Back to top

Mesterséges intelligencia a kaptárakban

Elindult a világ első mesterséges intelligenciát használó kaptárhálózata az Egyesült Királyságban. A projekt célja a drasztikusan csökkenő méhpopuláció megmentése. Becslések szerint száz növényfaj biztosítja az ember által fogyasztott élelmiszerek 90 %-át az egész világon. Ezeknek a növényeknek a 71%-át a méhek porozzák be.

A drasztikusan csökkenő méhpopuláció hosszú távon egyes növények kihalását és ennek következményeként globális élelmiszer-katasztrófát okozhat.  

Az elmúlt 25 évben az Európai Unió néhány országában a mézelő méhek és más hasznos rovarok populációja 75 %-kal csökkent. 

Ennek oka többek között a növényvédő szerek használata, az éghajlatváltozás és a rovarokat megtámadó betegségek. Ezzel azonban nincs vége a rossz híreknek. A biológiai sokféleséggel és ökoszisztémával foglalkozó Intergovernmental Science-Policy Platform on Biodiversity and Ecosystem Services (IPBES) széles körben idézett jelentése szerint a többi beporzó faj egyedszáma is folyamatosan csökken. Északnyugat-Európában a poszméhek, Észak-Amerikában pedig a denevérek és a kolibrik egyedszáma fogyatkozik.

A globális probléma arra késztette a tudósokat, hogy használják a legújabb technológiákat a méhpopulációk védelmében. 2014-ben létrehozták a World Bee elnevezésű projektet. Világszerte  tudósok, valamint technológiai partnerek csatlakoztak hozzá, például az Oracle nevet viselő amerikai IT technológiai vállalat. A program az Egyesült Királyságban indult el.

A World Bee Project kaptárhálózat távolról gyűjt adatokat, majd beviszi azokat az Oracle Cloud rendszerébe, amely elemző eszközök és mesterséges intelligencia (AI) felhasználásával adatmegjelenítést végez a kutatók számára

a mézelő méhek és a környezetük kapcsolatáról. Egy ilyen rendszer lehetővé teszi a kutatók számára, hogy "meghallgassák" a méheket - elemezzék az intelligens kaptárban rögzített összetett akusztikai adatokat, például  a méhek szárnyának mozgását is. Továbbá adatok érhetők el a hőmérsékletről, páratartalomról és az előállított méz mennyiségéről.  Az összegyűjtött információknak köszönhetően a kutatók képesek lesznek a méhcsaládok pontos megfigyelésére és a viselkedés előrejelzésére. Ez lehetővé teszi a méhészeknek és a természetvédőknek a megfelelő lépések megtételét az egész kolónia védelmére.

A világ minden tájáról gyűjtött adatok alapján végzett elemzések megválaszolják azt a kérdést, hogyan lehetne javítani a mézelő méhek helyzetét.

Forrás: 
agronews.com.pl

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Kalocsai paradicsomhibridek

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Előtérben a környezeti hatások – 31. Nyúltenyésztési Tudományos Nap

Idén 31. alkalommal került megrendezésre a Nyúl­tenyésztési Tudományos Nap a Kaposvári Egyetemen. A konferencián 11 előadást hallgathatott meg a közel 100 fős szakmai közönség. A rendezvény színvonalát emelte két külföldi kutató is mintegy félórás előadásával. Mindketten Olaszországból a Padovai Egyetemről érkeztek.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

„A szakpolitika számára készítünk inputokat”

Király Gábor 2017 tavaszán kezdett el az Agrárgazdasági Kutató Intézet tudományos segéd­munkatársaként dolgozni, és az elmúlt évek szervezeti átalakításai során végül a Környezeti és Humán Erőforrások Kutatása Osztályon kötött ki, immár a NAIK-AKI keretrendszerében.

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.