Hargita, Kovászna és Brassó megyében több évtizedes hagyománya van a burgonyatermesztésnek.
Románia uniós csatlakozása, 2007. január 1. előtt a környéken átlagosan 14–15 ezer hektáron termeltek burgonyát a megyékben, tájékoztatta lapunkat Török Jenő mérnök, a Hargita megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság vezérigazgatója.
De azóta fokozatosan csökkent ez a felület. A felületcsökkenés nemcsak Székelyföldre, hanem az országban, sőt, Európában is jellemző. Egyrészt megváltoztak az étkezési szokások, másfelől Székelyföldön nőtt, mi több, néhány éve megduplázódott a 10–12 évvel ezelőttihez képest a hektáronkénti átlagtermés. Lassan felszámolták azokat a kisgazdaságokat, ahol nem a megfelelő technológiát alkalmaztak, így csak a nagy termesztők maradtak meg piacon.
Viszont a hazai termék értékesítését veszélyezteti a szupermarketekben forgalmazott külföldi burgonya alacsony ára.
Ahhoz, hogy egy helyi termelő betörjön a nagy élelmiszeráruház-láncok valamelyikébe, mosó, válogató és csomagoló gépsorral kell rendelkeznie, ami elég drága, és csak úgy éri meg beszerezni, ha képes nagyobb mennyiséget termeszteni – és értékesíteni.
Kevesen hajlandóak erre a lépésre, mert évről évre, folyamatosan nem tudják biztosítani a megfelelő mennyiséget.
Az idén Hargita megyében 7200 hektáron termesztettek burgonyát. Átlagosan mintegy 25,5 tonna termett hektáronként, bár a mennyiség – a tájegységtől, a burgonyafajtától és az alkalmazott technológiától függően – 13 tonna és 41 tonna között változott.
Nincs pontos nyilvántartás arról, hogy hány gazda foglalkozik burgonyatermesztéssel. Az 5–10 ári kertekben szinte minden vidéki gazdánál terem burgonya. A Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség jegyzékében 3500-an szerepelnek, ami annyit jelent, hogy ennyi termesztő szeretne nyereségesen gazdálkodni és legalább a belpiacon megmaradni.
Így is jónak mondható, ha az idén sikerül a gazdáknak az 1,2–1,5 lejes ár megtartása, ugyanis volt olyan év – tavalyelőtt –, amikor az értékesítéssel csak nullára jöttek ki, azaz nem volt veszteségük – de nyereségük sem.
A hazai forgalmazás mellett az idén görögök és lengyelek is vásároltak kamionokkal burgonyát a Székelyföldön.
A megyében több hasábburgonya-készítő (chips) üzem is működik, de ezek egyelőre kevesebbet ajánlanak a termésért, mint amennyiért a zöldség-gyümölcs piacokon értékesíteni lehet. Így ez sem jelent megfelelő alternatívát nagyobb mennyiség értékesítésére – véli Török Jenő.
A román Burgonyatermesztők Országos Föderációja nemcsak a székelyföldi, hanem a déli megyékben levő gazdákat is érdekvédelmi szervezetbe tömöríti. Az egyesület elsősorban nagyobb támogatásokért lobbizik, azonkívül naponta tájékoztatja a gazdákat a piaci árakról, és reklámozza a helyi termelőket. Az igazgató szerint, amennyiben a vetőmag-felvásárlást és -cserét jobban támogatná az állam, ez némiképpen fellendíthetné a burgonyatermesztést és visszaszorítaná a behozott dömpingárut. Viszont ha nem tesz lépéseket, akkor – az extrém időjárás miatt – lassan felszámolják a hagyományos székelyföldi burgonyaföldeket.
Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni magyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.