0,00 HUF

Nincsenek termékek a kosárban.

2024. március 28.

Teknősünk pácban

A mocsári teknős hazánk egyetlen páncélos hüllője, mely, bár kiváló alkalmazkodó képességgel bír, mégis nagyban csökken állománya. Mai magyarországi populációja csak töredéke a néhány évszázaddal ezelőttinek, amikor komoly gazdasági jelentőséggel is bírt. Bécs piacaira százszekér­szám szállították a módosabbak számára elérhető teknősöket, melyekből levestől kezdve pácolt sültig sok minden készült.

Az igazi úri lakomák elmaradhatatlan alapanyaga volt a teknős, melyet Bornemissza Anna erdélyi fejedelemasszony 1686-os szakácskönyve is bizonyít, melyben e páncélosnak 9 féle elkészítési módját taglalja.

Úgy tűnik, már akkor is csökkent a vadonélő populáció, ezért eleink teknőstavakat létesítettek, ahol mesterséges körülmények között szaporították őket.

A jobbágyok kötelessége volt a teknőstavak gondozása. Idővel azonban a teknős fogyasztása kiment a divatból, a XX. század elejére már nemigen bocsátottak áruba teknősöket étkezési céllal.

Mindennek ellenére a faj egyedszáma drasztikusan kezdett csökkenni, ugyanis a nagy folyamszabályozások hatására hatalmas korábbi vizes területek váltak számukra élhetetlenné, később pedig a motorizáció csökkentette az állományt – az utakon áthaladó vagy éppen az aszfalton melegedő állatokat gyakran gázolják halálra az autók.

Azonban a tojásrakóhelyek számának drasztikus csökkenése vezetett állatunk számának egyik legkomolyabb gyérüléséhez. Hogy hová is rakja a nőstény a 4-9 fehérhéjú, 3-4 cm hosszú tojását, igen sok tényezőtől függ.

Így például a talaj nedvességtartalmának, tömörségének éppoly fontos szerepe van, mint a terület tájoltságának, benapozottságának. Ráadásul az utóbbi időkben a túlzottan elszaporodott varjúfélék is hatalmas kárt okoznak a teknősfészekaljakban. Amennyiben túl kemény a talaj, a nőstény gyakorta a végbélzacskója tartalmával puhítja fel a földet, ezt a szagot pedig már messziről megérzi például a sün, mely akár a több hete letojt fészekaljnak is képes így nyomára akadni. De a szintén túlszaporodott vaddisznó, róka, borz és nyest is hihetetlen pusztítást végez, nemcsak a tojásokban, hanem akár a már teljesen kifejlődött állatok között is.

A rétisas egyes példányai a mocsári teknős valóságos specialistái, tavasztól őszig szinte kizárólag ezt a fajt fogyasztják.

Emellett igen nagy gondot okoz még, hogy a néhány évtizede hozzánk behurcolt vörösfülű ékszerteknősök párzás idején, mivel erősebbek a mocsárinál, egyszerűen leverik azok hímjeit a nőstényekről, akik így nem tudják fajtársaikat megtermékenyíteni.

Ma már egyre kevesebb helyen láthatjuk természetes vizeinkben a mocsári teknőst, de állatkertjeinkben, így például a Fővárosi Állat- és Növénykertben közelebbről is megfigyelhetjük.

 

Forrás: Kistermelők Lapja