Back to top

Sertésfiaztató önerőből

A Rábapordányi Mezőgazdasági Zrt. 1000 hektár szántón gazdálkodik, mégis, a cég mindig is az állattenyésztéséről volt nevezetes. A tejelőszarvasmarha-állományuk ugyanolyan magas színvonalon termel, mint a sertéságazatuk. A sertéstartásról, a fejlesztés hátteréről és a várható eredményekről beszélgettünk Bóna Szabolccsal, a cég elnök-vezérigazgatójával.

Háromszázöt napos laktációval számolva, a tehenek átlagos napi tejtermelése meghaladta tavaly a 12 265 kilogrammot – és azóta sikerült továbblépniük úgy, hogy a napi átlaghozam még a nyári hőségben sem csökkent 38 kilogramm alá. Ugyanakkor most kezd igazán termelni egy sertéstelepük, amit gondolati szinten még 2015-ben kezdtek el tervezni. A sertéstartásról, a fejlesztés hátteréről és a várható eredményekről beszélgettünk Bóna Szabolccsal, a cég elnök-vezérigazgatójával.

Aki nem ma kezdi a szakmát, az már hallhatott róla, hogy valaha a híres Kahyb tenyészkocasüldőket állították elő Rába­pordányban. A rendszerváltozáskor ebből az árusertés-termelés maradt, majd 2007-ben állománycserét hajtottak végre. Új technológiát és a Topigs genetikát kezdték el alkalmazni. Egyúttal, 2008-ban hozzáfogtak a PRRS-mentesítési programhoz, de az nem sikerült. Újrafertőződött az állomány. Kiderült, hogy máshonnan származó vírusok jelentek meg a sertéseken. Ekkor ismét megpróbálkoztak a PRRS-mentesítéssel, de megint nem túl nagy sikerrel.

Dörön zöldmezős beruházásban, saját erőből készült el 1,4 milliárd forintért a zárt sertéstenyésztelep

Amikor 2015-ben megjelent a PRRS-men­tesítésre vonatkozó rendelet, újra átnézték a sertésaktákat. Kiderült, hogy 10 év átlagában jól csinálják a sertéstartást, főleg akkor, ha jó a genetika és annak megfelelő a technológia. Első lépésként megvizsgálták az épületeket, és ebből kiderült, hogy ami Rábapordányban van, az nem jó.

Újabb állománycseréről és egy zöldmezős beruházásról határoztak, ami egy tenyésztelep építését jelentette. Teljesen zárt tartású technológiát választottak, és egyetlen épületet építettek.

Közben Nyugat-Európába jártak okosodni. Azt kezdték vizsgálni 2016-ban, hogy ott milyen épületeket használnak, mit tartanak optimális méretnek arrafelé, és hogy hogyan tudnak annyira kevés emberrel dolgozni.

Miután bejárták Észak-Franciaországot, Belgiumot, Hollandiát és Németországot, azt a célt fogalmazták meg maguknak, hogy az addigi 560 koca helyett évi 850–900 kocát állítanak termelésbe – úgy, hogy a dolgozók száma a régi marad.

A képen a vírusmentesítő légszűrő látszik: garantáltan nem jut be a kórokozó a sertések közé
Vagyis az állatorvossal együtt tizenöten dolgoznak majd a sertéságazatukban. Ehhez megkeresték a Vedát, mert a rábapordányiakat a száraz darás etetés érdekelte, valamint megnézték, hogy mit ajánl a Brӓuer Stalltechnik. A munkában elévülhetetlen érdemeket szerzett Horváth Csaba ágazatvezető, hiszen minden szakmai szempontot ő vizsgált meg először. Ezen az alapon elindulva 2016-ra odáig jutottak a döntéshozatalban, hogyha már építenek, akkor az olyan legyen, hogy csak vírusmentes levegő kerüljön az épületbe a PRRS-mentesítés érdekében. A Veda előregyártott vírusszűrő technológiát ajánlott, a Brӓuer Stalltechnik pedig saját alsó légutas szellőzését ajánlotta, amire vírusszűrő házakat lehet építeni. Végül a Brӓuer koncepcióját fogadták el a rábapordányiak, az alapján tervezték meg az épületet. 

Első gondolatuk szerint a beruházást Dörön akarták megvalósítani, mert ott volt egy növendéktelepük. De a falurendezési terv miatt ettől el kellett állniuk. Így egy másik növendékmarha-telepet néztek helyszínül, ami ugyancsak 1 hektáros, de mellette ott volt még 5 hektár, amit a falurendezési tervben mezőgazdasági építésre soroltak be. Megkezdődött az engedélyeztetés, és 2018. márciusában nekiláttak az építkezésnek. Az abdai Hora Kft. kivitelezte, amiben közreműködött a Brӓuer Stalltechnik is.

Az épület 2019. januárjára készült el, és miután februárban megkapták a működési engedélyét, nekifogtak az állomány betelepítésének.

Teljes állománycserében gondolkodtak. Úgynevezett magas egészségügyi státuszú kocasüldőket vásároltak, a vá­lasztott malactól egészen a termékenyítésbe vehető nagyobb kocákig. A tenyészállatokat a német BHZP genetikai cégnél találták meg, 950 nőivarú egyedet vásároltak tőlük. Ez önmagában 100 millió forintba került, de a telep teljes beruházási értéke eléri az 1,4 milliárd forintot – mindezt kizárólag önerőből, támogatás nélkül. Hitelt vettek fel, amit előbb fixált kamattal törlesztettek, de a jó kamatkörnyezet hatásain is felülemelkedve, tavaly átváltottak az NHP-s hitelkonstrukcióval való finanszírozásra.

Illusztráció
Amikor áprilisban az utolsó hízókat is elszállították a régi sertéstelepről, a teljes rekonstrukció során battériás malacnevelőt telepítettek. Az új épületben a termékenyítés és a fiaztatás történik. A malacok választási korig, azaz 28 napig maradnak ott. Innen kerülnek át a hízóba, a régi telephelyre, a battériás malacnevelőbe.

Az egész új telepet négy ember felügyeli, összesen ennyien dolgoznak itt. Céljuk, hogy létszámnövelés nélkül bővítsék a kapacitást, megvalósult. Korábban 13 500–14 000 hízósertést értékesítettek évente. Ezzel szemben amikor már teljes üzemben dolgoznak az új technológiával, akkor eléri a 22–24 ezer darabot az éves hízósertés-kibocsátásuk. Megvan a megfelelő hely a teljes felneveléshez.

Ha utánaszámolunk, feltűnhet, hogy valami nem teljesen tiszta az adatok körül. Igen, mert a rábapordányiak ezen kívül azt tervezik, hogy még 6000–6500 sertést 25 kilogrammosan értékesítenek a későbbiekben, mert igen erős érdeklődés mutatkozik irántuk.

A nyugat-európai tanulmányút jó alkalom volt arra, hogy még jobban elmélyüljenek a szakmában. Állatorvos végzettségű szaktanácsadóval járták a különböző telephelyeket, aki amellett, hogy kiválóan felkészült volt, a rábapordányiak valódi gondját is átérezte. Ő ajánlotta az eredetileg kiszemelt Topigs és Danbread fajták helyett a BHZP telepét, ami a másik kettőnél kisebb volt, mondván, az állategészségügyi státusza jó, és náluk jobb kiszolgálásra számíthatnak. Annyira kételkedtek a felvetésben, hogy nagy csodának kellett történnie ahhoz, hogy a BHZP-hez menjenek.

De a kollegájuk, aki elment megnézni a telepet, hazatelefonált: „Gyerekek, én itt csodát láttam!”

A csoda pedig abból állt, hogy ez a sertés nem 20–25-öt fial egyszerre, hanem csak 13–14-et, viszont azok egységesek, egyenletesen fejlettek. Kiderült, hogy ennek a fajtának a kocája nyugodt, jó malacnevelő és jó tejelő. A végső döntést az adta meg, hogy amikor ők is meglátogatták a telephelyet, olyan tenyészkocát is láttak, amelyik a nyolcadik ciklusát kezdte. A jószág nem volt leharcolt, ugyanúgy nézett ki, mint egy friss fialós koca.

A nagyobb fialási átlagú hibridek esetében Rábapordányban gondot jelentett volna az alkalmazottak számának megtartása. Ahol 20–25-öt fial a disznó, ott szigorúan kell foglalkozni a dajkásítással, mert csak akkor lehet többet is felnevelni belőlük – de ehhez négy ember nem elég. Kiszámolták, hogy csak a dajkásításhoz négy emberre van szükség, 24 órás felügyeletben.

Másutt meg azt nem látták biztosnak, hogy mennyire tudják kiszolgálni őket tenyészállattal. Kaptak olyan ígéretet, hogy Spanyolországból tudnak szállítani, de ekkora távolságnál pihentetést, lehajtást írnak elő az állategészségügyi szabályok, amit nem mertek felvállalni. A német cégnél hajnalban rakodták fel a teherautóra a tenyészállatokat, és este már a kölesmajori telepen adhattak enni a jószágoknak. Sőt, ennek a cégnek a fuvareszközeit is vírusszűrő technológiával szerelték fel, amihez hasonlót egész Európában keresve sem lehetett találni. Nekik pedig határozott céljuk volt, hogy az összes tenyészállatot egyszerre szállítsák le a telephelyre, abszolút vírusmentesen.

Az új telepen már megkezdődött a termelés, de még nem pörgött fel száz százalékra. Ugyanakkor néhány paramétert már tudnak ellenőrizni, hogy mi vált be az ígéretekből.

Az első ciklusban született kocák élve születési átlaga 13,5 malac lett, amiből 12,5 választott malacot tudtak előállítani. Már az is látszik, hogy nagyon reménykeltő a végtermék-előállítás, mert a battériáskori kiesés teljesen minimális, és ennek köszönhetően tovább javítható a felnevelés gazdaságossága.

A takarmányozásban az eddig is meglévő, megbízhatónak bizonyult partnereikkel tartják a kapcsolatot. Ezek egyike a belga hátterű Nutrifeed, a másik a győri Agrofeed Kft.

A takarmánybázis előálításához a cég saját abraktakarmánya kevés, viszont integrátorként 27–30 ezer tonna különféle terményt (olajos növényeket, fehérjenövényeket, gabonaféléket) vásárolnak fel és értékesítenek tovább évente, és így már előteremthető a saját szükségletük. Ennek köszönhetően kevesebbet szállítanak, és helyben hasznosítják a megtermelt növényi áruféleségeket.

Menet közben az is kiderült, hogy Nyugat-Európában bizonyos fokú specializáció zajlott a sertéstartásban. Akadnak olyan országok – mint Dánia vagy Hollandia –, ahol ma már inkább csak malacokat értékesítenek, a hizlalás pedig átkerült Németországba és Kelet-Európa néhány országába. Ez a jelenség gondolkodásra késztette a rábapordányiakat: ha nekik megéri a malacokat ideszállítani, akkor nekünk mint itthoniaknak a szállítás elmaradása versenyelőnyt jelent. Igaz, nekünk is ugyanolyan alapanyagot kell előállítanunk, mint amilyet Nyugat-Európában, ám a fuvar elmaradása javítja az ágazat jövedelmi pozícióját.

Amikor elkezdték tervezni a sertéstelepi beruházást, úgy számoltak, hogy az 1,4 milliárd forintnak 10 év alatt meg kell térülnie. Csakhogy azóta történt néhány váratlan dolog a világ sertéstenyésztésében. Például itt van nálunk az afrikai sertéspestis, és az is kiderült, hogy Kínában az állatok több mint felét le kellett vágni.

Amikor 2016-ban meghozták a döntést, akkor kilogrammonként 350 forintért kelt el a sertés élősúlyban, ma pedig már az 500 forintot közelíti a felvásárlási ára.

Igaz, hogy közben drágultak valamit a gabonafélék, nőtt a fehérjenövények ára, nagyot emelkedett a villamos energia, mérhetetlenül drágább lett a vezetékes gáz – de az értékesítési ár ma nekik dolgozik. Még tavaly decemberben sem tudták volna elképzelni ezt a kilogrammonkénti élősertés-árat. Most úgy számolnak és abban bíznak, hogy a kilogrammonkénti eladási ár tartósan 400 forint felett marad, ami már tisztes jövedelmet tartalmaz. Abban pedig nemcsak reménykednek, hanem mindent elkövetnek ezért, hogy az afrikai sertéspestis kórokozója semmilyen körülmények között ne kerüljön be a környékükön a házi sertésbe, és hogy 4–5 éven belül megoldódik az ASP okozta krízis is.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/39 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

Böfimaszkkal védhetjük majd a környezetet?

Valahányszor egy tehén böfög, szennyezi a környezetet. A tehenek böfögésével ugyanis metán kerül az atmoszférába, amely az ENSZ adatai szerint az üvegházhatású gázok kibocsátásának nagyjából 15 százalékáért felelős.

KSH: nagy különbségeket takar a mezőgazdasági árak szolid emelkedése

Tavaly decemberre a novemberi 5,2 százalékosról 0,6 százalékponttal 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb adatokból. A decemberi drágulás mértéke az egész évi 5,4 százalékos átlagnál is hajszállal alacsonyabb volt.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Árutőzsde: mozgolódó olajos magok

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.

Kétmilliárd forintból fejlesztenek a Pápai Hús Kft.-nél

Kétmilliárd forintból korszerűsödik a húsfeldolgozás és a csomagolás a Pápai Hús Kft.-nél. A tavaly megkezdett fejlesztés jövő év tavaszán zárul, melynek révén idén átlagosan mintegy huszonöt százalékkal nő a termelés - tájékoztatta kedden az MTI-t a cég ügyvezetője.