Az Egyesült Államok szövetségi mezőgazdasági minisztériumának (USDA) kutatási részlege (ARS) egy robotizált eszközzel végez a szélerózió jobb megértésére irányuló kísérleteket, ami főleg az USA nyugati részén komoly fenyegetést jelent a legeltetésre alapuló szarvasmarhatartásra. Ezen a területen azért is lenne különösen előnyös a robotok mielőbbi térhódítása, mert a szükséges megfigyeléseket és méréseket gyakran távoli, szélviharok sújtotta területeken kell végezni esetenként több napos periódusokban, ami az egyéb nehézségek mellett kifejezetten veszélyes feladatot jelent. Emellett a szükséges mérőberendezések egyszerűen felszerelhetők bármilyen távirányítású vagy robotizált eszközre is, a mérések elvégzéséhez nem szükséges az emberi jelenlét.
A hatlábú kialakításra utaló Rhex név alatt fejlesztett robot alapváltozatát a Pennsylvaniai Egyetem kutatói építették, e verziója nagyjából 10 kg-os önsúlyával gyalogtempónak megfelelő, 5,5 km/h sebességgel képes haladni nehezebb terepen is, akár 25 fokos emelkedőket is meg tud mászni, és kialakításából adódóan további szenzorokat vagy egyéb műszerekkel is könnyen felszerelhető. Akkumulátorcsomagja nagyjából 2 órányi működést tesz lehetővé, és bár a fejlesztés jelenlegi szakaszában a prototípusok távirányításához még látótávolságban kell lenni, a következő lépés az autonóm vezérlő és ütközésmegelőző rendszer beépítése, amivel már nagyjából 8–15 km-es távolságból biztonságosan irányítható lesz, a végcél pedig a beprogramozott feladatnak megfelelő teljesen autonóm működés.
Észak-Amerika nyugati részének hatalmas legelőterületein – melyek jellemzően állami vagy szövetségi tulajdonban vannak – nem újdonság az erős szél, az elmúlt évtizedek során azonban jelentősen súlyosbodtak az eróziós folyamatok. Ahogy az világszerte sokfelé tapasztalható, a korábban jellemzően lassabb, áztató esők formájában érkező csapadék ma inkább ritkább, de pusztító erejű, hatalmas zivatarokban zúdul le. Ennek következményei, illetve egyéb káros folyamatok
A robot első bevetései óta már szolgált a kutatók számára új információkkal, és ennek köszönhetően pontosítani is tudták a meglévő széleróziós modellszámításokat. Fejlesztői szerint a robot gyűjtötte adatokat a gyakorlatban elsőként a szélerózió által leginkább veszélyeztetett területek azonosítására lehetne hasznosítani.