Back to top

Készülnek a Behajtási Ünnepre a Hortobágyon

Október beköszönte azt is jelzi, közeledik a hortobágyi Behajtási Ünnep: látványos felvonulással elevenítenek fel régi hagyományokat e napon a pásztorok, akik még ma is őrzik rájuk bízott jószágaikat.

A hideg idő beálltával, ahogy a napok egyre rövidülnek, a régi népszokás hagyományait követve a pásztorok a télre készülődnek a Hortobágyon: jószágaikat behajtják a pusztai legelőkről a téli szálláshelyeikre, hiszen az állat a „havat hazahozta a hátán”, vagyis már nem talált táplálékot a határban. Azt mondták régen, hogy aki Szent Dömötör napján szalmakalapot visel, attól ne kérjünk tanácsot, mert annál valami hibádzik. Szent Dömötör a pásztorok egyik legismertebb védőszentje volt az Alföldön, legelő haszonállataink közül a juhok behajtása is az ő neve napja tájékán történt.

Fotó: Czeglédi Zsolt
Érdemes tudni: a beszoruláshoz kapcsolódott a pásztorok elszámoltatása és a bérfizetés is. „Dömötör juhászt táncoltat” – tartja a közmondás, mely egyrészt a hideg idő beálltára utal, hiszen nem sokáig lehet már a szabadban maradni, másrészt a juhászok bottal táncoltatták meg azon társukat, akinél az elszámolásnál hiány mutatkozott.

Dömötör napjának megünneplése, a „dömötörözés” a pásztorok körében mindig is nagy eseménynek számított, amelyre már jó előre készültek a csárdában, vagy az úgynevezett pásztorházban, ahol akár több napon át is mulattak; pásztorbált tartottak.

A Hortobágyi Nonprofit Kft. pásztorai – csikósok, gulyások, juhászok – még ma is őrzik a nyájakat, gulyákat, s járnak a ménes után csakúgy, mint 100-150 évvel ezelőtt. Ezáltal a társaság kiemelt szerepet vállal a világon egyedülálló, még napjainkban is élő pásztorkultúra hagyományainak ápolásában, a népi viselet és kézművesség fenntartásában, a pásztortársadalom generációkon átívelő tudásának megőrzésében. Céljuk, hogy ezek, a magyarságunk jelképeinek számító értékek ne tűnjenek el a világból, hanem élő módon adhassuk őket tovább.

Fotó: Czeglédi Zsolt
A hortobágyi örökség számos eleme ezen a vidéken még mindig a mindennapok része, a ma embere számára viszont ezen értékek sokszor ismeretlenek. Ezek megismertetésében, népszerűsítésében nagy szerepet játszanak a

Hortobágyi Nonprofit Kft. országszerte ismert rendezvényei, köztük az október 26-ai Behajtási Ünnep is.

A Kilenclyukú hídon átvonuló állatok, a Hídi kutrica rackanyája, a szürkemarha- és bivalyfogat, a nóniusz lovak, hátukon a csergető csikósokkal, népies fogatok, a régi fényében pompázó Landauer hintó látványa mind-mind büszkeséggel töltheti el a szemlélődőt. A látványos felvonulás után a látogatóknak lehetőségük lesz ismerkedni a pásztorokkal és jószágaikkal, hogy aztán a csikós és pusztaötös bemutatóban is gyönyörködhessenek.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kitiltották a nőt az országból a bőröndjében találtak miatt

Az ázsiai térségben rohamos ütemben terjedő afrikai sertéspestis Ausztráliában is érezteti hatását: a szigorú biztonsági óvintézkedések okán megtagadták a belépést az országba egy nőtől, aki bőröndjében nyers sertéshússal érkezett a sidney-i repülőtérre.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.

Veszélyben a vadgerlék

Németországban a kihalás veszélye fenyegeti az arrafelé ritkának számító vadgerléket, ezért a Német Természetvédelmi Szövetség 2020-ra az év madarának választotta - számolt be a Frankfurter Allgemeine Zeitung.

Elpusztult az első klónozott tehén

Szép kort élt meg a világ első klónozott tehene, Kaga, aki 21 évesen pusztult el Japán Ishikawa prefektúrájának állattenyésztési központjában – adta hírül a Kyodo News japán hírügynökség.

Graffitik a Lila-hegyi-kilátóban

A Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. 2018. április végén avatta fel és adta át a nagyközönségnek a Nyúl és Győrújbarát községek határában álló Lilahegyi-kilátót. Akkor még csak a tervek, álmok között szerepelt, hogy az építmény még szebb külsőt kaphasson, és a kilátók között egyedül álló módon, éjszaka is látogatható legyen.

Súlyos termelői veszteségek az Egyesült Államokban

Az amerikai gazdálkodóknak és agrárvállalkozásoknak egyre nagyobb exportveszteséggel kell szembenézniük, mivel folytatódik Donald Trump elnök, Kínával „vívott” kereskedelmi háborúja – figyelmeztet a Boston Consulting Group (BCG) egy friss elemzésében, amelyről a Bloomberg hírügynökség számolt be.

ASP: A tenger sem jelent akadályt a vírus terjedésének

Az afrikai sertéspestis (ASP) járvány elérte a 11. országot is Ázsiában, Kelet-Timort. Eközben Kínában meredeken emelkednek a sertésárak, és további kitörésekről számolnak be a Fülöp-szigetekről és Dél-Koreából is.