Back to top

Harc az egyik legveszélyesebb méhparazita ellen - Fumagillin helyett géntechnológia?

Az élőlények génmódosítása, az úgynevezett GMO-szervezetek mesterséges létrehozása évtizedek óta lázban tartja a tudományt és a közvéleményt. Most a Nosema ceranae elleni küzdelemben került képbe a társadalmat megosztó géntechnológia alkalmazása.

A biológia forradalma a 21. században is folytatódik és a gyakorlati megoldások mellett, különösen Európában, a morális problémák is fontosnak látszanak.

Nemrég zárult le az EU különféle hatóságainak vitája, amely szerint nem csak az idegen gének bevitelére kell alkalmazni a GMO-szabályokat, hanem azokra is, amelyek saját gének működésének megváltoztatását, blokkolását, „csendesítését” tűzik ki célul.

1. ábra A Dicer bénításának vázlata rövid interferáló ribonukleinsav hatására
Azóta ezek az ún. „génszerkesztési” eljárások ugyanúgy szigorú szabályozás, korlátozás alá tartoznak.

Jay Evansra hivatkozva a BeeWorld júniusi száma arról számol be, hogy az USA marylandi kutatóintézetében megtették az első lépéseket az egyik legveszélyesebb méhparazita, a Nosema ceranae elleni gyógyszermentes védekezés megvalósításában (Disrupting One Gene Could Be First Step Toward Treating Honey Bee Parasite Nosema Ceranae). Arra hivatkozva, hogy a parazita ellen jelenleg nincs gyógyszer, ill. az eddig használatos kémiai szerek nem érhetők el, gyártásukat beszüntették, géntechnológiai megoldáshoz kell folyamodni.

Az intézet kutatói úgy találták, hogy ha laborkísérletben úgynevezett rövid interferáló ribonukleinsav (siRNS) kis mennyiségével etetik a méheket, az képes akár 90 %-kal is csökkenteni a N. ceranae szaporodását a szervezetben.

Ez a rövid RNS molekula a N. ceranae csak egyetlen génjére hat (Dicer). Ez a gén a legfontosabb tényező a méh immunrendszerének lefegyverzésében, ezáltal a parazita szaporodásának biztosításában. A gén egyébként a nosema szaporodásában nélkülözhetetlen egyik fehérje előállítását is irányítja. Azaz, a módszer kétféle módon is képes támadni az egysejtű szaporodását, ezen kívül – úgy tűnik – a rövid interferáló RNS hatása specifikus a parazitára és nem zavarja a méh szervezetének egyetlen funkcióját sem.

A kutatócsoport korábban foglalkozott a N. ceranae egyéb génjeivel is, pl. a spóra poláris kapszulájának egyik fehérjéjét kódoló génnel, amelynek alapvető szerepe van a parazita behatolásában a bélfalba. Ám ennek a Dicer génnek a gátlásával és a kiváltott kettős hatással valószínűleg sokkal jobb és hatékonyabb módszert sikerült találni, mondja Evans, de természetesen, az eddigi eredmények csak az első lépést jelentik, hangsúlyozza a kutató. A laboreredményeket a gyakorlatban, a méhészekkel együttműködve kell igazolni.

A N. ceranae világméretű elterjedtsége jelentős méhegészségügyi problémává tette az általa okozott fertőzést.

Ennek ellenére vitatott, hogy ez az ún. újkori nosemosis milyen szerepet játszik a napjainkban tapasztalt méhcsalád-pusztulásokban. A parazita okozta károkról Európában és elsősorban Spanyolországból van a legtöbb adat, ahol az újkori nosemosist összekapcsolják a méhcsaládok számának folyamatos csökkenésével.

 

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felrobban a bio növényvédő szerek piaca – évi 21,3 százalékos növekedést jósolnak

A támogató szabályozás, az ökológiai élelmiszerek iránti fokozott fogyasztói igény és a következő generációs DNS-szekvenálás új növekedési lehetőségeket biztosít - 21,3 éves növekedési ráta várható.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” - A méhek színlátása

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” Talán ismert Albert Einstein eme állítólagos mondása, azonban e kinyilatkoztatás igazságtartalmával nehéz lenne vitába szállni, mivel tény, hogy a mezőgazdasági kultúrák legalább 90%-a valamilyen szinten függ a beporzó rovarok tevékenységétől –, legyen szó magányosan élő poszméhekről, vagy ipari mérvű megporzásról.

Csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget és pazarlást

Világszerte 820 millió ember éhezik, és kétmilliárd fő szenved az alultápláltságtól. Az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és pazarlást kell mérsékelni, amellyel ráadásul a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodáshoz is hozzájárulunk - hangsúlyozta Zsigó Róbert Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Világ Élelmezés Biztonsági Bizottság 46. ülésén Rómában.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Hazai méhlegelők - Tavaszi-nyár eleji fás hordásnövényünk

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) minden kétséget kizáróan a legfontosabb méhlegelőnk, nemcsak a fásszárúak közül, hanem minden tekintetben. Egy csodafa, hiszen őshazáján kívül (Észak-Amerikából származik) mintegy 400 év alatt meghódítva Európát, mára már jobban érzi magát nálunk (nagyobb növedéket produkálva), mint eredeti elterjedési területén, termőhelyén.

Veszélyben a banán

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO vészhelyzeti intézkedéseket vezetett be, hogy segítse a latin-amerikai és karibi országok termelőit megküzdeni a banánültetvényeket pusztító fuzáriumos betegséggel. A köznapi néven Panama-betegségnek hívott kórt augusztus elején azonosították Kolumbiában, ahol a banántermelés sok millió ember egyetlen megélhetési forrása.

Robotok a tehenek egészségéért

Amerikai mérnökök olyan robotpirulát fejlesztettek ki, amely képes mozogni a tehenek gyomorüregeiben és adatokat küldeni az állat egészségi állapotáról. A prototípus bemutatta a robotpirulához kifejlesztett áramkörrendszert és gyártási technológiát.

Hamarosan elkezdődik a sertéstelepek járványügyi besorolása

A sertéságazatnak az állategészségügy lesz a kulcsfontosságú területe. Tenyészteni már tudunk, van jó genetikánk, a technológiát is meg tudjuk venni, de a járványvédelemhez fel kell állítani a megfelelő ellenőrzési rendszert. A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége ennek érdekében kezdeményezte a telepek járványügyi besorolását - tájékoztatott Horvát István elnök.

ASP: A tenger sem jelent akadályt a vírus terjedésének

Az afrikai sertéspestis (ASP) járvány elérte a 11. országot is Ázsiában, Kelet-Timort. Eközben Kínában meredeken emelkednek a sertésárak, és további kitörésekről számolnak be a Fülöp-szigetekről és Dél-Koreából is.