Back to top

Harc az egyik legveszélyesebb méhparazita ellen - Fumagillin helyett géntechnológia?

Az élőlények génmódosítása, az úgynevezett GMO-szervezetek mesterséges létrehozása évtizedek óta lázban tartja a tudományt és a közvéleményt. Most a Nosema ceranae elleni küzdelemben került képbe a társadalmat megosztó géntechnológia alkalmazása.

A biológia forradalma a 21. században is folytatódik és a gyakorlati megoldások mellett, különösen Európában, a morális problémák is fontosnak látszanak.

Nemrég zárult le az EU különféle hatóságainak vitája, amely szerint nem csak az idegen gének bevitelére kell alkalmazni a GMO-szabályokat, hanem azokra is, amelyek saját gének működésének megváltoztatását, blokkolását, „csendesítését” tűzik ki célul.

1. ábra A Dicer bénításának vázlata rövid interferáló ribonukleinsav hatására
Azóta ezek az ún. „génszerkesztési” eljárások ugyanúgy szigorú szabályozás, korlátozás alá tartoznak.

Jay Evansra hivatkozva a BeeWorld júniusi száma arról számol be, hogy az USA marylandi kutatóintézetében megtették az első lépéseket az egyik legveszélyesebb méhparazita, a Nosema ceranae elleni gyógyszermentes védekezés megvalósításában (Disrupting One Gene Could Be First Step Toward Treating Honey Bee Parasite Nosema Ceranae). Arra hivatkozva, hogy a parazita ellen jelenleg nincs gyógyszer, ill. az eddig használatos kémiai szerek nem érhetők el, gyártásukat beszüntették, géntechnológiai megoldáshoz kell folyamodni.

Az intézet kutatói úgy találták, hogy ha laborkísérletben úgynevezett rövid interferáló ribonukleinsav (siRNS) kis mennyiségével etetik a méheket, az képes akár 90 %-kal is csökkenteni a N. ceranae szaporodását a szervezetben.

Ez a rövid RNS molekula a N. ceranae csak egyetlen génjére hat (Dicer). Ez a gén a legfontosabb tényező a méh immunrendszerének lefegyverzésében, ezáltal a parazita szaporodásának biztosításában. A gén egyébként a nosema szaporodásában nélkülözhetetlen egyik fehérje előállítását is irányítja. Azaz, a módszer kétféle módon is képes támadni az egysejtű szaporodását, ezen kívül – úgy tűnik – a rövid interferáló RNS hatása specifikus a parazitára és nem zavarja a méh szervezetének egyetlen funkcióját sem.

A kutatócsoport korábban foglalkozott a N. ceranae egyéb génjeivel is, pl. a spóra poláris kapszulájának egyik fehérjéjét kódoló génnel, amelynek alapvető szerepe van a parazita behatolásában a bélfalba. Ám ennek a Dicer génnek a gátlásával és a kiváltott kettős hatással valószínűleg sokkal jobb és hatékonyabb módszert sikerült találni, mondja Evans, de természetesen, az eddigi eredmények csak az első lépést jelentik, hangsúlyozza a kutató. A laboreredményeket a gyakorlatban, a méhészekkel együttműködve kell igazolni.

A N. ceranae világméretű elterjedtsége jelentős méhegészségügyi problémává tette az általa okozott fertőzést.

Ennek ellenére vitatott, hogy ez az ún. újkori nosemosis milyen szerepet játszik a napjainkban tapasztalt méhcsalád-pusztulásokban. A parazita okozta károkról Európában és elsősorban Spanyolországból van a legtöbb adat, ahol az újkori nosemosist összekapcsolják a méhcsaládok számának folyamatos csökkenésével.

 

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.

Méhészet: kiállítás, kutatások Kanadában - ahogy én láttam

A világ méhészeinek (és méhészetben érdekeltjeinek) 46., legutóbbi kongresszusának rendező országát és - egymástól sajnos távoli - látnivalóit érdekesebbnek találtam annál, mintsem hogy a rendezvény mind az öt napját azon töltsem. Utóbbi (Api-Expo) engem, mint egykori méhészeti eszközimportőrt - az információs technológia kivételével - nem kényeztetett sok újdonsággal.

Ne legyünk önmagunk ellenségei

Hosszú évek óta él a közbeszédben az az elmélet, szükség van néha egy-egy rossz évjáratra, hogy legalább néhányunknak elvegye a kedvét a méhészkedéstől. Bár jómagam nem tapasztaltam annyira katasztrofálisnak az idei körülményeket, a beszélgetések, a panaszok és az eladó méhészetek növekvő száma alapján úgy érzem, hogy megkaptuk a „várva várt” rossz évjáratot.

Méhészet - Öröklődő stresszhatás

A mézelő méhről ismeretünk egyre szélesebb. Talán induljunk a római kortól, ahol ökröt öltek le és azt tették zárt helyre, majd amikor onnan kiengedték a kifejlődött legyeket, hitték, abból nyernek rajokat, azaz így rajzanak a méhek. Ez a tudásszint mára már számunkra nevetséges, megmosolyogtató, de ne menjünk ilyen messzire, mai nap is akad bizonyára olyan „tudás”, melyet egykor nevetségesnek tartanak utódaink.