Back to top

Kíváncsiak az erdőlátogatók véleményére

A főváros zöldfelületeinek fejlesztését és védelmét szolgáló Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv megvalósításához csatlakozik a Pilisi Parkerdő Zrt. Azért, hogy jobban megismerje a látogatói igényeket, szokásokat, a társaság a kezelésében lévő budapesti erdőterületeken tájékoztatótáblákat helyezett ki, az azon levő QR-kód pedig egy kérdőívhez vezeti el az érdeklődőket.

A Zöld Infrastruktúra Fejlesztési és Fenntartási Akcióterv (ZIFFA) keretében végzett felmérés kérdései az adott terület, erdő, park állapotára, látogatottságára, fejlesztési lehetőségeire vonatkoznak. A válaszokat a Parkerdő és a Fővárosi Önkormányzat közösen értékeli, és a lakossági véleményeket, javaslatokat figyelembe véve valósítja meg a ZIFFA-projektet. (A kérdőív kerületekre és konkrét zöldterületekre bontva a www.ziffa.hu oldalon is elérhető.)

Fotó: Pilisi Parkerdő Zrt.

A Pilisi Parkerdő Zrt. és a Fővárosi Önkormányzat együttműködésének célja a program sikeres működtetése, valamint az erdészeti és természetvédelmi szempontok beemelése a stratégiába a Parkerdő kezelésében lévő erdőterületek látogatói szokásainak felmérése alapján. A lakossági visszajelzéseket a ZIFFA-projekt kialakításán dolgozó szakemberek összesítik. A teljes akcióterv várhatóan az év végéig elkészül.

A ZIFFA a főváros teljes területére kiterjedő közép távú stratégia. Meghatározza a zöldfelületek fejlesztését és védelmét célzó beavatkozásokat, ezek tervezését, ütemezését.

Budapesten e zöldfelületek igen nagy része, mintegy 3500 hektár a Pilisi Parkerdő kezelésében áll. Az ilyen városi erdőknek nagy jelentősége van a klímaváltozás káros hatásainak csökkentésében, a levegő tisztításában és a lakosság rekreációs igényeinek kiszolgálásában.

Az utóbbi időben számos városi erdő újult meg a Pilisi Parkerdő és budapesti kerületek együttműködésekében. A fővárosban élők ráadásul igen intenzíven használják a rendelkezésükre álló erdőterületeket: a Pilisi Parkerdő területén évente regisztrált 25 millió látogatói nap mintegy fele, évi 10-12 millió látogatás kötődik a fővárosi erdőterületekhez.

Forrás: 
Pilisi Parkerdő

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

ENSZ: A Föld felszínének 30 százalékát kell védelembe venni

A szárazföldek és a vizek felszínének 30 százalékát kellene védelembe venni 2030-ig az ENSZ hétfőn ismertetett javaslattervezete szerint.

Rekordév a nyíregyházi erdei iskolában

Minden tekintetben rekordév volt a 2019-es az alapítása tizedik évfordulóját ünneplő Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskolában. A NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete által fenntartott intézményben 427 erdőpedagógiai órát tartottak tavaly, ezeken csaknem 6000 gyerek és kísérő vett részt.

Gondolná, hogy a londoni fák annyi szén-dioxidot kötnek meg, mint az esőerdő?

A legtöbben nem úgy gondolnak Londonra, mint egy erdőre, pedig valójában több fa él a városban, mint ahány ember. A University College London (UCL) legújabb kutatási eredményei szerint az ilyen apró városi dzsungelek egy hektáron annyi szén-dioxidot tudnak megkötni, mint a trópusi esőerdők.

A karácsony ajándéka: karácsonyfák segítenek a hurrikán áldozatául esett parkon

Egy New Jersey-ben található állami park a 2012-ben tomboló Sandy hurrikán óta nem a régi, azonban a most adományozott kétezer karácsonyfának köszönhetően várhatólag hatalmas átalakuláson fog keresztülmenni.

Hubertlaki kulcsosház

A Bakony rengetegében, festői környezetben, a Huszárokelőpusztát Farkasgyepűvel összekötő erdészeti út mentén bújik meg Hubertlak. A Hamuházi réten egykoron állt vadászkastély a múlt század közepén a tűz martalékává vált, azonban kiszolgáló épületei ma szépen felújított turistaházként működnek.

Erre a sorsra jut a kidobott karácsonyfák többsége

Vízkereszt beköszöntével elkezdték országszerte begyűjteni a kidobott karácsonyfákat, melyek különféle módokon "élhetnek tovább" az ünnepek után. Akadnak városok, ahol főleg tüzelőanyagként, máshol javarészt közparkokban, mulcsként hasznosítják a fákat. Lássuk, milyen sors vár, illetve várhat a funkciójukat vesztett karácsonyfákra.

Hazánk legnagyobb énekesmadara

A holló sok kitüntetett címmel büszkélkedhet, egyebek közt Földünk egyik legintelligensebb madara, testméretéhez viszonyított agytérfogata szerint is előkelő helyen áll. Európában pedig az énekesmadarak közül – ahova rendszertanilag tartozik – a legnagyobb testméretű faj, hossza 65 centiméter, tömege megközelítőleg másfél kilogramm.

AM: új vezérigazgatókat neveztek ki négy állami erdőgazdaság élére

Négy állami erdőgazdaság vezérigazgatója vonult nyugállományba az év elején, az új vezetők kinevezését Zambó Péter, az Agrárminisztérium (AM) erdőkért és földügyekért felelős államtitkára adta át - közölte a tárca kedden az MTI-vel.

Kinyílt a világ legnagyobb virágja

Kinyílt a világ legnagyobb virágja, egy raflézia (Rafflesia tuan-mudae) Szumátra szigetén, indonéz környezetvédők szerint az idei virág a legnagyobb, amelyet valaha láttak.

Kosok a hegyekben

A muflon a hazai fauna hegy- és dombvidéki erdősült területek lakója. Nem őshonos vadfajunk, a XIX. század végén telepítette be gróf Forgách Károly ghymesi birtokára. Jelentős állomány él vadaskertekben, szabad területen nagyobb populációja található az Északi-középhegységben, a Budai-hegységben, a Mátrában, Cserhátban, Bakonyban, Gödöllői-dombvidéken, a Vértesben és a Gerecsében.