Back to top

Készülnek a Behajtási Ünnepre a Hortobágyon

Október beköszönte azt is jelzi, közeledik a hortobágyi Behajtási Ünnep: látványos felvonulással elevenítenek fel régi hagyományokat e napon a pásztorok, akik még ma is őrzik rájuk bízott jószágaikat.

A hideg idő beálltával, ahogy a napok egyre rövidülnek, a régi népszokás hagyományait követve a pásztorok a télre készülődnek a Hortobágyon: jószágaikat behajtják a pusztai legelőkről a téli szálláshelyeikre, hiszen az állat a „havat hazahozta a hátán”, vagyis már nem talált táplálékot a határban. Azt mondták régen, hogy aki Szent Dömötör napján szalmakalapot visel, attól ne kérjünk tanácsot, mert annál valami hibádzik. Szent Dömötör a pásztorok egyik legismertebb védőszentje volt az Alföldön, legelő haszonállataink közül a juhok behajtása is az ő neve napja tájékán történt.

Fotó: Czeglédi Zsolt
Érdemes tudni: a beszoruláshoz kapcsolódott a pásztorok elszámoltatása és a bérfizetés is. „Dömötör juhászt táncoltat” – tartja a közmondás, mely egyrészt a hideg idő beálltára utal, hiszen nem sokáig lehet már a szabadban maradni, másrészt a juhászok bottal táncoltatták meg azon társukat, akinél az elszámolásnál hiány mutatkozott.

Dömötör napjának megünneplése, a „dömötörözés” a pásztorok körében mindig is nagy eseménynek számított, amelyre már jó előre készültek a csárdában, vagy az úgynevezett pásztorházban, ahol akár több napon át is mulattak; pásztorbált tartottak.

A Hortobágyi Nonprofit Kft. pásztorai – csikósok, gulyások, juhászok – még ma is őrzik a nyájakat, gulyákat, s járnak a ménes után csakúgy, mint 100-150 évvel ezelőtt. Ezáltal a társaság kiemelt szerepet vállal a világon egyedülálló, még napjainkban is élő pásztorkultúra hagyományainak ápolásában, a népi viselet és kézművesség fenntartásában, a pásztortársadalom generációkon átívelő tudásának megőrzésében. Céljuk, hogy ezek, a magyarságunk jelképeinek számító értékek ne tűnjenek el a világból, hanem élő módon adhassuk őket tovább.

Fotó: Czeglédi Zsolt
A hortobágyi örökség számos eleme ezen a vidéken még mindig a mindennapok része, a ma embere számára viszont ezen értékek sokszor ismeretlenek. Ezek megismertetésében, népszerűsítésében nagy szerepet játszanak a

Hortobágyi Nonprofit Kft. országszerte ismert rendezvényei, köztük az október 26-ai Behajtási Ünnep is.

A Kilenclyukú hídon átvonuló állatok, a Hídi kutrica rackanyája, a szürkemarha- és bivalyfogat, a nóniusz lovak, hátukon a csergető csikósokkal, népies fogatok, a régi fényében pompázó Landauer hintó látványa mind-mind büszkeséggel töltheti el a szemlélődőt. A látványos felvonulás után a látogatóknak lehetőségük lesz ismerkedni a pásztorokkal és jószágaikkal, hogy aztán a csikós és pusztaötös bemutatóban is gyönyörködhessenek.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Nem létező állomány után fizetnek EU-támogatást

A romániai állattenyésztők ismét kénytelenek voltak felhívni a mezőgazdasági miniszter figyelmét az EU-hoz való viszony visszáságára. Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz állattenyésztővel, többségükben juhásszal találkozott Nagyszebenben, ahol az állattenyésztési támogatások referenciadátumának megállapítása volt a téma.

Törvénybe iktatják a vidéki szagokat és hangokat

Franciaországban törvényt hoznak azokról a hangokról és szagokról, amelyek a vidéki élet szerves részei. Erre azért van szükség, mert sok városból vidékre költöző indított pert a kakasok hangos kukorékolása és a trágyák terjengő szaga miatt.

Házi patika, hogy ne ess pánikba - kiskérődzős elsősegély

Az utóbbi hónapokban több fórumon is felvetődött, hogy mi tenyésztők, állattartók tegyünk javaslatot arra, hogy mi szerepeljen a kiskérődzős elsősegély csomagban. Az alábbiakban felsorolom, nekem mi vált be, és miért. Tudom, a már évek óta állattartással foglalkozóknak szintén megvannak a saját praktikáik, ez az én javaslatom.

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Kékfrankos babsterccel - gasztrotúra Sopronban

A természeti környezet legalább annyira lenyűgözi a Sopronba látogatót, mint maga a város. Az ország első, legfelszereltebb parkerdejét évente mintegy egymillió látogató keresi fel, színes programkínálatával egész évben meghatározó eleme a turizmusnak. A gasztronómia szerelmesei sem csalódnak, Sopronban izgalmas, multikulturális gasztronómiával és kiváló vörösborokkal várják őket.

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.

Krokodil a háznál?!

A krokodilfélék beszerzése elvileg nem jár nagy kiadással, ha közönséges fajokból szeretnénk vásárolni. Már csak azért sem, mert trópusi telepeken nagyüzemi módon is tenyésztik őket. Hazánkban a fajok nagy részét csak intézményes keretek között lehet legálisan tartani. Ez alól kivétel a tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) és a két törpekajmánfaj (Paleosuchus palpebrosus, P. trigonatus).

Több lábon álló biogazdaság

Vajon mekkora jelentőséggel bír ma az a tény, hogy Kárpátalján a vele szomszédos négy ország mindegyikéhez képest, bő két évtizedes késéssel épültek fel az első szupermarketek? Mert mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy ahol ezek az áruházláncok megjelentek, ott gyorsan átalakultak a vásárlási szokások.