Back to top

Öt kérdés a propoliszról

A braunschweigi Julius-Kühn Intézet biológusa, Nadine Kunz kutatásaiban a propoliszt vette górcső alá. Az alábbiakban a propolisszal kapcsolatban öt fontos kérdésre ad választ, melynek a méhészek éppúgy hasznát láthatják, mint a felhasználók.

1. Mi is pontosan propolisz és miből állítják elő a méhek?

Kunz: A propoliszt  a méhek méhviaszból és az általuk gyűjtött növényi gyantákból „keverik” össze. A növényi gyanták főleg lombhullatókról származnak. Hogy ezek pontosan melyek még nincs teljes körűen tisztázva. Ami biztosan közéjük tartozik az a szelídgesztenye és a nyárfélék. Bár a fenyőfélék jelentős mennyiségű gyantát választanak ki, eddigi tudomásunk szerint a méhek ezekről nem gyűjtenek gyantát a propoliszhoz.

2. Hogyan gyűjtsük a propoliszt, mi a legmegfelelőbb módja?

Kunz: A legalkalmasabb erre a méhészboltban kapható műanyag rács. Ez sokkal jobb, mint a fém. De a vászonból készülteket sem ajánlanám. Ezekből sokszor a propoliszban marad a szál és rontják a propolisz alkoholban való oldhatóságát.

A műanyagrácsot egyszerűen a fészekre helyezzük, és akkor vesszük le, amikor a méhek a réseket propolisszal beragasztották.

A rácsokat zacskóba helyezve a mélyhűtőbe tesszük. Amikor jól áthült, nyomogatással, pattintással könnyen kinyerhető a résekből. A propoliszt így termelhetjük az egész méhészeti szezonban, tavasztól a betelelésig.

Propoliszt gyüjtő méh
Fotó: Hevesi Mihály

3. A méhészek a propoliszt tinktúra formájában árulják. Mire jó a tinktúra?

Kunz: A propolisztinktúra jól alkalmazható megfázásos betegségekben és külső gyulladások esetében. De rendelkezik fájdalomcsillapító hatással is. A kórokozók, vírusok, baktériumok és gombák ellen remekül hat. Átfogó kutatásokat azonban csak az állatgyógyászatban találunk erről. Ennek ellenére a propolisz számos összetevőjét és azok hatását már alaposabban is kutatták. A leginkább a dél-amerikai propoliszról vannak nagyon komoly kutatások, mivel az összetevők ott inkább tekinthetőek állandónak. Idehaza (Németországban) a méhek különböző fákról gyűjtik a gyantát és annak összetétele is változékony.

Sajnos ez egyik oka annak, hogy Németországban nem alkalmazzák a propoliszt gyógyszerekben. A propolisz minták változó összetétele nem teszi lehetővé az engedélyezést. Ehhez a hatóanyagokat egyértelműen be kell tudni azonosítani.

4. Kinek kell kerülni a propoliszt, hiszen köztudott, hogy allergiát is kiválthat?

Kunz: A változékony összetétel miatt is elképzelhető, hogy olyan anyagok kerülhetnek bele, melyek allergiát válthatnak ki egyesekben. De nem lehet megmondani, hogy ki, mit bír el, hiszen az emberek éppúgy különböznék, mint ahogy az egyes propoliszkeverékek is különbözhetnek egymástól Van, aki érzékenyen reagálhat rá. Ez méhészekkel is előfordulhat, pl. nekem méhészkedés közben semmilyen allergiás reakcióm nincs a propoliszra, de a kutatómunka során, amikor a propoliszt gyűjtöttük és zacskóztuk, viszketett tőle a bőröm, és csak laborkesztyűben tudtam hozzányúlni. Talán itt kell megjegyezni, hogy a propoliszból soha ne használjunk túl sokat, mert ez egyáltalán nem garantálja a gyógyhatást.

5. Az utóbbi időszakban egyre több a propolisztartalmú kozmetikum, mint amilyen pl.  a propoliszos ajakápoló. Képes a propolisz ezen a módon is hatni, vagy a propolisztartalom jelzése pusztán reklámfogás a gyártók részéről?

Kunz: A propolisz igen hatékony, és ezért végzetesnek tartom, hogy folyamatosan együk, igyuk vagy a bőrünkre kenjük, erre semmi szükség.

Olyan ez, mintha az antibiotikumot rendszeresen használnák, de ezzel csak rezisztensé tennénk a bennünket megtámadó kórokozókat.

Másrészt pedig, ha a kozmetikumokban pusztán nyomokban, vagyis nagyon csekély mennyiségben található propolisz, annak szintén nincs értelme, mert így alig hat. Egyes esetekben pl. egy ajakkiütés kezelésére a propoliszterápia épp a megfelelő lehet, de nem gondolom, hogy állandóan használnunk kellene a propoliszos rúzst vagy a propolisz tartalmú kozmetikumokat. Tehát az én értelmezésemben a propolisz egy gyógyszer, melynek vannak előnyei és hátrányai, érdemes ésszerűen használni.

 

A témáról a következő cikket is ajánljuk:

A propolisz és a hód

Forrás: 
deutschesbienenjournal.de 2019/10

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.

Akár életveszélyes is lehet az almaallergia

Sok embert érint az almaallergia, amelynek a tünetei általában enyhék, bizonyos esetekben azonban a torok dagadásával és légszomj kialakulásával is járhat.

Olasz konzorcium apró almával növelné a fogyasztást

Új kezdeményezést indított három nagy olasz almatermelő- és forgalmazó, hogy lendületet adjon az ígéretes snackalma-szektornak. Francia nemesítésű, természetesen apró, de jóízű, könnyen fogyasztható fajtákat vezetnek be a piacra. A Snacking Project nevű szervezetet a VOG és a VI.P termelői szervezetek, valamint a Rivoira G.&F.lli nagykereskedő alapította.

Méhészet - Ha jön a medve…

A nagyragadozók állományai változó mértékben ugyan, de növekvő tendenciát mutatnak Európa-szerte. A medvék védettek, de jelenlétük valós problémákat okozhat egy-egy érdekcsoport, így például a méhészek számára. A kártételek megelőzése együttműködést kíván a gazdálkodók és a természetvédelmi szakemberek között.

Hogyan csökkenthető az anti­bio­tikum-rezisztencia?

A WHO határozottan javasolja a gyógyászatilag fontos antibiotikumok használatának csökkentését az élelmiszertermelésre tenyésztett állatok esetében, beleértve az ilyen antibiotikumoknak az állatok növekedésének gyorsítására és diagnózis nélküli betegségmegelőzésre való teljes tiltását.

Húsfeldolgozó-üzemekre csapott le a német rendőrség

Németország több szövetségi tartományában is illegális munkavállalók után nyomoz a rendőrség. A húsfeldolgozó-üzemekben alkalmazott, többségükben kelet-európai dolgozókat zsúfoltan szállásolták el, ami a koronavírus-járvány terjedése miatt is aggályos.

Ünnepélyes keretek között megnyitott az új Kis-Balaton Látogatóközpont

Mintegy 1,2 milliárd forintból épült meg Fenékpusztán a Kis-Balatont bemutató kiállítási tér. A Kis-Balaton Látogatóközpont kialakításának keretében már tavaly megújult a Diás-szigeten a Fekete István Emlékhely, a most átadott beruházás pedig modern, 21. századi módon mutatja be a nagy jelentőségű, fokozottan védett nemzeti parki tájegység értékeit.

Génszerkesztés a hatékonyabb élelmiszertermelésért

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.

Kukoricabemutató Kiszomboron

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. őszi fajtabemutatóját idén szeptember 9-én tartották Kiszomboron. Úgy döntöttek, hogy idén is megszervezik a korábbi években megszokott kukorica-, szója-, napraforgó- és cirokismertetőt, azaz a bemutatót tanácskozással kötötték egybe.

A második koronavírus-segélyért folyamodhatnak az amerikai farmerek

Az USA agrárminisztériuma bejelentette második segélycsomagját a Covid-19 járvány miatt kieső bevételek, illetve megnövekedett marketingköltségek kompenzálására. Összesen 14 milliárd dollárt osztanak szét a farmerek közt, a korábbinál szélesebb körben.