Back to top

A buharai dobos

A dobos galambok az egyik legváltozatosabb házigalambcsoport tagjai, mindegyik fajta különleges hangadásra képes. U-u-u-ú-vak-vak-vak-vak-u-u-u-ú hangzású hosszantartó, változó ütemű dobolásra képesek. Ez hosszú évszázadok nemesítő munkájának köszönhető.

A világ számos galambtenyésztőjére hatottak ezek a furcsa hangon megszólaló madarak, melyeknél a fiókák csipogása is sajátságos: vuk-vük hangon kérik eleséget szüleiktől, s a tollasodás folyamán kezdenek el lassan dobolni. De igazán csak az első vedlés után tudnak szüleikhez hasonló hangot hallatni, s a legjobb dobolók a 3-4 éves galambok.

A galamb doboláskor kissé felfújja begyét, mely ezáltal rezonátorként működik,

s az alsó gégefőben keletkező hangokat felerősíti. Mindeközben a doboló galamb alsó csőrkáváját ritmikusan mozgatja, teste mellső részét ide-oda forgatja, evezőtollait pedig remegteti. A hímek a legjobb dobosok, de a tojók is olykor-olykor hallatják különleges előadásukat. Egyesek szerint e madaraknak e tulajdonsága spontán mutáció alapján keletkezett, mások arra gyanakszanak, hogy valaha egy másik vadgalambfajjal – azaz nem a szirtigalambbal, mely a házigalamb őse – kereszteztek házigalambot, s így nemesítették ki ezt a madarat.

Fotó: Tóth Zsigmond
Az első dobos galambok Közép-Ázsiában jelentek meg, s az ottani szájhagyomány szerint a hógalambtól származnak, mely feltehetőleg egy magas hegységekben élő állat. Minden bizonnyal a Himalájában élő szirtigalamb-rokonság tagja.

A dobos galambok közül a legősibb a buharai dobos, melyet az üzbégek nemzeti galambfajtájuknak is tartanak.

Már az 1600-as években megjelent európai könyvekben is szerepelnek ezek a parlagi galambnál nagyobb testű, zömök, alacsony állású galambok, melyeket öt centi átmérőjű, óriási homlokrózsa ékesít. Tollazatuk általában hosszú és laza, a fej és a nyak tollazata szőrszerű, mivel a tollak zászlói nincsenek összekapcsolva. Nem ritkák azok az egyedek, melyek 8-10 percig is képesek rövid megszakításokkal folyamatos dobolásra.

A buharai dobosok nehezen szaporodó madarak, de érdemes velük foglalkozni. Különösen tavasszal betöltheti udvarunkat kedves, érdekes hangjuk.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Nem létező állomány után fizetnek EU-támogatást

A romániai állattenyésztők ismét kénytelenek voltak felhívni a mezőgazdasági miniszter figyelmét az EU-hoz való viszony visszáságára. Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz állattenyésztővel, többségükben juhásszal találkozott Nagyszebenben, ahol az állattenyésztési támogatások referenciadátumának megállapítása volt a téma.

Házi patika, hogy ne ess pánikba - kiskérődzős elsősegély

Az utóbbi hónapokban több fórumon is felvetődött, hogy mi tenyésztők, állattartók tegyünk javaslatot arra, hogy mi szerepeljen a kiskérődzős elsősegély csomagban. Az alábbiakban felsorolom, nekem mi vált be, és miért. Tudom, a már évek óta állattartással foglalkozóknak szintén megvannak a saját praktikáik, ez az én javaslatom.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.

Krokodil a háznál?!

A krokodilfélék beszerzése elvileg nem jár nagy kiadással, ha közönséges fajokból szeretnénk vásárolni. Már csak azért sem, mert trópusi telepeken nagyüzemi módon is tenyésztik őket. Hazánkban a fajok nagy részét csak intézményes keretek között lehet legálisan tartani. Ez alól kivétel a tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) és a két törpekajmánfaj (Paleosuchus palpebrosus, P. trigonatus).