetően emelkedtek az agrárárak

Az első negyedévben nagyobb mértékben nőttek a mezőgazdasági termelői­ árak, mint a ráfordítások – derül ki a KSH adataiból. Az elemző szerint az emelkedés a következő hónapokban mérséklődik, majd árcsökkenés jön.