Back to top

A karcsú menyét

A hazánkban gyakori eurázsiai menyétről több téveszme is elterjedt. Egyes gyerekmondókák például buta jelzővel illetik, noha a legtöbb ragadozóhoz hasonlóan intelligens állat, amit az is bizonyít, hogy gyorsan tanul és könnyen alkalmazkodik a megváltozott körülményekhez.

A menyét napjainkban Magyarország egyik legközönségesebb ragadozója. Bár legjobban a füves, sztyeppés területeket kedveli, a zárt erdőségek kivételével mindenütt előfordul, még a nagyvárosok belső kerületeiben is – ott, ahol búvóhelyet és táplálékot talál. Ennek ellenére a városlakók is csak ritkán találkoznak vele, ami leginkább kis termetével és rejtett életmódjával magyarázható.

Sokkal nagyobb a hím

Tudta-e?

A menyét testméreteihez képest hihetetlenül erős, e téren még az oroszlánt is kenterbe verné egy képzeletbeli versenyen. Testtömegének akár felét is képes hosszú távon elhurcolnia, különösebb megerőltetés nélkül. A jeladók segítségével bebizonyosodott, hogy a nőstények akár 2 kilométerről is hordják kölykeiknek a táplálékot.

 

Az eurázsiai menyét elnevezés némi pontosításra szorul. A faj ugyanis nemcsak kontinensünkön és Ázsia nagy részén él, hanem gyakorta előfordul Észak-Amerikában és Észak-Afrikában is. E hatalmas elterjedési területen több alfaja alakult ki, jelentős különbségekkel. Így például

az Észak-Amerikában és a Skandinávia északi területein élő alfajok télre fehér szőrköntösre cserélik barna bundájukat (mint nálunk a hermelin),

a Dél-Európában élő egyedek pedig télen-nyáron barnák maradnak. A méretbeli különbségek is látványosak lehetnek: az északon élő populációk nőstényei sokszor mindössze 30 grammosak, míg például Türkmenisztánban mértek már 250 grammos egyedet. A hazánkban előforduló példányok középméretűek: testhosszuk általában 18-23 centiméter, a nőstények 40-80, hímek 100-200 grammosak.

Fotó: Bécsy László

A nemek nagy méretbeli különbségére több tudományos magyarázat is született. Egyesek szerint a nőstények kis termete arra vezethető vissza, hogy a könnyebb testtömeg fenntartásához kevés energiára van szükség, az állat kis energiabefektetéssel képes a létfenntartásra, több energiája marad az utódok világra hozására, gondozására. Mások szerint a különböző testméretből adódó szélesebb táplálékbázis biztosítja a nemek túlélését.

A nőstények és a hímek általában külön élnek, saját territóriumot birtokolnak, ám ritkán a hím a nősténnyel marad az utódnevelés időszakában is.

Ilyen különösen táplálékbőség idején fordul elő, amikor a nőstény már a szoptatás ideje alatt újra párzik.

A menyét elvileg egész évben kész a párosodásra, de erre leginkább februárban és márciusban kerül sor. A hím hosszasan követi a nőstényt, miközben jellegzetes párzásra hívó hangot hallat. Általában 3-4 napon keresztül, 4-5 alkalommal párzanak. Az utódok 33-37 nap után jönnek világra mindössze 1 grammosan – akkorák, mint az újszülött házi egerek.

A 4-12 utódból csak néhány éri meg a 3-4 hetes kort, s csak kis töredékük önállósul kéthónaposan. A fiatal nőstények már 3 hónapos korban is vemhesülhetnek. Táplálékbőség idején akár 2-3 alkalommal fialnak, míg ínségesebb időkben előfordulhat, hogy az egyetlen alomból nem önállósodik utód.

„Egérke, fehérke beszaladt a vetésbe,
Te fürge menyétke, uccu neki, te érd be!
Egérke, a lyukba a fülit is behúzta,
Menyétke, butuska megszagolni se tudta.”
(gyerekmondóka)

Rágcsálók állományszabályozója

Hazánkban a menyétnek igen nagy szerepe van a mezei pocok állományának szabályozásában, hiszen a pocokfélék alkotják táplálékának akár a 90 százalékát.

Megfigyeltek olyan szoptatós nőstényt, amely egy nap alatt 15 kifejlett mezei pockot zsákmányolt maga és utódai számára. Lakott területen különösen nagy hasznot hajt azzal, hogy nemcsak a házi egeret irtja, hanem a nála jóval termetesebb vándorpatkányt is. De tápláléklistája igen széles: az ízeltlábúaktól kezdve, a kétéltűeken és hüllőkön át, egészen az énekesmadarakig, sok faj szerepel rajta, még az üregi nyulat is elejti.

Gyakran azonban a menyét is ragadozók karmai között végzi, különösen az éjszakai életmódot folytatók gyérítik, például a macskabagoly és az erdei fülesbagoly, de szép számmal zsákmányolják a kóbor macskák és a nyestek is.

Fotó: Bécsy László
Sok menyét pusztul el a rágcsálóirtás miatt bekövetkező másodlagos mérgezéstől.

A menyétállomány igen változékony, jellemzően késve követi a mezei pockok időnkénti hirtelen felszaporodását. Abban az évben, amikor a pockok száma megnő, az anyamenyétek akár 20-25 kölyköt is felnevelnek, emiatt hamar apad a pocokállomány. Ezt követően viszont ínséges idő következik a sok menyétre, legyengülnek vagy egyszerűen éhen pusztulnak.

Testméretéhez képest viszonylag sok energiára van szüksége, emiatt éjjel és nappal egyaránt aktív. Ha teheti, szürkületkor vadászik a felszínen, s csak ritkábban zsákmányol a kisemlősök föld alatti járataiban.

Télen éppúgy aktív, mint az év más szakaszaiban, bár a kemény fagyok idején, szívesebben fogyasztja korábban felhalmozott készleteit.

A menyét legtöbbször hajdani áldozatának járatában húzza meg magát. Ritkábban fűszálakból készít magának fészket, a talajszinthez közeli odvakban vagy sziklarepedésekben.

Ha erdőt-mezőt járva olyan szerencsések vagyunk, hogy zsákmányszerző útjukon megpillantjuk e karcsú kisragadozókat, amint 10-30 centiméteres ugrásokkal haladnak, és olykor két lábra állva kémlelik környezetüket, gondoljunk arra, hogy aprócska termetük ellenére milyen hatalmas hasznot hajtanak.

Forrás: 
A Mi Erdőnk
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a A Mi Erdőnk 2019/4 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Vírusok és étrend: mi a megoldás?

Az étrendünk megváltoztatásával elkerülhető lenne a vírusok terjedése, például a húsevés elhagyásával megszűnnének a zoonotikus vírusok a tudósok szerint. Ám a helyzet ennél bonyolultabb, a legtöbb ember ugyanis nem akar lemondani a húsevésről. A COVID-19 járvány mutatott rá a zoonotikus vírusok, azaz az állatról emberre terjedő vírusok veszélyére. 

Rendhagyó erdei iskolai év

Rendhagyó éven vannak túl a NYÍRERDŐ Nyírségi Erdészeti Zrt. erdei iskolái. A koronavírus-járvány miatt a nyíregyházi Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola, a debreceni Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskola, valamint az erdőgazdaság által üzemeltetett Hármashegyi Erdei Iskola egyaránt kevesebb gyereket fogadott, mint egy esztendővel korábban.

Kalászosok őszi gyomirtása?

Munícióval látta el azokat a gazdákat az FMC-Agro Hungária Kft. akik bekapcsolódtak az elsősorban növényvédelmi kérdéseket boncolgató online konferenciába. Így kerültek terítékre az őszi kalászosok, a kukorica, a napraforgó vagy éppen a repce.