Back to top

Öt kérdés a propoliszról

A braunschweigi Julius-Kühn Intézet biológusa, Nadine Kunz kutatásaiban a propoliszt vette górcső alá. Az alábbiakban a propolisszal kapcsolatban öt fontos kérdésre ad választ, melynek a méhészek éppúgy hasznát láthatják, mint a felhasználók.

1. Mi is pontosan propolisz és miből állítják elő a méhek?

Kunz: A propoliszt  a méhek méhviaszból és az általuk gyűjtött növényi gyantákból „keverik” össze. A növényi gyanták főleg lombhullatókról származnak. Hogy ezek pontosan melyek még nincs teljes körűen tisztázva. Ami biztosan közéjük tartozik az a szelídgesztenye és a nyárfélék. Bár a fenyőfélék jelentős mennyiségű gyantát választanak ki, eddigi tudomásunk szerint a méhek ezekről nem gyűjtenek gyantát a propoliszhoz.

2. Hogyan gyűjtsük a propoliszt, mi a legmegfelelőbb módja?

Kunz: A legalkalmasabb erre a méhészboltban kapható műanyag rács. Ez sokkal jobb, mint a fém. De a vászonból készülteket sem ajánlanám. Ezekből sokszor a propoliszban marad a szál és rontják a propolisz alkoholban való oldhatóságát.

A műanyagrácsot egyszerűen a fészekre helyezzük, és akkor vesszük le, amikor a méhek a réseket propolisszal beragasztották.

A rácsokat zacskóba helyezve a mélyhűtőbe tesszük. Amikor jól áthült, nyomogatással, pattintással könnyen kinyerhető a résekből. A propoliszt így termelhetjük az egész méhészeti szezonban, tavasztól a betelelésig.

Propoliszt gyüjtő méh
Fotó: Hevesi Mihály

3. A méhészek a propoliszt tinktúra formájában árulják. Mire jó a tinktúra?

Kunz: A propolisztinktúra jól alkalmazható megfázásos betegségekben és külső gyulladások esetében. De rendelkezik fájdalomcsillapító hatással is. A kórokozók, vírusok, baktériumok és gombák ellen remekül hat. Átfogó kutatásokat azonban csak az állatgyógyászatban találunk erről. Ennek ellenére a propolisz számos összetevőjét és azok hatását már alaposabban is kutatták. A leginkább a dél-amerikai propoliszról vannak nagyon komoly kutatások, mivel az összetevők ott inkább tekinthetőek állandónak. Idehaza (Németországban) a méhek különböző fákról gyűjtik a gyantát és annak összetétele is változékony.

Sajnos ez egyik oka annak, hogy Németországban nem alkalmazzák a propoliszt gyógyszerekben. A propolisz minták változó összetétele nem teszi lehetővé az engedélyezést. Ehhez a hatóanyagokat egyértelműen be kell tudni azonosítani.

4. Kinek kell kerülni a propoliszt, hiszen köztudott, hogy allergiát is kiválthat?

Kunz: A változékony összetétel miatt is elképzelhető, hogy olyan anyagok kerülhetnek bele, melyek allergiát válthatnak ki egyesekben. De nem lehet megmondani, hogy ki, mit bír el, hiszen az emberek éppúgy különböznék, mint ahogy az egyes propoliszkeverékek is különbözhetnek egymástól Van, aki érzékenyen reagálhat rá. Ez méhészekkel is előfordulhat, pl. nekem méhészkedés közben semmilyen allergiás reakcióm nincs a propoliszra, de a kutatómunka során, amikor a propoliszt gyűjtöttük és zacskóztuk, viszketett tőle a bőröm, és csak laborkesztyűben tudtam hozzányúlni. Talán itt kell megjegyezni, hogy a propoliszból soha ne használjunk túl sokat, mert ez egyáltalán nem garantálja a gyógyhatást.

5. Az utóbbi időszakban egyre több a propolisztartalmú kozmetikum, mint amilyen pl.  a propoliszos ajakápoló. Képes a propolisz ezen a módon is hatni, vagy a propolisztartalom jelzése pusztán reklámfogás a gyártók részéről?

Kunz: A propolisz igen hatékony, és ezért végzetesnek tartom, hogy folyamatosan együk, igyuk vagy a bőrünkre kenjük, erre semmi szükség.

Olyan ez, mintha az antibiotikumot rendszeresen használnák, de ezzel csak rezisztensé tennénk a bennünket megtámadó kórokozókat.

Másrészt pedig, ha a kozmetikumokban pusztán nyomokban, vagyis nagyon csekély mennyiségben található propolisz, annak szintén nincs értelme, mert így alig hat. Egyes esetekben pl. egy ajakkiütés kezelésére a propoliszterápia épp a megfelelő lehet, de nem gondolom, hogy állandóan használnunk kellene a propoliszos rúzst vagy a propolisz tartalmú kozmetikumokat. Tehát az én értelmezésemben a propolisz egy gyógyszer, melynek vannak előnyei és hátrányai, érdemes ésszerűen használni.

 

A témáról a következő cikket is ajánljuk:

A propolisz és a hód

Forrás: 
deutschesbienenjournal.de 2019/10

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszélyes új diéta - Ártalmas lehet a túlzott gyümölcsfogyasztás?

A kizárólag „nyers” élelmiszerekből álló étrend komoly egészségügyi kockázatot jelent, ezért fontos, hogy a kiegyensúlyozott táplálkozásra törekedjük a mindennapok során.

Botulizmusban szenvedő vadmadarakat mentett az Állami Halőri Szolgálat a Velencei-tavon

Augusztus végén, több napon át folytatott ellenőrzést a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) Állami Halőri Szolgálata a Velencei-tavon. A halőrök első ízben egy, a part menti sávban agonizáló, mozgásképtelen tőkés récére lettek figyelmesek, néhány nappal később pedig 8 darab bénulásos tüneteket produkáló, fiatal sárgalábú sirályt észleltek a tó szigetein.

Immunerősítés ősszel

Ha ősz, akkor jöhet egy adag immunerősítés, hogy felkészülten nézzünk elébe a télen ránk váró kórokozók hadviselésének. Ez az időszak fantasztikus segítőket állít csatasorba a mi oldalunkon, érdemes közülük minél többel szövetkezni. És a hagyományosan bevált gyógynövények is jelentkeznek egy-egy bevetésre.

Már csaknem száz, méregtől elpusztult madarat találtak Tura térségében

Tovább nőtt az elpusztult állatok és a felderített helyszínek száma a turai tömeges mérgezésnél, a természetvédelmi kár meghaladja a 6,5 millió forintot - tájékoztatta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) szóvivője kedden az MTI-t.

Veszedelmes ízeltlábú: országos kullancsfelmérés

Az elmúlt évek hazai időjárása kedvezett a kullancsoknak, és ettől az emberek és a háziállatok is több csípést szenvedtek el – derül ki a Bábolna Bio Kft. által szervezett, több mint 3000 válaszadó 14 ezer csípésadatát összesítő felmérésből. A Sokk a rovar Facebook-oldal kérdőív kitöltőinek többsége már védekezik a kullancsok ellen, és a háziállataikat is igyekeznek óvni a vérszívóktól.

Génszerkesztett búza

Engedélyezték egy génszerkesztett búzafajta szabadföldi vizsgálatát az Egyesült Királyságban. A Hertfordshire megyében végzett vizsgálat az első a maga nemében Európában.

Kacagó gerlék - Miért nem „sláger” díszállat hazánkban?

A kacagó gerle tenyésztése Hollandiában, Franciaországban és Belgiumban igen népszerű, ahol számos kiállítást rendeznek bemutatásukra. Hazánkban is sok galambász tart kacagó gerlét, holott ezek a madarak ennél még többet érdemelnének. Rendkívül sok színváltozatuk van – 16 szín –, és 3 toll­szerkezet-­mutációjuk ismert.

Csalás és bűncselekmény

Dr. Norberto Garcia, az Apimondia Mézminőség és Mézkereskedelmi Állandó Bizottságának elnöke, a Nemzetközi Mézkereskedelmi Szövetség titkára röviden ezekkel a szavakkal jellemezte napjaink nemzetközi mézkereskedelmét: csalás és bűncselekmény. Lássuk kijelentésének okait. A leírtakat sok-sok nemzetközi tanulmány, előadás, cikk elemzéséből, értelmezéséből állítottam össze.

Zászlóval mentettek meg egy leeső macskát a szurkolók

A kilenc életéből egyet sem használt el.

Apiterápiás méhesház a Mecsekben

Kocsis Ernő egy mecseki faluban, Hetvehelyen él családjával. Ha ismerős lehet a név és a hely az olvasóknak, az nem véletlen, ugyanis Ernő lánya, Kocsis Vivien Evelin, aki néhány éve indult a mézkirálynő-választáson. Bár Vivient nem választották meg, édesapja így is nagyon büszke rá, és joggal: Vivien cikkeivel a méhészeti termékeket népszerűsíti.