Back to top

Növekvő hüllőállomány - a török gekkó

Azok közül, akik Gerald Durrell könyvein nőttek fel, talán emlékeznek páran az ifjú állatbarát Geronimo nevű „házi gyíkjára”, amely az író szeme láttára vívta meg hősies csatáját egy imádkozó sáskával. Durrell ezzel a történetével meglehetős népszerűséget szerzett az akkori terraristák körében a trópusokon igen elterjedt gyíkok európai rokonának, a török gekkónak.
A török gekkó (Hemidac­ty­lus tur­cicus) apró termetű, 8-10 cm-esre növő gyíkocska, mely rózsaszínű, drapp, esetleg lilás árnyalatú kültakaróján apró, elszórt pettyeket és puha, szemölcs jellegű bőrkinövéseket visel.
Fotó: ZooFari/https://hu.wikipedia.org

Az üvegen is megkapaszkodik

A Földközi-tenger térségében gyakorlatilag mindenhol elterjedt, kultúrakövető faj. A nyaralás során azonban nem feltétlenül találkozunk velük, hiszen ezek a gyíkocskák éjszakai életmódúak.

A forró nappalokat ereszek mögött, vízóraaknákban és hasonló védett, árnyas helyeken töltik – gyakran többedmagukkal megbújva.

Éjszaka azután szétszélednek, és gyakran az utcai lámpák és világos házfalak környékén tanyáznak. Ezeket az ideális – a rovarokat vonzó – felületeket 1-2 állatka uralja. Kis türelemmel az ilyen helyeken meg is lehet figyelni őket, amint a fényre gyűlő rovarokra vadásznak. A falakon való mozgás közben segítik őket tapadó­lemezes ujjaik, melyeknek köszönhetően a függőleges, illetve negatív hajlású felületeken vagy akár az üvegen is képesek megkapaszkodni.

Tojásait kettesével rakja

A török gekkó fogságban is jól tartható, könnyen alkalmazkodó hüllők.  Terráriumuk inkább magasépítésű legyen, sok függőleges mászófelülettel és búvóhellyel. Leginkább a nagyobb faké­reglapoknak veszik hasznát. Az aljzat kiválasztásánál kerüljük a homokot és az egyéb hasonló, apró szemcséjű talajtípusokat, amelyek a gyíkok talpán lévő finom lemezek közé ékelődhetnek. A berendezést úgy alakítsuk ki, hogy a gekkók a vizes, illetve ásványianyag-kiegészítőket tartalmazó tálkákat anélkül elérhessék, hogy a talajra kelljen lépniük.

A terráriumuk hőmérséklete nappal 26-28 °C legyen, mely éjjel 20 °C-ra hűlhet. Szeretik, ha búvóhelyük kicsit párásabb, és szívesebben nyalogatják a harmatot, mint a tálban felkínált vizet. Ezért 1-2 naponta mérsékelten bepermetezhetjük vízzel a helyük egy részét.

Táplálékként bármilyen apró rovar szóba jöhet számukra. Az éjjel aktív tücsköket, csótányokat is beleértve, hiszen szintén éjszakai életmódú gyíkjaink meg fogják találni őket. A rovarokat természetesen vitamin és ásványi anyag kiegészítőkkel kezeljük. Mészgrittet vagy szépiát is biztosítsunk számukra. Ezeket a gekkók önállóan felkeresik és nyalogatják. A török gekkók nappal többen is jól megférnek a búvóhelyeken, ám éjjel védelmezik a sajátjuknak vélt területüket, és űzhetik egymást. Ezt vegyük figyelembe társításuk során, és ha kell, különítsük el a civakodó egyedeket. A török gekkók szaporodásának – elvi síkon – előfeltétele a téli pihenő, ám gyakran előfordul, hogy enélkül is megindulnak a párzások a tavaszi időszakban. Tojásaikat évente több alkalommal mindig kettesével rakják. Ezeket általában függőleges felületekre tapasztják. A kikelő kis gekkók feltűnő, gyűrűs mintázata gátolja a felnőtteket abban, hogy elfogyasszák utódaikat. Idővel azonban a növendékeket érdemes új helyre költöztetni.

Tájékozódjunk a hatóságoknál!

A török gekkók európai állománya örvendetesen növekvő tendenciát mutat, így – e cikk megjelenése idején – nem állnak természetvédelmi oltalom alatt. Az európai hüllőfajok helyzete azon­ban általában kritikus, ezért a velük kapcsolatos előírások idővel változhatnak. Így a török gekkók tartását megelőzően tájékozódjunk az aktuális szabályokról.

Amennyiben ilyen állatokat szeretnénk, ne a természetből gyűjtsük be őket, hanem szaporított egyedeket szerezzünk be.

Továbbá a vadbefogás mellett az is etikátlan és meggondolatlan eljárás, ha olyan helyen engedünk el a gekkókat, ahol eredetileg nem él a faj. Ilyesfajta „kísérletezésre” sajnos még „szakértők” részéről is volt példa, ám az ilyen eljárás természetkárosító hatást gyakorolhat a környezetünkre.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Kosorrú nyulak a történelem forgatagában

Az elmúlt évtized egyik leggyakrabban kiállított nyúlfajtája az óriás kosorrú nyúl, melynek, úgy tűnik, tenyésztőtábora állandó. Amellett, hogy rendkívül kedves, bájos e különös fizimiskájú fajta, háztáji gazdaságokban olcsón előállítható, ízletes húsával is meghálálhatja a gondoskodást. A világ számos országában tenyésztik – mára globalizált fajtának tekinthető.

Veszélyben a vajdasági termőföldek!

Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája. Riasztó mértékben csökken a Vajdaságban található mintegy 1,7 millió hektárnyi termőföld szervesanyag-tartalma. A szakértők figyelmeztetnek, a talaj humusztartalma már három százalék alá esett, ami az optimális határérték.

Húsba vágó tévhitek: #MeattheFacts

Meghatározó európai szakmai és érdekvédelmi szervezetek kampányt indítottak az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhitek eloszlatása érdekében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladatának tekinti a fogyasztók hiteles tájékoztatását, az agráriumban tevékenykedők megbecsültségének helyreállítását, ezért csatlakozott a kezdeményezéshez.

Vágóhíd vezet a nyugati piacra? - Exportunk csak élőállatból áll

Közép európai marhavágóhíd megépítése, hazai húsmarha tartó szervezetek összefogása, öntözött területek növelése, valamint a gazdák végrendelet írása is a versenyképesség növelés eszköze lehet. Mindezeket Nagy István agárminiszter vetette fel a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének regionális szakmai napján Bekecsen.