Back to top

Küszöbön a fekete mangalica fajtaelismerése

Újabb fejezettel bővülhet a mangalica sikertörténete, hiszen több éves nemesítői munka után immáron hivatalos fajtaelismerést kaphat a magyar zsírsertésfajta legritkább színváltozata, a fekete. A tenyésztőszervezet bő másfél éve, a Budapesti Mangalica Fesztiválon már nyilvánosan is bemutatta a fajtajelölt egyedeit, de az állami elismerés procedúrája csak ezekben a hetekben záródik majd.
A mangalicát már senkinek sem kell bemutatni, még a laikusok is ismerik, sőt, ha őshonos haszonállat fajtákról van szó, akkor bizonyosan az első helyek valamelyikén említik. A legtöbben még azt is tudhatják, hogy a 19. századtól négy színváltozata létezett, a szőke, a fecskehasú, az ordas és a fekete. Az azonban már kevesebbek előtt ismert, hogy az utóbbi változat a 20. század második felében eltűnt a köztenyésztésből, azaz lényegében kiveszett.

Szürke eminenciás – fekete gúnyában

A fekete mangalica a szőke mangalica és a szerémségi fekete fajták keresztezéseként jött létre az 1860 és 1890 közötti időszakban.

Talán a keresztezési partner okán inkább az ország déli felén terjedt el, persze jóval kisebb állománylétszámmal, mint a többi szín. Ennek oka lehetett az is, hogy termelési tulajdonságai elmaradtak a szőkétől, igaz, az egészség, ellenálló képesség terén jobb volt annál. A 1959-es, Horn Artúr szerkesztette (legendás) Állattenyésztési enciklopédia mint vöröses vagy szürkés bőrű, fekete szőrzetű jószágot említi hozzátéve, hogy már akkoriban is inkább a szőke volt az országszerte elterjedt.

A fekete mangalica élni akar

Mindezek okán meglepetésként érhette a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének vezetőit, amikor tizenöt éve azt tapasztalták, hogy a fajtatisztán tartott szőke állományokban meg-megjelentek fekete színű egyedek.

A fajtaegyesület nem tétlenkedett, az országot bejárva és a sötét színű egyedeket összegyűjtve fajtarekonstrukciós programot indított, amelyhez segítségül hívta a Debreceni Egyetem kutatóit is.

Alig több mint 100 egyeddel kezdtek dolgozni. A kezdeményezés életképességét azonban igazolta, hogy a NéBIH DNS vizsgálatai egyértelmű különbséget mutattak ki a másik három változathoz képest, azaz sikerült igazolni a „fekete mangalica allél” meglétét, így a genetikailag önálló fajta létezését. Jelenleg több mint 200 koca és 50 kan van termelésben, ami bár közel van a fajtaelismeréshez elegendő kritikus szinthez.

Túl a papírhegyen

A fajta eredményes fenntartásához és állami elismerésének kezdeményezéséhez meg kellett alkotni a fekete mangalica tenyésztési programját. A dokumentum elkészült és bár ennek szakmai részleteit csak a tenyésztőszervezet ismeri,

bizonyosan meg kellett határozni a fajtasztenderdet, a tenyésztési eljárást (különös tekintettel a beltenyésztés elkerülésére), a küllemi bírálat és a tenyész­kiválasztás elveit, a törzskönyvezés és a teljesítményvizsgálat feltételeit.

Ezen dokumentum alapján az Agrárminisztérium feladata, hogy a fekete mangalicát védett, őshonos mezőgazdasági állatfajtává nyil­vánítsa. A folyamat megkezdődött és néhány héten belül talán már eredménye is lesz.

Mire jó mindez?

A fekete mangalica önálló fajtává nyilvánításával teljes lesz a mangalica, történeti adatokkal igazolható szortimentje. Ezzel gazdagabb lesz a magyar állattenyésztés élő öröksége és bővül az agro-biodiverzitás is. Ez már önmagában is jelentős tenyésztői teljesítménynek tekinthető, de szinte biztos, hogy a tenyésztőszervezet céljai ezen túlmutatnak.

A többi színváltozat esetében is az adta meg a sikeres fajtafenntartás alapját, hogy gazdaságilag ésszerűvé lehetett tenni a tenyésztést, a késztermékek forgalmazása révén – mindezt persze megfelelő marketinggel segítve.

Kíváncsian várjuk, mivel állnak majd elő az új fajta tenyésztői és feldolgozói. Lehet, hogy rövidesen a fekete bőrkés fehér szalonna lesz a jövő egyik „trendi” élelmiszere?

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöldségbemutató 4 méterrel a tenger szintje alatt

Egy kiváló zöldségbemutatón, jó 4 méterrel a tenger szintje alatt mi sem jut az ember eszébe, mint hogy ezen a helyen 400 éve még bálnavadászok hajtották a ladikjukat. Vajon újabb 400 év múlva mi lesz a holland polderekből? Szeptember utolsó hetében évek óta megnyitja kapuit a Bejo Zaden. A vetőmag-nemesítő és -előállító cég warmenhuizeni kísérleti központja ilyenkor négy napra átjáróházzá válik.

Valósággá vált a cowboyok világa hazánkban

Ha az gondoljuk, hogy a western világának alkonyával eltűntek a Vadnyugat lovai a napi használatból, tévedünk. Nem is kell messzire utaznunk, ha látni akarjuk, hogy miként lehet lasszóval befogni, terelni a pusztában szabadon élő marhát.

Szürkemarhákat is nevelnek a diákok

Tizenkét darab magyar szürke szarvasmarhával gyarapodott a Kiskunfélegyházi Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakgimnázium tangazdasága a napokban.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

Bőrmasszázs teheneknek

Sok gazda nemcsak a mezőgazdasági tevékenység egyik fontos alappillérének tartja, hanem hasznos társnak is tekintik az állatokat. Ezért akár kényeztetni is hajlandó azokat.

Terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén

E hét elejétől terápiás malac fogadja az utazókat San Francisco nemzetközi repülőterén - jelentette több amerikai médium is.

Kecsketartók figyelem! Most kell beadni de minimis kérelmeket

A kecsketenyésztőknek december 10-ig lehet benyújtani az anyakecske-tartás után igényelhető de minimis támogatási kérelmüket – figyelmeztet a szakmai szövetség.

Európai szinten is meghatározó a hazai lúdtermelés

Hazánkban Szent Márton nap környékére és a karácsonyra összpontosul a lúdhús iránti kereslet, így a lúdágazat szereplői abban bíznak, hogy a következő hetekben kiegyensúlyozottabbá válhat a piac. 2018-ban a feldolgozó-üzemekben közel 22 ezer tonna mennyiségben állítottak elő vágottliba-termékeket.

Tiltakozás a dán elképzelések ellen

Szlovákia egyik legjelentősebb mezőgazdasági vállalata, a Dan-Slovakia Agrar mintegy 7600 hektár területen gazdálkodik. A vállalat jelenleg évi 8500 kocát és süldőt, valamint 150 ezer vágósertést értékesít, nagyjából kétszáz fő alkalmazásával. A dán cég üzemeltetésével és terjeszkedési szándékaival szemben az ország több községében, helységében is komoly ellenállást tanúsítanak a lakosok.

Újabb brazil piacszerzés Kínában

Kína további hét brazil vágóhídnak, illetve sertéshús-csomagolónak adta meg az engedélyt az export elindításához. A kínaiak által akkreditált vágóüzemek Santa Catarina államban vannak, innen származik a brazil sertéstermelés egyharmada. Az állam állategészségügyi státusza magas, többek között mentes a ragadós száj- és körömfájástól is, ami a kínai szakemberek döntésében fontos szerepet játszott.