Back to top

Cremello, fakók és más lószínek

A ló színe mindig érdekes téma szakmai körökben éppúgy, mint a lóval csak szimpatizálók táborában. A magyar nyelv a különböző színváltozatokra és színárnyalatokra több száz szót ismer(t)! Igazán különleges, nálunk ritka szín a cremello.

A cremello lovak rövid szőre krémszínű, pataszaruja pigmentmentes, szemük pedig kék, csókaszem. Egyik jellegzetessége ennek a színnek, hogy bármely más színnel párosítva fakó lesz a megszülető csikó: vagy fakó színek valamelyike, vagy cremello.

Azért különleges érték egy cremello színű mén, mert bizonyos, hogy „piacos” színű csikót lehet várni utána, a kanca színétől függetlenül.

A másik érdekesség, hogy a kék szemekkel gyengébben látnak, mint a barna szemű lovak, különösen megzavarja őket az erős kontraszt a jól megvilágított és a sötétebb, árnyékos részek között. Ez esetenként komoly gondot okozhat a kiképzésük során is.

Fotó: Novotni Péter
A fakó színek valamely alapszínnel hozhatók összefüggésbe, amikor is egy meghatározott gén jelenléte esetén, annak hatására a fedőszőrökből a „melegebb” színárnyalat hiányzik, és valóban olyan a ló színe, mintha kifakult volna. A pej színből alakul ki a közönséges fakó és a valódi fakó. Az utóbbi esetében a ló testén felfedezhető a hátszíj, bizonyos esetekben a vállkereszt és a zebroid csíkozás a lábakon. A lábvégek feketék. A zsufafakó az a fakó, amelynél a hosszú szőrök nem feketék, hanem világosak – olyan, mint a mosott sörényű vagy ezüst sörényű pejnél.

A fekete színből a fakó színt okozó gén hatására jön létre az egérfakó. Az ilyen lónak a színe valóban az egérére hasonlít,

vagy annál sötétebb, gyakori szín a hucul fajtában. A sárga színből ugyanezen gén az izabellafakót hozza létre.

Írásunk Novotni Péternek a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes cikke alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Útmutatókat készített a Nébih a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez

Elérhetőek a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) honlapján a szarvasmarha gümőkór elleni védekezéshez támpontot nyújtó útmutatók.

Veszélyezteti az állatokat és a mezőgazdasági termést a hőingadozás

Hiányzik a csapadék a földekről, és a viszonylag enyhe idő sem tesz jót a mezőgazdaságnak. A szakemberek szerint nagyon kellene a hó, mert a növények rosszul tűrik a hőingadozást. Az igazi tél hiánya a szabadon tartott állatokat is veszélyezteti.

Természet- és pénztárcabarát az átgondolt téli legeltetés

A melegedő éghajlat következtében a legeltetés időszaka egyre inkább kitolódik, így különösen fontos, hogy a gazdálkodók tisztában legyenek a téma legfőbb alapvetéseivel. Ezekről beszélt lapunknak Vidra Tamás, a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) természetvédelmi tájegységvezetője, aki nemcsak a természetvédelem, hanem a gazdálkodók szempontjából előnyös módszerekre is kitért.

Intelligens hőmérő borjaknak

Borjak és szarvasmarhák egészségi állapotának nyomon követésére szánt okos hőmérőt fejlesztett ki a német Förster Technik.

Egy jó hangutánzó kakadu – Viszonylag könnyen tenyészthető

A fehérbóbitás kakadut gyakran az angol szakzsargonból átvett elnevezése alapján csak umbrella-nak nevezik. Jelentése ernyő, mely az akár diadémra is emlékeztető bóbitára utal, melyet a madár akkor nyit ki, ha ideges, vagy ha párjának kedveskedni próbál. Olykor a kézszelíd állatok is kinyitják tolldíszüket.

Országszerte zártan kell tartani a baromfit

Az országos főállatorvos elrendelte a baromfik zárva tartását Magyarország teljes területén annak érdekében, hogy tovább csökkenjen a vadon élő madarakkal az érintkezés lehetősége, és ezáltal a baromfiállományok madárinfluenza vírussal történő fertőződésének kockázata - közölte a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a honlapján szerdán.

A baktériumokból készült fehérje jobb a környezetnek

Kutatók talajlakó baktériumokból új fehérjét állítottak elő, ami állításaik szerint sokkal inkább klímabarát, mint a hús.

Újabb források segíthetik az állattartó telepek korszerűsítését

Az Agrárminisztérium (AM) március végéig újranyitja a Vidékfejlesztési program (Vp) állattartótelepek korszerűsítését támogató pályázatait, az intézkedéstől a különböző járványos állatbetegségek visszaszorítását és megelőzését várja a minisztérium - közölte Nagy István agrárminiszter kedden a hivatalos Facebook oldalán megjelent videóbejegyzésben.

Az ausztrálok „balkáni gerléje”

A balkáni gerle hazánkban ma az egyik leggyakoribb galambféle – úgy a városokban, mint a vidéki portákon gyakorta megtelepszik, s akár még az enyhébb teleken is nevel fiókákat.

Nagyanyáink sajtja nem oltóanyaggal készült

Ugyan gépész az eredeti szakmája, ám már gyermek korától hozzászokott a jószág körüli és a földeken való mindennapi munkához. Napjaikban biotakarmányt állít elő, amelyet szarvasmarhái etetésére használ. A tehéntejből sajtot készít, a legősibb módon.