Back to top

Öt kérdés a propoliszról

A braunschweigi Julius-Kühn Intézet biológusa, Nadine Kunz kutatásaiban a propoliszt vette górcső alá. Az alábbiakban a propolisszal kapcsolatban öt fontos kérdésre ad választ, melynek a méhészek éppúgy hasznát láthatják, mint a felhasználók.

1. Mi is pontosan propolisz és miből állítják elő a méhek?

Kunz: A propoliszt  a méhek méhviaszból és az általuk gyűjtött növényi gyantákból „keverik” össze. A növényi gyanták főleg lombhullatókról származnak. Hogy ezek pontosan melyek még nincs teljes körűen tisztázva. Ami biztosan közéjük tartozik az a szelídgesztenye és a nyárfélék. Bár a fenyőfélék jelentős mennyiségű gyantát választanak ki, eddigi tudomásunk szerint a méhek ezekről nem gyűjtenek gyantát a propoliszhoz.

2. Hogyan gyűjtsük a propoliszt, mi a legmegfelelőbb módja?

Kunz: A legalkalmasabb erre a méhészboltban kapható műanyag rács. Ez sokkal jobb, mint a fém. De a vászonból készülteket sem ajánlanám. Ezekből sokszor a propoliszban marad a szál és rontják a propolisz alkoholban való oldhatóságát.

A műanyagrácsot egyszerűen a fészekre helyezzük, és akkor vesszük le, amikor a méhek a réseket propolisszal beragasztották.

A rácsokat zacskóba helyezve a mélyhűtőbe tesszük. Amikor jól áthült, nyomogatással, pattintással könnyen kinyerhető a résekből. A propoliszt így termelhetjük az egész méhészeti szezonban, tavasztól a betelelésig.

Propoliszt gyüjtő méh
Fotó: Hevesi Mihály

3. A méhészek a propoliszt tinktúra formájában árulják. Mire jó a tinktúra?

Kunz: A propolisztinktúra jól alkalmazható megfázásos betegségekben és külső gyulladások esetében. De rendelkezik fájdalomcsillapító hatással is. A kórokozók, vírusok, baktériumok és gombák ellen remekül hat. Átfogó kutatásokat azonban csak az állatgyógyászatban találunk erről. Ennek ellenére a propolisz számos összetevőjét és azok hatását már alaposabban is kutatták. A leginkább a dél-amerikai propoliszról vannak nagyon komoly kutatások, mivel az összetevők ott inkább tekinthetőek állandónak. Idehaza (Németországban) a méhek különböző fákról gyűjtik a gyantát és annak összetétele is változékony.

Sajnos ez egyik oka annak, hogy Németországban nem alkalmazzák a propoliszt gyógyszerekben. A propolisz minták változó összetétele nem teszi lehetővé az engedélyezést. Ehhez a hatóanyagokat egyértelműen be kell tudni azonosítani.

4. Kinek kell kerülni a propoliszt, hiszen köztudott, hogy allergiát is kiválthat?

Kunz: A változékony összetétel miatt is elképzelhető, hogy olyan anyagok kerülhetnek bele, melyek allergiát válthatnak ki egyesekben. De nem lehet megmondani, hogy ki, mit bír el, hiszen az emberek éppúgy különböznék, mint ahogy az egyes propoliszkeverékek is különbözhetnek egymástól Van, aki érzékenyen reagálhat rá. Ez méhészekkel is előfordulhat, pl. nekem méhészkedés közben semmilyen allergiás reakcióm nincs a propoliszra, de a kutatómunka során, amikor a propoliszt gyűjtöttük és zacskóztuk, viszketett tőle a bőröm, és csak laborkesztyűben tudtam hozzányúlni. Talán itt kell megjegyezni, hogy a propoliszból soha ne használjunk túl sokat, mert ez egyáltalán nem garantálja a gyógyhatást.

5. Az utóbbi időszakban egyre több a propolisztartalmú kozmetikum, mint amilyen pl.  a propoliszos ajakápoló. Képes a propolisz ezen a módon is hatni, vagy a propolisztartalom jelzése pusztán reklámfogás a gyártók részéről?

Kunz: A propolisz igen hatékony, és ezért végzetesnek tartom, hogy folyamatosan együk, igyuk vagy a bőrünkre kenjük, erre semmi szükség.

Olyan ez, mintha az antibiotikumot rendszeresen használnák, de ezzel csak rezisztensé tennénk a bennünket megtámadó kórokozókat.

Másrészt pedig, ha a kozmetikumokban pusztán nyomokban, vagyis nagyon csekély mennyiségben található propolisz, annak szintén nincs értelme, mert így alig hat. Egyes esetekben pl. egy ajakkiütés kezelésére a propoliszterápia épp a megfelelő lehet, de nem gondolom, hogy állandóan használnunk kellene a propoliszos rúzst vagy a propolisz tartalmú kozmetikumokat. Tehát az én értelmezésemben a propolisz egy gyógyszer, melynek vannak előnyei és hátrányai, érdemes ésszerűen használni.

 

A témáról a következő cikket is ajánljuk:

A propolisz és a hód

Forrás: 
deutschesbienenjournal.de 2019/10

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” - A méhek színlátása

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” Talán ismert Albert Einstein eme állítólagos mondása, azonban e kinyilatkoztatás igazságtartalmával nehéz lenne vitába szállni, mivel tény, hogy a mezőgazdasági kultúrák legalább 90%-a valamilyen szinten függ a beporzó rovarok tevékenységétől –, legyen szó magányosan élő poszméhekről, vagy ipari mérvű megporzásról.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Vitaminbomba élesztő, nem csak pékeknek

Élesztőt nem csak akkor érdemes otthon tartani, ha sütni szeretnék valamit, hanem mindig. Ha minden nap csipegetünk kicsit belőle, megtapasztaljuk, hogy igazi vitaminbomba és még szépít is.

Hazai méhlegelők - Tavaszi-nyár eleji fás hordásnövényünk

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) minden kétséget kizáróan a legfontosabb méhlegelőnk, nemcsak a fásszárúak közül, hanem minden tekintetben. Egy csodafa, hiszen őshazáján kívül (Észak-Amerikából származik) mintegy 400 év alatt meghódítva Európát, mára már jobban érzi magát nálunk (nagyobb növedéket produkálva), mint eredeti elterjedési területén, termőhelyén.

Égi mentők

Erdőn-mezőn túrázó, hegyen-völgyön barangoló embert egy pillanat alatt érhet baleset. Ha nagy a baj, az égiek segítségét kérjük. És a gondviselés „kétkezi” képviselői le is szállnak hozzánk a magasból. Sárga helikopterrel érkeznek, és légimentőknek hívják őket.

Robotok a tehenek egészségéért

Amerikai mérnökök olyan robotpirulát fejlesztettek ki, amely képes mozogni a tehenek gyomorüregeiben és adatokat küldeni az állat egészségi állapotáról. A prototípus bemutatta a robotpirulához kifejlesztett áramkörrendszert és gyártási technológiát.

Szőlő, bor zamata - őszi ízözön

Szőlőt szemezgetni, bort kortyolgatni mindig kellemes. Jómagam a konyhában töltött idő, a tűzhely melletti alkotás során is szívesen tartok a kezem ügyében egy-egy pohár bort: jólesik belőle kortyolni, figyelni a készülő remekmű és a bor ízeinek összhangját, és olykor az ételbe is kerül a nedűből.

Hamarosan elkezdődik a sertéstelepek járványügyi besorolása

A sertéságazatnak az állategészségügy lesz a kulcsfontosságú területe. Tenyészteni már tudunk, van jó genetikánk, a technológiát is meg tudjuk venni, de a járványvédelemhez fel kell állítani a megfelelő ellenőrzési rendszert. A Magyarországi Sertéstenyésztők és Sertéstartók Szövetsége ennek érdekében kezdeményezte a telepek járványügyi besorolását - tájékoztatott Horvát István elnök.

Fekete lepellel takarták le standjaikat a zöldség- és gyümölcsárusok

A baden-würtenbergi Freiburgban (október elején), a gyümölcs- és zöldségárusok 5 percig fekete lepellel takarták le áruikat. Tüntetésükkel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a jelenleg bajor mintára zajló „Fajok sokfélesége- Mentsétek meg a méheket” elnevezésű népi kezdeményezés kizárólag a (helyi) termelőkre hárítja a felelősséget és rendkívül hátrányos helyzetbe hozza őket.