Back to top

Az idő igazolta az 50 éve megfogalmazott célok helyességét

Ötven éves a Pilisi Parkerdő. Fél évszázad egy erdő életében is jelentős időszak, egy erdőgazdaság szempontjából pedig teljes korszak. A kerek évforduló megünneplésére a Budakeszi Erdészetben gyűltek össze a meghívottak, és emlékfát is ültettek.

Zambó Péter kettős minőségben mondta köszöntőjét, az AM államtitkáraként és a Parkerdő egykori dolgozójaként
Fotó: Krasznai-Nehrebeczky Mária
Zambó Péter földügyekért felelős államtitkár köszöntőjében nem tudott elérzékenyülés nélkül beszélni a Pilisi Parkerdőről. Hiszen 37 éve ott kezdte a pályáját, ott ismerkedett meg a szakma minden szeletével, és annak a vezérigazgatói székét hagyta ott államtitkári kinevezésekor.

Beszédében pozitív példaként említette a Pilisi Parkerdő Zrt. 50 éves gazdálkodását, ami egyesíti magában a természetvédelmi, a turisztikai és a gazdálkodási szempontokat. Többszörösen méltatta az alapító igazgató, Madas László munkásságát, kinek szellemisége még ma is meghatározó az erdőgazdaságnál. A nagyra tartott szakember nyitottságának köszönhetően alapozták meg a városi erdőgazdálkodást és az örökerdő-gazdálkodást.

A Pilisi Parkerdő jubileumának ünnepelésekor nem feledkezhetünk meg a főváros környéki erdőkben kikapcsolódást, testi és lelki feltöltődést találó több millió természetjáróról és helyi lakosról, hangsúlyozta az államtitkár. Azt is hozzátette, hogy az erdészeti ágazati irányítás a jövőben is támogatja, hogy a Pilisi Parkerdő továbbra is felelős gazdálkodással szolgálja a főváros környéki lakosságot.

Zambó Péter felhívta a figyelmet az erdőgazdaság alapítóinak gondolatára, miszerint nyitottabb erdészeti politikára van szükség.

A fél évszázados működés bizonyítja, hogy a fenntartható erdőgazdálkodás választ tud adni a 21. század környezeti kihívásaira, így a klímaváltozásra is. Az erdőgazdaság számos természetvédelmi terület alapításában is közreműködött, és szorosan együttműködik a természetjárók szövetségével is.

Az államtitkár mindenkinek megköszönte a munkáját, aki az 50 évben hozzájárult a Pilisi Parkerdő tevékenységéhez, fejlődéséhez.

A jubileum alkalmából emlékfát ültettek a Budakeszi Erdészet központjában. Balról: Füri András, Reinitz Gábor, Nobilis Márton, Zambó Péter, Thuróczy Lajos, Tarnai Richárd
Fotó: Rimóczi Irén
Ötven év alatt rengeteget változott az erdőgazdálkodás, de a Pilisi Parkerdő már a kezdetekben is forradalmian új megoldásokat vezetett be, mondta Reinitz Gábor vezérigazgató, ennek kiváló példája, hogy az erdőgazdaságra bízott erdők mintegy 40 százalékán folyamatos erdőborítást biztosító módszerekkel dolgoznak a szakemberek, és élen járnak az örökerdő-gazdálkodásban. A legújabb kihívás, a klímaváltozás már nemcsak a jövő, hanem a jelen szakmai munkájának lépéseit is meghatározza, hangsúlyozta a vezérigazgató. A kihívásra válaszul pedig nem kétséges, hogy az elődöktől kapott szakmai tudást a 21. század tudományos és technológiai fejlesztéseivel kell megerősíteni, és ezáltal fenntartható és gyarapodó erdők kialakításán kell dolgozni. Olyan erdőkén, amelyek szó szerint örökerdők lehetnek, mert képesek ellenállni a klímaváltozás káros hatásainak.

Az ötven év alatt a Parkerdő közjóléti-turisztikai hálózatot épített ki. Ma az ország legnagyobb ökoturisztikai infrastruktúráját kezeli, területén 25 millió látogatási alkalmat regisztrálnak évenként.

Több mint 1000 kilométer turistaút, 360 kilométer erdei kerékpározásra kijelölt út és erdei lovas úthálózat köti össze a kilátókat és turistaházakat. Több nemzedék szentelte munkáját, vagy akár az életét a Parkerdőnek, eddig mintegy 8500-an dolgoztak azon, hogy a Parkerdő egyet jelentsen az értékteremtő, hagyományőrző, de innovatív, a jövő megoldásait kereső erdőgazdasággal.

A jubileumi megemlékezésen résztvevők elsőként láthatták azt a félórás, Türelem az erdőhöz című kisfilmet, melyben 5 nemzedék egy-egy képviselője mutatja be a Parkerdő tevékenységét, küldetését.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Célegyenesbe fordultak a KAP reform tárgyalásai Brüsszelben

A Tanács elnökségét ellátó Németország célja, hogy a tagállamok októberben elfogadják a tanács álláspontját a Közös Agrárpolitika új szabályrendszeréről. A megállapodást előkészítendő az uniós mezőgazdasági miniszterek a legfontosabb fennmaradó vitás kérdéseket vitatták meg szeptember 21-i brüsszeli ülésükön.

Együttműködik az MME és a Főkert Budapest élővilágának védelme érdekében

Együttműködési megállapodás született a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, valamint a Főkert Nonprofit Zrt. között Budapest élővilágának védelme érdekében.

Vissza kell hozni a neves elődök tudását az erdő- és vadgazdálkodásban

A 2021-es világkiállításra vissza kell hozni a neves elődök tudását az erdő- és vadgazdálkodásban – mondta az Egy a természettel Nemzetközi Vadászati és Természeti Kiállítás és az ehhez kapcsolódó rendezvénysorozat lebonyolításáért felelős kormánybiztos.

Szarvasbőgés-hallgató vonatozást rendeztek Pálházán

A korábbi évek hagyományainak megfelelően idén is megrendezte az ÉSZAKERDŐ Zrt. a Szarvasbőgés-hallgató vonatozást a Pálházi Állami Erdei Vasúton.

A Szilvásváradi pisztránggal bővült a földrajzi árujelzővel védett magyar termékek köre

Az Európai Bizottság első alkalommal részesített oltalomban egy magyar édesvízi hal elnevezést. A Szilvásváradi pisztráng oltalom alatt álló földrajzi jelzésként történő bejegyzését tanúsító oklevelet Janusz Wojciechowski mezőgazdaságért felelős biztos adta át Nagy István agrárminiszternek a Mezőgazdasági és Halászati Tanács szeptember 21-i brüsszeli ülése előtt.

Továbbra is középpontban az élelmiszerlánc-biztonság

2020. október 1-jétől az Agrárminisztérium szervezetében, közvetlen miniszteri irányítás alá kerül az országos főállatorvos, és így a teljes élelmiszerlánc-felügyelet. A szervezeti változás hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon még hangsúlyosabbá váljon ez a lakosság és a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó terület.

Légkondicionált méhkas és precíziós öntözés a forróság ellen

A globális felmelegedés néhány észak-afrikai ország mezőgazdaságára komoly nyomást gyakorol. Negatív hatásainak ellensúlyozása érdekében Tunéziában a startupok a méhek megmentését és a vízmegtakarítást tűzték ki célul.

Mohafalakkal a szálló por ellen

A szállópor magas koncentrációja ma már nem csak a városokban hanem a környező agglomerációs településeken is komoly probléma lett. A közelmúltban ismertették az első eredményeit annak a kutatásnak, amely során a szálló por megkötésére mohafalakat használtak.

Elég egy kis lóbab, vagy annál azért több kell?

Pozitív-e a vadméhek szempontjából egy lóbabbal bevetett szántóföldi tábla? Német kutatók jártak utána a kérdésnek, és arra jutottak, hogy a poszméhek sokat profitáltak belőle, a többi vadméhfajnak viszont muszáj, hogy legyen a környéken valamennyi félig-meddig természetes élőhely is.

Rejtélyes kórokozó pusztít a vizekben, aggódnak a horvátok a sonkakagyló miatt

A nagy sonkakagyló (Pinna nobilis) a Földközi-tenger legnagyobb kagylója. Kihalása miatt adtak hangot aggodalmuknak horvát tengerbiológusok egy Krk szigetén tartott szakmai fórumon.