Back to top

Teknősünk pácban

A mocsári teknős hazánk egyetlen páncélos hüllője, mely, bár kiváló alkalmazkodó képességgel bír, mégis nagyban csökken állománya. Mai magyarországi populációja csak töredéke a néhány évszázaddal ezelőttinek, amikor komoly gazdasági jelentőséggel is bírt. Bécs piacaira százszekér­szám szállították a módosabbak számára elérhető teknősöket, melyekből levestől kezdve pácolt sültig sok minden készült.

Az igazi úri lakomák elmaradhatatlan alapanyaga volt a teknős, melyet Bornemissza Anna erdélyi fejedelemasszony 1686-os szakácskönyve is bizonyít, melyben e páncélosnak 9 féle elkészítési módját taglalja.

Úgy tűnik, már akkor is csökkent a vadonélő populáció, ezért eleink teknőstavakat létesítettek, ahol mesterséges körülmények között szaporították őket.

Fotó: Bécsy László
A jobbágyok kötelessége volt a teknőstavak gondozása. Idővel azonban a teknős fogyasztása kiment a divatból, a XX. század elejére már nemigen bocsátottak áruba teknősöket étkezési céllal.

Mindennek ellenére a faj egyedszáma drasztikusan kezdett csökkenni, ugyanis a nagy folyamszabályozások hatására hatalmas korábbi vizes területek váltak számukra élhetetlenné, később pedig a motorizáció csökkentette az állományt – az utakon áthaladó vagy éppen az aszfalton melegedő állatokat gyakran gázolják halálra az autók.

Azonban a tojásrakóhelyek számának drasztikus csökkenése vezetett állatunk számának egyik legkomolyabb gyérüléséhez. Hogy hová is rakja a nőstény a 4-9 fehérhéjú, 3-4 cm hosszú tojását, igen sok tényezőtől függ.

Így például a talaj nedvességtartalmának, tömörségének éppoly fontos szerepe van, mint a terület tájoltságának, benapozottságának. Ráadásul az utóbbi időkben a túlzottan elszaporodott varjúfélék is hatalmas kárt okoznak a teknősfészekaljakban. Amennyiben túl kemény a talaj, a nőstény gyakorta a végbélzacskója tartalmával puhítja fel a földet, ezt a szagot pedig már messziről megérzi például a sün, mely akár a több hete letojt fészekaljnak is képes így nyomára akadni. De a szintén túlszaporodott vaddisznó, róka, borz és nyest is hihetetlen pusztítást végez, nemcsak a tojásokban, hanem akár a már teljesen kifejlődött állatok között is.

A rétisas egyes példányai a mocsári teknős valóságos specialistái, tavasztól őszig szinte kizárólag ezt a fajt fogyasztják.

Emellett igen nagy gondot okoz még, hogy a néhány évtizede hozzánk behurcolt vörösfülű ékszerteknősök párzás idején, mivel erősebbek a mocsárinál, egyszerűen leverik azok hímjeit a nőstényekről, akik így nem tudják fajtársaikat megtermékenyíteni.

Ma már egyre kevesebb helyen láthatjuk természetes vizeinkben a mocsári teknőst, de állatkertjeinkben, így például a Fővárosi Állat- és Növénykertben közelebbről is megfigyelhetjük.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Teremtsük meg a magyar sajt divatját!

Kevés érmet adott ki a zsűri a VII. Magyar Sajtmustrán rendezett sajtversenyen, azonban mind a 120 nevezőnek lehetősége van a rendezvény ideje alatt megtudni, mit találtak a bírálók jónak és miben hibázott a sajtmester. Elvégre „a magyar sajt közös ügyünk” – ahogy azt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára mondta a rendezvény megnyitóján.

Kosorrú nyulak a történelem forgatagában

Az elmúlt évtized egyik leggyakrabban kiállított nyúlfajtája az óriás kosorrú nyúl, melynek, úgy tűnik, tenyésztőtábora állandó. Amellett, hogy rendkívül kedves, bájos e különös fizimiskájú fajta, háztáji gazdaságokban olcsón előállítható, ízletes húsával is meghálálhatja a gondoskodást. A világ számos országában tenyésztik – mára globalizált fajtának tekinthető.

Szőlő, bor zamata - őszi ízözön

Szőlőt szemezgetni, bort kortyolgatni mindig kellemes. Jómagam a konyhában töltött idő, a tűzhely melletti alkotás során is szívesen tartok a kezem ügyében egy-egy pohár bort: jólesik belőle kortyolni, figyelni a készülő remekmű és a bor ízeinek összhangját, és olykor az ételbe is kerül a nedűből.

Veszélyben a vajdasági termőföldek!

Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája. Riasztó mértékben csökken a Vajdaságban található mintegy 1,7 millió hektárnyi termőföld szervesanyag-tartalma. A szakértők figyelmeztetnek, a talaj humusztartalma már három százalék alá esett, ami az optimális határérték.