Back to top

Az enyhén csípős édessége

„Honnan hozzák, ez olyan gyönyörű, olyan friss?!” Szinte állandóan visszatérő kérdés ez a debreceni piacon Tóthék standjánál. A válasz kicsit megrovó: „saját kertünkből, a fólia alól. Ezt ugyanis mi termeljük, nem csupán árusítjuk”.

Gyakori beszélgetéstéma ez, amikor valaki az említett helyen paprikát vagy paradicsomot óhajt vásárolni. A két eladó, Tóthné Marika és Tóth János különböző típusú kereskedők. Marika a szabadszájúbb, ő oda is válaszol, míg János csendben mosolyogva nyugtázza magában a sikert. Az áru minősége, szépsége, frissessége arra sarkallt, hogy esetleg megnézhetném-e azt a fóliát, amiben mindezt előállítják. Szívesen megmutatják, ám ha nem lennének ott, vár rám Tóth Zsolt, aki az egészet felügyeli mint családtag. 

A Martinkára vezető út mellett találom őket. Biomódszerrel termelnek különböző paprikákat, pritamint, enyhén csípőset és édeset, valamint paradicsomot és uborkát. Azonkívül szántóföldön foglalkoznak még cukkinivel és padlizsánnal.

Bravia F1 édes paprika: tövenként legalább 3 kilogramm
Az egész terület, néhány négyzetméter híján, alig 1 hektár, azaz 10 ezer négyzetméter. Ezen kilenc fóliasátor található. Úgynevezett hidegfóliák, beszerelt vészfűtéssel, ha az időjárás úgy alakulna, de leginkább a korai kiültetés miatt. Arra is büszkék, hogy biológiailag előállított terméket árusítanak, a szentesiek módszerét követik sikerrel. A kilenc sátorból kettőben pritamin paprikát termelnek, jelenleg Bihar F1-et. Kicsit megvitatják, hogy ez már lefutott, nem rezisztens, de Marika nem enged a negyvennyolcból: ha a vevők ezt keresik, ezt imádják, akkor ezzel foglalkoznak. Két másik sátorban az enyhén csípős Cassovia hibridet, újabb két sátorban a Bravia F1 hibridet, szintén két sátorban a Siluette paradicsomot, egy sátorban pedig Bomber uborkahibridet termesztenek.

Az évet a paradicsom márciusi palántázásával kezdik, bár ez inkább csak iránymutató időpont. Megválasztása nagy­­ban függ a palánta minőségétől, fejlettségétől.

Még olyan is előfordult, hogy csak áprilisban kezdhették meg az ültetést egy későn jött havazás miatt. A fóliasátor egyszerű szerkezet, de nagyon precíz. A váz betontuskókon áll, az ajtók pedig nagyon pontosan zárnak. Ezen nincs mit csodálkozni, hisz Tóth János fémipari szakképzettségű ember, így mindent el tud készíteni, a hegesztéstől a festésig.

A mezőgazdasághoz eredetileg nem volt sok közük. Gyerekkorukban a Bocskai­kertben látták, amint a szülők a kiskertet művelik és fenntartják.

A fóliasátorra maguk vásárolnak fóliát a TVK-ból. Így olcsóbban jutnak hozzá, és az árut alaposan meg tudják nézni. Ezen felül 3 év garanciát is kapnak rá, de ők akár 5 évig is használják ugyanazt a fedőanyagot. Leginkább csak a szél szokta tönkretenni, de a 3 évet mindenképpen kibírja.

A házaspár 20 évvel ezelőtt kereskedőként árusított a debreceni piacon. Akkor próbálkoztak meg először azzal, hogy maguk termelnek, amit értékesítenek. Képzettség híján rengeteg könyvet elolvastak a témában, amennyit csak lehetett.
 

Tóth Zsolt a Bihar F1 pritamin paprikával: a vevők ezt imádják
Aztán jött az internet, azon is mindent megkerestek, ami a paprikáról, a paradicsomról és a többi zöldségről szól, majd kitűnő prospektusokat kaptak. Elsősorban a KITE Zrt. derecskei telepén jutottak professzio­nális kiadványokhoz, az akkor kialakult szakmai kapcsolatot azóta is ápolják. Ritka szokás, de előfordul, hogy dicsérik a partnerüket. Tóthék a palántát és a vetőmagot egyaránt Derecskéről szerzik be. Januárban bemennek a KITE telephelyére, leadják, hogy mit kérnek, hány darabot, milyen fajtát, melyik hétre, és aztán megy minden, mint a karikacsapás. A korai fajták palántáját cserépben, a késeieket pedig tápkockában neveltetve kérik, nagyon jók a tapasztalataik.

A minőséggel sohasem volt gond, a KITE-s szakemberek rugalmasak, segítőkészek, és mivel 20 éve járnak oda, régi ismerősökként fogadják Tóthékat. Ezért ők már nem is foglalkoznak palántaneveléssel, kiváló, amit kapnak, amit Derecskéről megvesznek.

Amikor a költségekről kezdünk beszélgetni, kiderül, hogy ők nem négyzetméterben és hektárban gondolkodnak. Minden egyes fóliasátorba darabra pontosan kérik a palántákat, és a fóliasátron belül sem azonos a kiültetés. Paprikából egy sátorba 900 darabot tesznek, ám a széleknél sokkal kisebb tőtávolságra, mint a belső területeken. Paradicsomból, ugyancsak egy sátorba, 600 palánta kell, uborkából pedig 300 palánta. Az ár a fajtól függ, hogy paprikáról, paradicsomról vagy uborkáról van szó, és az is befolyásolja, hogy milyen tálcán kérik, vagy hogy mennyire hamar szeretnék hazavinni a palántákat. Mostanában egy paprikapalánta kb. 80–100 forintba kerül, a paradicsompalántáért 180 forintot kell fizetni tövenként. Az uborkáért, amit tökre oltva kapnak meg, darabonként 325 forintot fizetnek. Pontosan vezetik, hogy mi mennyibe kerül. Bár nem fillér pontosságú a nyilvántartásuk, az biztos, hogy évente csupán a palántákért – a szállítással és egyebekkel – több mint 1 millió forintot adnak ki.

Az 1 hektár földön kilenc fóliasátor sorakozik egymás mellett. Ezeket mindet maguk készítették, külső segítségre nem voltak rászorulva.

Mai áron számolva, minden egyes sátor, a 200 négyzetméter terület lefedése általában 1 millió forintból hozható ki. Így, megint csak mindent összeadva, a kilenc sátor együttes költsége minimum 9, de inkább 10 millió forint.

Az öntözést ma csepegtető csövekkel oldják meg, amelyből a teljes területre 3 ezer métert vásárolnak, természetesen a KITE-től. Elég jó áron kapják, folyóméterenként 13,5 forintot fizetnek érte. Viszont évente kétszer újra kell telepíteni, mert az öntözővíz magas vastartalma miatt augusztusra eltömődnek a csepegtetőnyílások. A sátoron belül használatos fém támrendszert ugyancsak Tóth János készítette, saját kezűleg. Ezek is több mint 100 ezer forintba kerültek sátranként. Az öntözésben azzal próbáltak javítani a helyzetükön, hogy kihelyeztek két ülepítőtartályt. Ez egy rövid ideig hasznosnak bizonyult, csakhogy amikor a nagy melegben megkezdődik az erőteljesebb öntözés, és folyamatosan kell a víz, olyankor már nincs idő ülepítésre. Ekkor egyenesen a kútból megy az öntözővíz a csepegtetőcsövekbe. Ha már számolni kezdtünk, akkor az is ide tartozik, hogy a kút külön-külön több mint 100 ezer forintba kerülne ma.

A változó költségek között feltűnő, hogy növényvédelemre milyen keveset fordítanak. Igen, mert – még a dokumentumot is meg akarták mutatni – ők a szentesiek biológiai módszerével termelnek, tehát különböző mérgekre nemigen adnak ki pénzt.

Szentesről hozzák a ragadozó rovarokat, amikből kétfélét alkalmaznak. Paprikában 30 ezer forint az áruk sátranként, de megéri, mert amióta ezeket alkalmazzák, a végtermék még szebb, még kívánatosabb, mint korábban volt. Kiültetéskor egy kis rezes permetezést kapnak a növények, mást nem nagyon. Ezen kívül minden sátorba vásárolnak 100 ezer forintért olyan csirketrágyát (ezt is a KITE Zrt.-től), amit előzőleg kezeltek. Alkalmaznak még egy osztrák granulátumot, ami 50 ezer forintba kerül, szintén sátranként. Amúgy a biológiai termesztésben engedélyezett növényvédő szerekre egész évben legfeljebb 150 ezer forintot fordítanak, nem többet. Így évente összességében mintegy 400 ezer forint költség számolható el a növények megvédésére. Azonkívül ott a traktor és a rotációs kapa. Azok sem olcsók, a javításuk drága, bár hozzáértő lévén, Tóth János ezt is maga csinálja. A villany­áramért havonta legalább 20 ezer forintot kell felszámolni, tehát az induláshoz kell a tőke, a saját erő.

Ha valaki most szeretne ilyesmibe belefogni, annak egy hasonló mértékű beruházáshoz jó, ha van legalább 15 millió forintja.

Igaz, a sátrak és egyéb eszközök nem 1 évre szólnak, de még úgy sem lesz olcsó. Létezik még egy költségnem: a piacon havonta 100 ezer forint bérleti díjat kell fizetni az asztalért. Ha 350 forintos paprika árral számolunk, akkor napi 12–13 kilogramm paprikát csak azért kell eladni, hogy az aznapi bérleti díjat ki tudják fizetni.

Az árbevételt nézve ebben az évben nincs okuk panaszra. Jó paprikás évük van, a korai és a dömpingárat figyelembe véve kilónként 350 forintra számítanak. Ugyancsak a paprikánál, számításaik szerint 2,5, vagy inkább 3 kiló termést szednek le minden egyes tőről.

Így a sátrankénti paprikahozam 2,7 tonna, ami 945 ezer forintos árbevételnek felel meg átlagosan.

Arra azért felhívják a figyelmemet, hogy ez nem termelői ár, mert az ennél kevesebb. Ezt a bevételt ők úgy tudják elérni, hogy minden általuk megtermelt áruféleséget saját maguk értékesítenek a piacon.

Tóth János és Tóthné Marika: reggel a piacon, délután este fél 8-ig a fóliasátorban
Aki erre vállalkozik, jól kösse fel a gatyáját, mert mindennap 3 órakor kell felkelnie, 4-kor már ott kell lenni a piacon. A piac után irány a fóliasátor, ahol minden nap van mit tenni. Így este fél 8-ra kerülnek haza, amiből a termesztéssel való foglalkozás nem volna túl nehéz, „De a piac szigorúan ledarálja az embert!” A munka november 15-ig zajlik így, akkorra befejeződnek az eladások a piacon is. Ekkor jön a fóliasátrak kitakarítása, rendbetétele, amivel december közepére végeznek. Karácsonyra szeretnek már otthon lenni. Az új idény februárban kezdődik, részben a fólia javításával, részben a talaj-előkészítéssel, a szervestrágyázással. Az ültetés pedig márciusban kezdődik, onnantól kezdve egész évben újra forog a mókuskerék.

Mennyi hát a bevétel? Erre látszólag kitérő, valójában mégis korrekt választ adtak. Annyi az árbevételük, hogy ők abból hárman meg tudnak élni, és felújításokra is félre tudnak tenni.

Nekik más bevételi forrásuk nincs, csak ez az 1800 négyzetméternyi összterületű fólia. Ha ezen elúszik valami miatt a termelés, akkor mindennek vége szakad. Ilyen nem fordulhat elő, mert már szereztek annyi tapasztalatot, hogy értsenek hozzá. Viszont kötelező az állandó figyelem. Lankadni ugyanúgy tilos nekik, mint a paprika vagy a paradicsom növénynek. Amit megcsinálnak, azt optimális időben teszik, viszont a műszakjuk vasárnaptól vasárnapig tart.

Ezt ellensúlyozza az általuk megtermelt paprika és paradicsom látványa, minősége.

Amikor Tóth János hajnalban körbetekint a piacon a többi standon, általában elégedetten és joggal állapíthatja meg, hogy még mindig az övék a legszebb áru.

Azon pedig nagyon nem gondolkoztak el, hogy ők összesen 1 hektáron gazdálkodnak, és így egyharmad hektár jut mindannyiukra fejenként. Igaz, ők kertészek, nem pedig a jól gépesíthető repcével, napraforgóval vagy gabonafélékkel foglalkoznak több száz hektáron.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/40 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Üzlet koronavírus idején – online tartották meg az ötödik AGÓRA konferenciát

A járvány legnagyobb üzleti sikersztorija azé a szegedi fertőtlenítőszer-gyártó cégé, amely megtízszerezte a terméke gyártását. A hazai gazdaság egésze viszont nehézségekkel küzd. Az élelmiszerágazatban ugyan a pánikvásárlások mind az árakat, mind a mennyiségeket felhúzták, de ma már erős áresés tapasztalható. Sikeres mozgalommá vált a hazai munkahelyek védelmét szolgáló #veddahazait akció.

Meghosszabbítva: június 15-ig még kihasználhatják a 80 ezres idénymunkás-keretet Németországban

Nem használták ki az áprilisra és májusra megállapított összesen 80 ezer fős keretet, így június közepéig még fogadhatnak idénymunkásokat a németországi gazdaságok a tavasszal közzétett feltételek szerint. Kizárólag repülővel érkezhetnek a dolgozók továbbra is.

Húsmarhatartás a számok tükrében - Miként lehet eredményes a gazdaságunk?

Az utóbbi évtizedben láthatólag emelkedett a húsmarhatartók és a húsmarha-állományok létszáma. Ez igen örvendetes tény, hisz’ hazánkban nagyon sok olyan terület van, amit csupán extenzív állattartással tudunk eredményesen hasznosítani. Ezt a létszámemelkedést azonban nem mindig a szakmai elhivatottság, hanem a kényszer szüli.

Megkezdődnek a helyszíni ellenőrzéseknél a területmérések

A Magyar Államkincstár a közeljövőben kezdi el felmérni a támogatási kérelemmel érintett egyes földterületeket, de a járvány miatt ezt a gazdálkodók jelenléte nélkül teszik.

Együttműködő európai permetezőgyártók

A Mazzotti permetezőgépgyár 2017 óta a John Deere-hez tartozik, de továbbra is gyárt vontatott és önjáró permetezőket saját márkanév alatt, illetve a Kvernelanddal kooperációban.

Sok vállalkozás visszafogta a termelést

A koronavírus-járvány, a forint-euró árfolyam és a madárinfluenza mellett lassan a csökkenő termelés is kezdi kifejteni hatását a baromfipiacon.

Csak cukkini - Egy kertész, aki kizárólag a cukkini termesztésével foglalkozik

A cukkinit általában másodkultúrában termesztik, Tarjányi Roland azonban erre a zöldségfajra építette a kertészetét. Már 18 éve tanulja ennek a kultúrának csínját-bínját, próbálgatja a fajtákat, és mára elérte, hogy a tavaszi és őszi hajtatással meghosszabbított idényből április végétől decemberig szállít cukkinit a piacra.

Különleges kóstoló: 800 paradicsomfajta egy helyen

Hollandiában, a legnagyobb paradicsomtermesztő körzetben nyitotta meg kapuit a TomatoVision. A Syngenta 1,4 hektáros bemutatóközpontjában a nemesítés mellett 1500 négyzetméteren a cég 800 paradicsomfajtáját láthatják az érdeklődők. A korszerű létesítményt mesterséges megvilágítással is fölszerelték, teljes a klímaszabályozás, így a gyakorlatban alkalmazott módszerek közt tesztelhetik a hibrideket.

Érzékelhetően emelkedtek az agrárárak

Az első negyedévben nagyobb mértékben nőttek a mezőgazdasági termelői­ árak, mint a ráfordítások – derül ki a KSH adataiból. Az elemző szerint az emelkedés a következő hónapokban mérséklődik, majd árcsökkenés jön.

A száműzött lóbab

Már a bibliai időkben is széles körben jelen volt a táplálkozásban, évszázadokkal ezelőtt kezdték termelni és fogyasztani a Földközi-tenger medencéjében, ahol ma is nagy népszerűségnek örvend, és az ázsiai konyhának is kedvence. Mi miért nem fogyasztjuk?