Back to top

Öt kérdés a propoliszról

A braunschweigi Julius-Kühn Intézet biológusa, Nadine Kunz kutatásaiban a propoliszt vette górcső alá. Az alábbiakban a propolisszal kapcsolatban öt fontos kérdésre ad választ, melynek a méhészek éppúgy hasznát láthatják, mint a felhasználók.

1. Mi is pontosan propolisz és miből állítják elő a méhek?

Kunz: A propoliszt  a méhek méhviaszból és az általuk gyűjtött növényi gyantákból „keverik” össze. A növényi gyanták főleg lombhullatókról származnak. Hogy ezek pontosan melyek még nincs teljes körűen tisztázva. Ami biztosan közéjük tartozik az a szelídgesztenye és a nyárfélék. Bár a fenyőfélék jelentős mennyiségű gyantát választanak ki, eddigi tudomásunk szerint a méhek ezekről nem gyűjtenek gyantát a propoliszhoz.

2. Hogyan gyűjtsük a propoliszt, mi a legmegfelelőbb módja?

Kunz: A legalkalmasabb erre a méhészboltban kapható műanyag rács. Ez sokkal jobb, mint a fém. De a vászonból készülteket sem ajánlanám. Ezekből sokszor a propoliszban marad a szál és rontják a propolisz alkoholban való oldhatóságát.

A műanyagrácsot egyszerűen a fészekre helyezzük, és akkor vesszük le, amikor a méhek a réseket propolisszal beragasztották.

A rácsokat zacskóba helyezve a mélyhűtőbe tesszük. Amikor jól áthült, nyomogatással, pattintással könnyen kinyerhető a résekből. A propoliszt így termelhetjük az egész méhészeti szezonban, tavasztól a betelelésig.

Propoliszt gyüjtő méh
Fotó: Hevesi Mihály

3. A méhészek a propoliszt tinktúra formájában árulják. Mire jó a tinktúra?

Kunz: A propolisztinktúra jól alkalmazható megfázásos betegségekben és külső gyulladások esetében. De rendelkezik fájdalomcsillapító hatással is. A kórokozók, vírusok, baktériumok és gombák ellen remekül hat. Átfogó kutatásokat azonban csak az állatgyógyászatban találunk erről. Ennek ellenére a propolisz számos összetevőjét és azok hatását már alaposabban is kutatták. A leginkább a dél-amerikai propoliszról vannak nagyon komoly kutatások, mivel az összetevők ott inkább tekinthetőek állandónak. Idehaza (Németországban) a méhek különböző fákról gyűjtik a gyantát és annak összetétele is változékony.

Sajnos ez egyik oka annak, hogy Németországban nem alkalmazzák a propoliszt gyógyszerekben. A propolisz minták változó összetétele nem teszi lehetővé az engedélyezést. Ehhez a hatóanyagokat egyértelműen be kell tudni azonosítani.

4. Kinek kell kerülni a propoliszt, hiszen köztudott, hogy allergiát is kiválthat?

Kunz: A változékony összetétel miatt is elképzelhető, hogy olyan anyagok kerülhetnek bele, melyek allergiát válthatnak ki egyesekben. De nem lehet megmondani, hogy ki, mit bír el, hiszen az emberek éppúgy különböznék, mint ahogy az egyes propoliszkeverékek is különbözhetnek egymástól Van, aki érzékenyen reagálhat rá. Ez méhészekkel is előfordulhat, pl. nekem méhészkedés közben semmilyen allergiás reakcióm nincs a propoliszra, de a kutatómunka során, amikor a propoliszt gyűjtöttük és zacskóztuk, viszketett tőle a bőröm, és csak laborkesztyűben tudtam hozzányúlni. Talán itt kell megjegyezni, hogy a propoliszból soha ne használjunk túl sokat, mert ez egyáltalán nem garantálja a gyógyhatást.

5. Az utóbbi időszakban egyre több a propolisztartalmú kozmetikum, mint amilyen pl.  a propoliszos ajakápoló. Képes a propolisz ezen a módon is hatni, vagy a propolisztartalom jelzése pusztán reklámfogás a gyártók részéről?

Kunz: A propolisz igen hatékony, és ezért végzetesnek tartom, hogy folyamatosan együk, igyuk vagy a bőrünkre kenjük, erre semmi szükség.

Olyan ez, mintha az antibiotikumot rendszeresen használnák, de ezzel csak rezisztensé tennénk a bennünket megtámadó kórokozókat.

Másrészt pedig, ha a kozmetikumokban pusztán nyomokban, vagyis nagyon csekély mennyiségben található propolisz, annak szintén nincs értelme, mert így alig hat. Egyes esetekben pl. egy ajakkiütés kezelésére a propoliszterápia épp a megfelelő lehet, de nem gondolom, hogy állandóan használnunk kellene a propoliszos rúzst vagy a propolisz tartalmú kozmetikumokat. Tehát az én értelmezésemben a propolisz egy gyógyszer, melynek vannak előnyei és hátrányai, érdemes ésszerűen használni.

 

A témáról a következő cikket is ajánljuk:

A propolisz és a hód

Forrás: 
deutschesbienenjournal.de 2019/10

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az anyacsere gyakorisága 2.

Az anyák minősége is évjáratfüggő, mint a boroké, az anyák nevelését legjobban befolyásoló tényező az időjárás - írja Buczkó Endre a Méhészet 2018. szeptemberi számában (10-11. old.). Ugyanakkor Ádám Gabriella méhészmesterrel (Tiszaszentimre) is egyet kell értsek, hogy „első éves vagy második éves, szezon eleji vagy szezon utáni, nem mindegy".

A méhek spiroplasmosisa

Sajnos, újra beszélni kell egy méhbetegségről, mivel ismét megjelent a hazai méhek kórtani vizsgálatai során. „A méhek spiroplasmosisa” címmel 11 évvel ezelőtt jelent meg írásom a Méhészetben. A jelen összefoglalás részben megismétli az ott leírtakat, részben kiegészíti újabb irodalmi ismeretekkel.

Atkakezelés anyazárkázással 2.

Mivel a vegyszerek egyre szaporodnak a környezetünkben, és „rejtélyes” módon pusztulnak méheink, fontos, hogy legalább a méhész használjon minél kevesebb vegyszert a méhek kezelésekor. Erre ad lehetőséget az őszi anyazárkázás, így az anya nem tud petét rakni, a fiasításban pedig nem tud az atkapopuláció tovább fejlődni.

Útmutató a méhekért

A világ vegyszertermelése 2004 és 2014 között megduplázódott. Az EU különféle hatóságai is mintegy 22 ezer vegyi anyag használatára adtak engedélyt.

Ne legyünk önmagunk ellenségei 2.

Legutóbbi írásomban (augusztusi szám 6-7. oldalak) felsoroltam mézünk árának 18 lehetséges összetevőjét. Ha valaki vette a fáradtságot és összeszámolta költségeit, akkor rá kellett jönnie, hogy még kevesebb pénzért dolgozik, mint eddig hitte. Ne zavarjon meg bennünket, hogy a felsoroltakból egy-egy tételre ténylegesen nem adunk ki pénzt, mert attól még nem oldódik meg a problémánk.

A mézhamisítás múltja

„A mézhamisítás Európa-szerte óriási méreteket öltött” – írta a Hazánk című folyóirat. A téma most időszerűbb, mint valaha! Az Európai Parlament (EP) 2018. március 1-jei állásfoglalása is súlyozottan foglalkozik a mézhamisítással. A fenti idézet viszont csaknem 120 éves...

Hazai méhlegelők 8. rész - Idegenhonos fás hordásnövények

Az elmúlt évtizedek/évszázadok során sok fa- és cserjefaj került be hazánkba távoli országokból, más kontinensekről. Ezeket többnyire kezdetben díszfaként, parkfaként telepítették, majd egyes kedvezőnek vélt tulajdonságaikat felismerve mindinkább elterjedtek.

Méhészet: kiállítás, kutatások Kanadában - ahogy én láttam

A világ méhészeinek (és méhészetben érdekeltjeinek) 46., legutóbbi kongresszusának rendező országát és - egymástól sajnos távoli - látnivalóit érdekesebbnek találtam annál, mintsem hogy a rendezvény mind az öt napját azon töltsem. Utóbbi (Api-Expo) engem, mint egykori méhészeti eszközimportőrt - az információs technológia kivételével - nem kényeztetett sok újdonsággal.

Ne legyünk önmagunk ellenségei

Hosszú évek óta él a közbeszédben az az elmélet, szükség van néha egy-egy rossz évjáratra, hogy legalább néhányunknak elvegye a kedvét a méhészkedéstől. Bár jómagam nem tapasztaltam annyira katasztrofálisnak az idei körülményeket, a beszélgetések, a panaszok és az eladó méhészetek növekvő száma alapján úgy érzem, hogy megkaptuk a „várva várt” rossz évjáratot.

Méhészet - Öröklődő stresszhatás

A mézelő méhről ismeretünk egyre szélesebb. Talán induljunk a római kortól, ahol ökröt öltek le és azt tették zárt helyre, majd amikor onnan kiengedték a kifejlődött legyeket, hitték, abból nyernek rajokat, azaz így rajzanak a méhek. Ez a tudásszint mára már számunkra nevetséges, megmosolyogtató, de ne menjünk ilyen messzire, mai nap is akad bizonyára olyan „tudás”, melyet egykor nevetségesnek tartanak utódaink.