Back to top

Kíváncsiak az erdőlátogatók véleményére

A főváros zöldfelületeinek fejlesztését és védelmét szolgáló Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv megvalósításához csatlakozik a Pilisi Parkerdő Zrt. Azért, hogy jobban megismerje a látogatói igényeket, szokásokat, a társaság a kezelésében lévő budapesti erdőterületeken tájékoztatótáblákat helyezett ki, az azon levő QR-kód pedig egy kérdőívhez vezeti el az érdeklődőket.

A Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv (ZIFFA) keretében végzett felmérés kérdései az adott terület, erdő, park állapotára, látogatottságára, fejlesztési lehetőségeire vonatkoznak. A válaszokat a Parkerdő és a Fővárosi Önkormányzat közösen értékeli, és a lakossági véleményeket, javaslatokat figyelembe véve valósítja meg a ZIFFA-projektet. (A kérdőív kerületekre és konkrét zöldterületekre bontva a www.ziffa.hu oldalon is elérhető.)

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Fővárosi Önkormányzat együttműködésének célja a program sikeres működtetése, valamint az erdészeti és természetvédelmi szempontok beemelése a stratégiába a Parkerdő kezelésében lévő erdőterületek látogatói szokásainak felmérése alapján. A lakossági visszajelzéseket a ZIFFA-projekt kialakításán dolgozó szakemberek összesítik. A teljes akcióterv várhatóan az év végéig elkészül.

A ZIFFA a főváros teljes területére kiterjedő közép távú stratégia. Meghatározza a zöldfelületek fejlesztését és védelmét célzó beavatkozásokat, ezek tervezését, ütemezését.

Budapesten e zöldfelületek igen nagy része, mintegy 3500 hektár a Pilisi Parkerdő kezelésében áll. Az ilyen városi erdőknek nagy jelentősége van a klímaváltozás káros hatásainak csökkentésében, a levegő tisztításában és a lakosság rekreációs igényeinek kiszolgálásában.

Az utóbbi időben számos városi erdő újult meg a Pilisi Parkerdő és budapesti kerületek együttműködésekében. A fővárosban élők ráadásul igen intenzíven használják a rendelkezésükre álló erdőterületeket: a Pilisi Parkerdő területén évente regisztrált 25 millió látogatói nap mintegy fele, évi 10-12 millió látogatás kötődik a fővárosi erdőterületekhez.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erdészettörténeti mérföldkő

Az 1920. évi trianoni békediktátum kapcsán az erdészeti szakemberek többségének a példa nélküli területelcsatolások jutnak elsőként az eszébe. Az erdőterület mintegy 85%-át elvesztettük, egyebek között az erdővel borított teljes Kárpát-hegykoszorút a Dévényi-szorostól a Kazán-szorosig.

Természeti kincsek az ország legszárazabb erdeiben

A főváros vonzáskörzetébe eső, a Dunától nyugatra fekvő erdőségek sokak előtt ismertek. A Budai-hegység, valamint a Pilis és a Visegrádi-hegység turistaútjai, kirándulóhelyei, különösen pandémia idején, számos kirándulót vonzanak, pedig az országot kettészelő folyam túloldalán lévő erdők is bővelkednek természeti és kulturális kincsekben.

Veszélyes gyöngyszemek

A víz az élet alapfeltétele, talán ez az oka, hogy ösztönösen vonz bennünket. Legyen akár tó vagy folyó, mind nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen számtalan kikapcsolódási forma kötődik hozzájuk. A biztonságos szórakozáshoz a szabályok betartása elengedhetetlen, ami egyéni és közös érdekünk is.

Érdekességek a Peszéri-erdőben

Bács-Kiskun megye északi részén, Kunpeszér község határában található a homoki erdős sztyeppek napjainkra fennmaradt egyik legértékesebb, fajokban leggazdagabb képviselője, a Peszéri-erdő. Az ottani homoki kocsányos tölgyesek megőrzését, illetve azok jellegzetes növény- és állatfajainak védelmét szolgálja az OAKEYLIFE projekt.

Az idő bizonyított: jó döntés volt

Tíz évvel ezelőtt a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) egyik tárgyalójában dr. Seregi János döntése nyomán megalakult a 22 állami erdőgazdaság közös magazinja. Miért éppen az MFB-nél? – kérdezhetik sokan. Azért, mert akkor az erdőgazdaságok felügyelete az MFB Agrár- és Zöldbank Igazgatóságához tartozott, melynek ügyvezető igazgatója dr. Seregi János volt.

Kalandos életút

Számos megpróbáltatás és mélypont nehezítette Jakkel Mihály életét, a 90. életévét betöltve azonban már mosolyogva eleveníti fel ezeket az emlékeit is. Ehhez kellett a sors fintora és az élet kifürkészhetetlensége, miáltal megadatott neki az a hivatás és hobbi, ami a múltat végérvényesen megszépíti.

Verejtékes munka gyümölcse

Az igen régi időkben az Alföldet, így Szeged környékét is alapvetően a füves puszták, mocsarak jellemezték, melyeket kisebb-nagyobb erdőfoltok tagoltak. A művelhető területek iránt fokozódó igény a 17. és 18. századra azt eredményezte, hogy az erdőterületek, facsoportok aránya, kiterjedése számottevően lecsökkent, emiatt különösen a Dél-Alföld kopárrá és fátlanná változott.

Kőbe zárt rejtély

Életünk során mindig keressük a kapcsolatot a természethez fűződő gyökereinkkel, olykor tudatosan, máskor tudat alatt. Idővel rádöbbenünk, hogy boldogságunk tiszta forrása a harapnivaló friss levegő, a fodrosodó patak csobogása, a fák ölelő karja, az évmilliókat megélt, ősenergiát sugárzó kőzet közelsége, azaz az anyatermészet kincsei.

Időkapszula

Rohamléptekben közeledünk szeptemberhez, az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás 25-ei nyitásához. A világjárvány sem töri meg a szervezőiroda lendületét, sőt már tisztán látszik, milyen programok várhatók a világkiállítás keretében.

Nincs élet nélkülük

Ahhoz, hogy az erdők-mezők és kertünk növényeinek virágaiban gyönyörködhessünk, terméseiket, magjaikat, leveleiket felhasználhassuk, elengedhetetlen a beporzók „munkája”. Ezek – többségében rovarok – virágról virágra szállva segítenek a virágpor átvitelében, a megtermékenyítésben. Nélkülük sokkal szegényebb lenne a földi élet ismert formája. Ezért védelmük mindannyiunk kötelessége.