Back to top

A buharai dobos

A dobos galambok az egyik legváltozatosabb házigalambcsoport tagjai, mindegyik fajta különleges hangadásra képes. U-u-u-ú-vak-vak-vak-vak-u-u-u-ú hangzású hosszantartó, változó ütemű dobolásra képesek. Ez hosszú évszázadok nemesítő munkájának köszönhető.

A világ számos galambtenyésztőjére hatottak ezek a furcsa hangon megszólaló madarak, melyeknél a fiókák csipogása is sajátságos: vuk-vük hangon kérik eleséget szüleiktől, s a tollasodás folyamán kezdenek el lassan dobolni. De igazán csak az első vedlés után tudnak szüleikhez hasonló hangot hallatni, s a legjobb dobolók a 3-4 éves galambok.

A galamb doboláskor kissé felfújja begyét, mely ezáltal rezonátorként működik,

s az alsó gégefőben keletkező hangokat felerősíti. Mindeközben a doboló galamb alsó csőrkáváját ritmikusan mozgatja, teste mellső részét ide-oda forgatja, evezőtollait pedig remegteti. A hímek a legjobb dobosok, de a tojók is olykor-olykor hallatják különleges előadásukat. Egyesek szerint e madaraknak e tulajdonsága spontán mutáció alapján keletkezett, mások arra gyanakszanak, hogy valaha egy másik vadgalambfajjal – azaz nem a szirtigalambbal, mely a házigalamb őse – kereszteztek házigalambot, s így nemesítették ki ezt a madarat.

Fotó: Tóth Zsigmond
Az első dobos galambok Közép-Ázsiában jelentek meg, s az ottani szájhagyomány szerint a hógalambtól származnak, mely feltehetőleg egy magas hegységekben élő állat. Minden bizonnyal a Himalájában élő szirtigalamb-rokonság tagja.

A dobos galambok közül a legősibb a buharai dobos, melyet az üzbégek nemzeti galambfajtájuknak is tartanak.

Már az 1600-as években megjelent európai könyvekben is szerepelnek ezek a parlagi galambnál nagyobb testű, zömök, alacsony állású galambok, melyeket öt centi átmérőjű, óriási homlokrózsa ékesít. Tollazatuk általában hosszú és laza, a fej és a nyak tollazata szőrszerű, mivel a tollak zászlói nincsenek összekapcsolva. Nem ritkák azok az egyedek, melyek 8-10 percig is képesek rövid megszakításokkal folyamatos dobolásra.

A buharai dobosok nehezen szaporodó madarak, de érdemes velük foglalkozni. Különösen tavasszal betöltheti udvarunkat kedves, érdekes hangjuk.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Kosorrú nyulak a történelem forgatagában

Az elmúlt évtized egyik leggyakrabban kiállított nyúlfajtája az óriás kosorrú nyúl, melynek, úgy tűnik, tenyésztőtábora állandó. Amellett, hogy rendkívül kedves, bájos e különös fizimiskájú fajta, háztáji gazdaságokban olcsón előállítható, ízletes húsával is meghálálhatja a gondoskodást. A világ számos országában tenyésztik – mára globalizált fajtának tekinthető.

Veszélyben a vajdasági termőföldek!

Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája. Riasztó mértékben csökken a Vajdaságban található mintegy 1,7 millió hektárnyi termőföld szervesanyag-tartalma. A szakértők figyelmeztetnek, a talaj humusztartalma már három százalék alá esett, ami az optimális határérték.

Húsba vágó tévhitek: #MeattheFacts

Meghatározó európai szakmai és érdekvédelmi szervezetek kampányt indítottak az állattenyésztést és az állatitermék-előállítást övező tévhitek eloszlatása érdekében. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara kiemelt feladatának tekinti a fogyasztók hiteles tájékoztatását, az agráriumban tevékenykedők megbecsültségének helyreállítását, ezért csatlakozott a kezdeményezéshez.

Vágóhíd vezet a nyugati piacra? - Exportunk csak élőállatból áll

Közép európai marhavágóhíd megépítése, hazai húsmarha tartó szervezetek összefogása, öntözött területek növelése, valamint a gazdák végrendelet írása is a versenyképesség növelés eszköze lehet. Mindezeket Nagy István agárminiszter vetette fel a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének regionális szakmai napján Bekecsen.