Back to top

Harc az egyik legveszélyesebb méhparazita ellen - Fumagillin helyett géntechnológia?

Az élőlények génmódosítása, az úgynevezett GMO-szervezetek mesterséges létrehozása évtizedek óta lázban tartja a tudományt és a közvéleményt. Most a Nosema ceranae elleni küzdelemben került képbe a társadalmat megosztó géntechnológia alkalmazása.

A biológia forradalma a 21. században is folytatódik és a gyakorlati megoldások mellett, különösen Európában, a morális problémák is fontosnak látszanak.

Nemrég zárult le az EU különféle hatóságainak vitája, amely szerint nem csak az idegen gének bevitelére kell alkalmazni a GMO-szabályokat, hanem azokra is, amelyek saját gének működésének megváltoztatását, blokkolását, „csendesítését” tűzik ki célul.

1. ábra A Dicer bénításának vázlata rövid interferáló ribonukleinsav hatására
Azóta ezek az ún. „génszerkesztési” eljárások ugyanúgy szigorú szabályozás, korlátozás alá tartoznak.

Jay Evansra hivatkozva a BeeWorld júniusi száma arról számol be, hogy az USA marylandi kutatóintézetében megtették az első lépéseket az egyik legveszélyesebb méhparazita, a Nosema ceranae elleni gyógyszermentes védekezés megvalósításában (Disrupting One Gene Could Be First Step Toward Treating Honey Bee Parasite Nosema Ceranae). Arra hivatkozva, hogy a parazita ellen jelenleg nincs gyógyszer, ill. az eddig használatos kémiai szerek nem érhetők el, gyártásukat beszüntették, géntechnológiai megoldáshoz kell folyamodni.

Az intézet kutatói úgy találták, hogy ha laborkísérletben úgynevezett rövid interferáló ribonukleinsav (siRNS) kis mennyiségével etetik a méheket, az képes akár 90 %-kal is csökkenteni a N. ceranae szaporodását a szervezetben.

Ez a rövid RNS molekula a N. ceranae csak egyetlen génjére hat (Dicer). Ez a gén a legfontosabb tényező a méh immunrendszerének lefegyverzésében, ezáltal a parazita szaporodásának biztosításában. A gén egyébként a nosema szaporodásában nélkülözhetetlen egyik fehérje előállítását is irányítja. Azaz, a módszer kétféle módon is képes támadni az egysejtű szaporodását, ezen kívül – úgy tűnik – a rövid interferáló RNS hatása specifikus a parazitára és nem zavarja a méh szervezetének egyetlen funkcióját sem.

A kutatócsoport korábban foglalkozott a N. ceranae egyéb génjeivel is, pl. a spóra poláris kapszulájának egyik fehérjéjét kódoló génnel, amelynek alapvető szerepe van a parazita behatolásában a bélfalba. Ám ennek a Dicer génnek a gátlásával és a kiváltott kettős hatással valószínűleg sokkal jobb és hatékonyabb módszert sikerült találni, mondja Evans, de természetesen, az eddigi eredmények csak az első lépést jelentik, hangsúlyozza a kutató. A laboreredményeket a gyakorlatban, a méhészekkel együttműködve kell igazolni.

A N. ceranae világméretű elterjedtsége jelentős méhegészségügyi problémává tette az általa okozott fertőzést.

Ennek ellenére vitatott, hogy ez az ún. újkori nosemosis milyen szerepet játszik a napjainkban tapasztalt méhcsalád-pusztulásokban. A parazita okozta károkról Európában és elsősorban Spanyolországból van a legtöbb adat, ahol az újkori nosemosist összekapcsolják a méhcsaládok számának folyamatos csökkenésével.

 

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2019/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Holland porták baromfija - A fríz tyúk

Miközben a tenyésztők el vannak foglalva az ismertebb fajták változatainak kitenyésztésével (szín, alak stb.), új fajták létrehozásával, addig szinte észre sem veszik a lényegében évszázadok óta változatlanul maradt és tenyésztett fajtákat. Ez utóbbiak közé tartozik a fríz tyúk is, amely nálunk szinte ismeretlen, de Hollandián kívül is kevés helyen foglalkoznak vele.

Miért nem megy be a ló a féltető alá? - A télen-nyáron ideális beálló

Sokszor hangzik el a lótulajdonosoktól a kérdés; ott van a beálló a karámban vagy a legelőn, miért nem megy be a lovuk ítéletidőben vagy nyári hőségben sem?

Torma, a gyógyító zöldség

Tormabor és tormapor, koktél, krém, pép, főzelék. E növény sokkal kreatívabban is használható, mint gondolnánk. Néhány tormakészítmény egész évben megtalálható az üzletek polcain, na nem túl sokféle. Intenzív fogyasztása idényjellegű, Karácsony és Húsvét idejére korlátozódik. Pedig sok lehetőség van az ecetes tormán túl is...

Növekedhet az uniós baromfitenyésztés

Az uniós baromfitenyésztés növekedni fog, de a koronavírus és a madárinfluenza miatt kihívásokkal néz szembe.

Vágóhíd, végállomás… Az utolsó láncszem túl gyenge volt

Különleges fajta, kiváló technológia, remek piac. Dr. Pintér Gábor az ügyvédi talárt cserélte le a francia Label Rouge követelményeknek is eleget tevő fekete lábú, kapirgáló csirkékért.

Nincs esély az ASP megállítására

Szakértők szerint az afrikai sertéspestis (AFP) elleni küzdelmet elfedte a koronavírus-járvány elleni harc, ezért arra lehet számítani, hogy ebben az évben még intenzívebben terjed a sertések között a kór. Egyelőre nincs esély a megállítására.

Gyógyulás a méhkaptárak tetején

Ősidők óta tudott, hogy a méhek által készített és gyűjtött termékeknek gyógyhatása van. Mindenki előtt ismert, hogy például megfázásos időszakban érdemes sok mézet enni. Egy irányzat szerint, az is gyógyít, ha belélegezzük a méhkaptárak levegőjét. De hogyan tegyük?

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Sorsdöntő növénysávok

A beporzóbarát virágzó növénysávok létrehozása segít megfékezni a beporzó rovarok számának csökkenését, viszont az ott összegyűlő rovarok nagyobb fertőzési kockázatnak vannak kitéve.

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.