Back to top

Szélerózió-kutatás autonóm eszközökkel

Észak-Amerika nyugati részének hatalmas legelőterületein nem újdonság az erős szél. Az elmúlt évtizedek során azonban jelentősen súlyosbodtak az eróziós folyamatok, melyek összességében jelentősen rontják az itt jellemző legeltetéses marhatartás feltételeit. A szélerózió jobb megértésére robotizált eszközzel indultak kísérletek.

Az Egyesült Államok szövetségi mezőgazdasági minisztériumának (USDA) kutatási részlege (ARS) egy robotizált eszközzel végez a szélerózió jobb megértésére irányuló kísérleteket, ami főleg az USA nyugati részén komoly fenyegetést jelent a legeltetésre alapuló szarvasmarhatartásra. Ezen a területen azért is lenne különösen előnyös a robotok mielőbbi térhódítása, mert a szükséges megfigyeléseket és méréseket gyakran távoli, szélviharok sújtotta területeken kell végezni esetenként több napos periódusokban, ami az egyéb nehézségek mellett kifejezetten veszélyes feladatot jelent. Emellett a szükséges mérőberendezések egyszerűen felszerelhetők bármilyen távirányítású vagy robotizált eszközre is, a mérések elvégzéséhez nem szükséges az emberi jelenlét.

A hatlábú kialakításra utaló Rhex név alatt fejlesztett robot alapváltozatát a Pennsylvaniai Egyetem kutatói építették, e verziója nagyjából 10 kg-os önsúlyával gyalogtempónak megfelelő, 5,5 km/h sebességgel képes haladni nehezebb terepen is, akár 25 fokos emelkedőket is meg tud mászni, és kialakításából adódóan további szenzorokat vagy egyéb műszerekkel is könnyen felszerelhető. Akkumulátorcsomagja nagyjából 2 órányi működést tesz lehetővé, és bár a fejlesztés jelenlegi szakaszában a prototípusok távirányításához még látótávolságban kell lenni, a következő lépés az autonóm vezérlő és ütközésmegelőző rendszer beépítése, amivel már nagyjából 8–15 km-es távolságból biztonságosan irányítható lesz, a végcél pedig a beprogramozott feladatnak megfelelő teljesen autonóm működés.

Észak-Amerika nyugati részének hatalmas legelőterületein – melyek jellemzően állami vagy szövetségi tulajdonban vannak – nem újdonság az erős szél, az elmúlt évtizedek során azonban jelentősen súlyosbodtak az eróziós folyamatok. Ahogy az világszerte sokfelé tapasztalható, a korábban jellemzően lassabb, áztató esők formájában érkező csapadék ma inkább ritkább, de pusztító erejű, hatalmas zivatarokban zúdul le. Ennek következményei, illetve egyéb káros folyamatok

összességében jelentősen rontják az itt jellemző legeltetéses marhatartás feltételeit, és hosszabb távon nem sok jót ígérnek az ágazatnak.

A robot első bevetései óta már szolgált a kutatók számára új információkkal, és ennek köszönhetően pontosítani is tudták a meglévő széleróziós modellszámításokat. Fejlesztői szerint a robot gyűjtötte adatokat a gyakorlatban elsőként a szélerózió által leginkább veszélyeztetett területek azonosítására lehetne hasznosítani.

Forrás: 
www.futurefarming.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kiemelkedő munkát végez a természetvédelmi őrszolgálat Magyarország védett értékeinek megőrzésében

Magyarországon a természetvédelmi őrszolgálat jelenleg 253 tagú, mintegy 850 ezer hektár védett természeti terület és 2 millió hektár Natura 2000 terület megóvása érdekében dolgoznak.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Város- és klímatűrő útsorfák

Környezetünk változásban van, ám a városi közterületek fásítása költséges és hosszú távra szóló beruházás. A tervezők, kivitelezők, fenntartók és a városlakók közös érdeke, hogy az összetett ökológiai hatásoktól befolyásolt városi környezetben csak jó tűrőképességű fajták megfelelő minőségű és egészséges fáit ültessük.

A cigánycsuk nyerte a 2021 év madara szavazást

A 2020. július 1-27. között zajló internetes szavazásra összesen 9871 voks érkezett. Legtöbb, 3884 szavazatot a cigánycsuk kapott, így ez a faj lesz a következő év madara. A második helyen a kis őrgébics (3382 szavazat), a harmadikon pedig a sordély (2605 szavazat) végzett.

Történelmi pillanat: útjára indul a régió legnagyobb agráregyeteme

A hazai agrárfelsőoktatás mérföldkőhöz érkezett, hiszen négy agrár-felsőoktatási intézmény integrációjával létrejön az új Szent István Egyetem.

Folytatódik a száraz idő

Jelenleg hazánk döntő részén megfelelő a talajnedvesség, a kapás növények szépen fejlődhetnek, a meleg és jobbára száraz időben pedig jól lehet haladni a még kint lévő kalászosok aratásával is. A Kisalföld északnyugati részén és a Mohácsi sziget térségében azonban nem ilyen ideális a helyzet, arrafelé nem esett elég eső, így még mindig a kritikus szint alatt van a talajnedvesség.

Egyre szélesebbre tárul a „Pokol kapuja”

Az erdők kivágása a örökfagy olvadásához vezet Szibériában, az így kialakult geológiai képződményt nevezték el a helyiek Pokol kapujának, amely a klímaváltozás hatására egyre szélesebbre tárul.

Rendkívüli évük volt a dohánytermesztőknek

Próbára tette az idei év szélsőséges időjárása a hazai dohányültetvényeket, emiatt a tavalyinál várhatóan gyengébb minőségű és kevesebb lesz a termés - hangzott el egy szakmai rendezvényen a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Ófehértón.

Félmilliárd forintot meghaladó kárt okozhattak a hétvégi esőzések

Félmilliárd forintot meghaladó kárt okozhattak a hétvégi viharok, intenzív esőzések; a biztosítók további kárbejelentésekre számítanak.