Back to top

A karcsú menyét

A hazánkban gyakori eurázsiai menyétről több téveszme is elterjedt. Egyes gyerekmondókák például buta jelzővel illetik, noha a legtöbb ragadozóhoz hasonlóan intelligens állat, amit az is bizonyít, hogy gyorsan tanul és könnyen alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.

A menyét napjainkban Magyarország egyik legközönségesebb ragadozója. Bár legjobban a füves, sztyeppés területeket kedveli, a zárt erdőségek kivételével mindenütt előfordul, még a nagyvárosok belső kerületeiben is – ott, ahol búvóhelyet és táplálékot talál. Ennek ellenére a városlakók is csak ritkán találkoznak vele, ami leginkább kis termetével és rejtett életmódjával magyarázható.

Sokkal nagyobb a hím

Tudta-e?

A menyét testméreteihez képest hihetetlenül erős, e téren még az oroszlánt is kenterbe verné egy képzeletbeli versenyen. Testtömegének akár felét is képes hosszú távon elhurcolnia, különösebb megerőltetés nélkül. A jeladók segítségével bebizonyosodott, hogy a nőstények akár 2 kilométerről is hordják kölykeiknek a táplálékot.

 

Az eurázsiai menyét elnevezés némi pontosításra szorul. A faj ugyanis nemcsak kontinensünkön és Ázsia nagy részén él, hanem gyakorta előfordul Észak-Amerikában és Észak-Afrikában is. E hatalmas elterjedési területen több alfaja alakult ki, jelentős különbségekkel. Így például

az Észak-Amerikában és a Skandinávia északi területein élő alfajok télre fehér szőrköntösre cserélik barna bundájukat (mint nálunk a hermelin),

a Dél-Európában élő egyedek pedig télen-nyáron barnák maradnak. A méretbeli különbségek is látványosak lehetnek: az északon élő populációk nőstényei sokszor mindössze 30 grammosak, míg például Türkmenisztánban mértek már 250 grammos egyedet. A hazánkban előforduló példányok középméretűek: testhosszuk általában 18-23 centiméter, a nőstények 40-80, hímek 100-200 grammosak.

Fotó: Bécsy László

A nemek nagy méretbeli különbségére több tudományos magyarázat is született. Egyesek szerint a nőstények kis termete arra vezethető vissza, hogy a könnyebb testtömeg fenntartásához kevés energiára van szükség, az állat kis energiabefektetéssel képes a létfenntartásra, több energiája marad az utódok világra hozására, gondozására. Mások szerint a különböző testméretből adódó szélesebb táplálékbázis biztosítja a nemek túlélését.

A nőstények és a hímek általában külön élnek, saját territóriumot birtokolnak, ám ritkán a hím a nősténnyel marad az utódnevelés időszakában is.

Ilyen különösen táplálékbőség idején fordul elő, amikor a nőstény már a szoptatás ideje alatt újra párzik.

A menyét elvileg egész évben kész a párosodásra, de erre leginkább februárban és márciusban kerül sor. A hím hosszasan követi a nőstényt, miközben jellegzetes párzásra hívó hangot hallat. Általában 3-4 napon keresztül, 4-5 alkalommal párzanak. Az utódok 33-37 nap után jönnek világra mindössze 1 grammosan – akkorák, mint az újszülött házi egerek.

A 4-12 utódból csak néhány éri meg a 3-4 hetes kort, s csak kis töredékük önállósul kéthónaposan. A fiatal nőstények már 3 hónapos korban is vemhesülhetnek. Táplálékbőség idején akár 2-3 alkalommal fialnak, míg ínségesebb időkben előfordulhat, hogy az egyetlen alomból nem önállósodik utód.

„Egérke, fehérke beszaladt a vetésbe,
Te fürge menyétke, uccu neki, te érd be!
Egérke, a lyukba a fülit is behúzta,
Menyétke, butuska megszagolni se tudta.”
(gyerekmondóka)

Rágcsálók állományszabályozója

Hazánkban a menyétnek igen nagy szerepe van a mezei pocok állományának szabályozásában, hiszen a pocokfélék alkotják táplálékának akár a 90 százalékát.

Megfigyeltek olyan szoptatós nőstényt, amely egy nap alatt 15 kifejlett mezei pockot zsákmányolt maga és utódai számára. Lakott területen különösen nagy hasznot hajt azzal, hogy nemcsak a házi egeret irtja, hanem a nála jóval termetesebb vándorpatkányt is. De tápláléklistája igen széles: az ízeltlábúaktól kezdve, a kétéltűeken és hüllőkön át, egészen az énekesmadarakig, sok faj szerepel rajta, még az üregi nyulat is elejti.

Gyakran azonban a menyét is ragadozók karmai között végzi, különösen az éjszakai életmódot folytatók gyérítik, például a macskabagoly és az erdei fülesbagoly, de szép számmal zsákmányolják a kóbor macskák és a nyestek is.

Fotó: Bécsy László
Sok menyét pusztul el a rágcsálóirtás miatt bekövetkező másodlagos mérgezéstől.

A menyétállomány igen változékony, jellemzően késve követi a mezei pockok időnkénti hirtelen felszaporodását. Abban az évben, amikor a pockok száma megnő, az anyamenyétek akár 20-25 kölyköt is felnevelnek, emiatt hamar apad a pocokállomány. Ezt követően viszont ínséges idő következik a sok menyétre, legyengülnek vagy egyszerűen éhen pusztulnak.

Testméretéhez képest viszonylag sok energiára van szüksége, emiatt éjjel és nappal egyaránt aktív. Ha teheti, szürkületkor vadászik a felszínen, s csak ritkábban zsákmányol a kisemlősök föld alatti járataiban.

Télen éppúgy aktív, mint az év más szakaszaiban, bár a kemény fagyok idején, szívesebben fogyasztja korábban felhalmozott készleteit.

A menyét legtöbbször hajdani áldozatának járatában húzza meg magát. Ritkábban fűszálakból készít magának fészket, a talajszinthez közeli odvakban vagy sziklarepedésekben.

Ha erdőt-mezőt járva olyan szerencsések vagyunk, hogy zsákmányszerző útjukon megpillantjuk e karcsú kisragadozókat, amint 10-30 centiméteres ugrásokkal haladnak, és olykor két lábra állva kémlelik környezetüket, gondoljunk arra, hogy aprócska termetük ellenére milyen hatalmas hasznot hajtanak.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Értékek nyomában

Otthonosan mozog a kézműves mesterségek sokszínű hagyományaiban Ament Éva grafikus, népi bútorfestő. Alkotásaiban nemcsak másolja, de szellemükhöz, motívumvilágukhoz hűen újrateremti a tradicionális munkákat. A jellegzetes használati tárgyak, kelengyeládák, kisbútorok mellett magyarországi templomok gyönyörű mennyezetkazettái viselik a keze nyomát, a megmentett, újjáálmodott örökség jeleként.

Májinka András: Menekülés

„Gyermekkorom óta életem része volt a természet szeretete, a növények, állatok, tájak megismerése. Szüleimmel sokat kirándultunk, ez azóta is az egyik kedvenc elfoglaltságom. Tősgyökeres alföldiként mindig is vonzottak a hegyvidéki tájak."

Égbe törő fák

A hosszú életű, dús lombozatú, vastag törzsű fák jelképei az egyháznak, ajándékai Isten teremtett világának. Már a Biblia első lapjain megjelennek. Az erdők mesélnek az élet körforgásáról, felemelik tekintetünket a lombkoronákon túlra, és misztikus elmélkedésre késztetnek. Akárcsak egyetlen hívő megmentése, ugyanúgy egyetlen fa elültetése is kihat az életünkre, a környezetünkre.

Az édenkert szigetei

Paradicsomi állapotok – így lelkendezett útirajzában Rudolf főherceg, amikor 1878-ban Alfred Brehm híres természettudóssal végzett ornitológiai gyűjtőútjuk során meglátta a területet.

Zöldülő főváros

Ma már közhely, hogy világunk felgyorsult. Valamennyien tapasztaljuk, hogy mindennapjaink napról napra magasabb fordulatszámon pörögnek, ezzel egy időben gyorsabb tempóban pusztítjuk a természetet is. Világviszonylatban fogynak az erdők, csökken a természetes környezet.

Öreg bükk a Stájeroknál

A Kőszegi-hegységben az Országos Kéktúra útvonalon haladva, a Stájer-házak közelében vezet az Öreg bükk Tanösvény. Ha nyugatról az Írott-kő felől, illetve közelebbről a Hörmann-forrástól érkezünk, először ahhoz az állomásához jutunk, ahol forgatható kockák segítségével megismerkedhetünk a Kőszegi-hegységet borító erdők világával.

A tő mellől a katedráig

Gyakorlatban eltöltött 14 év, majd 27 esztendő a Soproni Egyetem katedráján – ebből öt év tanszékvezetőként –, számtalan szakmai cikk és egyetemi jegyzet írása. Csak néhány adat, ami a 95 éves Csesznák Elemért minősíti. Nem véletlen hát, hogy a mai napig szellemileg és testileg friss szakembert szívesen felkeresik fiatal kollégái.

Türelem erdőt terem

Az erdészek összetartók. Erre jó példa az egri Babocsay utca közössége, ahol évtizedek óta több erdészcsalád él barátságban, kinevelve a következő, erdőt tisztelő generációt. Esténként izgalmas eszmecserék folynak a szakma neves képviselői között.

Célegyenesben a világkiállítás

Közel két éve beszélgettünk legutóbb dr. Kovács Zoltánnal a 2021-es „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás kormánybiztosi kinevezésének apropóján. Azóta is folyamatosak a munkálatok: a Hungexpo teljes területe megújul, ahogyan a rendezvény kiemelt vidéki helyszíneinek gyűjteményei is, a szakmai konferenciák és programok kidolgozása pedig jelenleg is zajlik.

Erdőszélen Manó kuckó

Aki szereti ügyes kezét próbára tenni, apróságokat alkotni némi segítséggel, az bizonyára szívesen nézegeti Kiss Tamara rövid Manó kuckó filmjeit a neten. Az ünnepváró készülődés jegyében egy szép tobozkarácsonyfa összeállítását követhettük végig, ám ezúttal személyesen, a kuckós műhelyben.