Back to top

Keressünk jó termőhelyet a mandulának

Nem véletlen, hogy nálunk csak jól megválasztott, védett helyen virul a mandulafa, hiszen szubtrópusi eredetű, fagyérzékeny és különösen fényigényes növény. Hazánkban jellemzően a szőlőskertek mellé ültették.

Irán, Irak, Törökország, Szíria, Libanon, Kazahsztán, Üzbegisztán hegyeiben találhatók természetes élőhelyei. Az ókorban az egyik legfontosabb mezőgazdasági termék volt, széles körben termesztették a Földközi-tenger medencéjében és szigetein.

Hazánkba a rómaiak hozták be és termesztették először a mandulát, de igazán jól csak megfelelő adottságú helyen érzi magát.

Nagyon fényigényes, 2500-3000 óra napsütés lenne számára a legkedvezőbb, de ilyen terület nincs is hazánkban. Magyarországon a Tiszántúl déli részén süt legtöbbet a nap, arrafelé meghaladja a 2500-at a napsütéses órák száma. A nálunk általánosan elérhető 2000-2300 óra körüli napsütés csak tág térállásban elegendő a számára, nem szabad, hogy árnyékolják egymást a fák.

Korán virágzik, fagyérzékeny

Szereti a meleget, védett, déli-délnyugati fekvésbe érdemes telepíteni, könnyen melegedő, jó szerkezetű vályogtalajba.

Fontos a jó vízáteresztő képesség, valamint a mandula igényeit kielégítő, 5-15 százalékos mésztartalom: mészmentes talajon ugyanis nem termeszthető gazdaságosan. Szerteágazó gyökérzete a könnyebb talajokban érzi jól magát, nehéz agyagtalajba ne ültessük. Kedvező tulajdonsága, hogy szárazságtűrő, főként keserűmandula alanyon. Ha túl sok vizet kap, könnyebben áldozatul esik a gombás betegségeknek.

A kajszihoz hasonlóan fagyérzékeny, korán fakad és virágzik, tehát igyekezzünk fagyvédett helyet találni a számára.

Magyar fajták

Termő mandulafához megfelelő porzópartnert is kell találni, mert a legtöbb hazánkban kapható mandulafajta önmeddő. Legalább két, egyszerre virágzó és kölcsönösen termékenyülő fajtát kell telepíteni.

Hazánkban is nemesítettek mandulát, ilyen a Budatétény 1 és 70, a Tétényi bőtermő, Tétényi kedvenc, Tétényi keményhéjú és Tétényi rekord.

A legtöbb fajta szeptemberben szedhető, amikor a burok megreped. Legkésőbb, szeptember végén, október elején a Tétényi rekord érik. A Tétényi-fajták kölcsönösen jól termékenyítik egymást.

Mandulafasor Balatonakaliban

Újabban hozzáférhetők öntermékeny fajták is, mint a Tuono, amit azonban üzemi termesztésre ajánlanak, mert rázógéppel kell betakarítani.

Legjobb számára a három vázágból álló vázakorona, ami nemcsak a fényhasznosításban, hanem a növényvédelemben is előnyös. Sokat nem kell metszeni, de nem szabad hagyni, hogy elsűrűsödjön a koronája.

Számos ellensége van a mandulának, gombás betegségek és rovarok egyaránt, mindennek a tetejébe néhány éve érkezett a melegkedvelő mandula-magdarázs, ami komoly kártételre képes a vékony héjú fajták körében.

Károsítják levéltetvek, takácsatkák és a barackmoly, keleti gyümölcsmoly, kéregmoly. Betegségei közül a moníliás betegség, a varasodás és a sztigminás levéllyukacsosodás a leggyakoribbak.

Értékes táplálék

A mandulabél különösen értékes táplálék lenne, sajnos Magyarország sereghajtó a fogyasztásában Európában, annak ellenére, hogy az utóbbi tizenöt évben kissé nőtt a hazai mandulafogyasztás. Indiában, Marokkóban viszont napi élelmiszernek számít, gyakran használják főzéshez.

Napjainkban sokféle formában megtaláljuk a boltokban, ugyanis az ételallergiában szenvedők is fogyaszthatják a mandulatejet vagy mandulalisztet.
Ételallergiások is fogyaszthatják

A mag szárazanyag-tartalma 94 százalék, aminek körülbelül a harmada fehérje. Magas a zsírtartalma, de az döntő részben egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavakból tevődik össze. A mandulaolajat a kozmetikában széles körűen használják.

Sok benne a keményítő, a cukor, az E-vitamin és B-vitaminokból is tetemes mennyiséget tartalmaz, különösen a B3-vitaminból. Az ásványi anyagok közül káliumból és foszforból van benne a legtöbb, de magnézium- és kalciumtartalma is jelentős.

Olyan anyagokat is találunk benne, amelyekről kutatási eredmények bizonyították, hogy megelőzik egyes rákos betegségek kialakulását.

A mandula rendszeres fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét, közrejátszik a szívinfarktus, a cukorbetegség és más krónikus betegségek megelőzésében. Amerikai vizsgálatok szerint még a fogyást is elősegíti.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.

Alig nőttek a mezőgazdasági termelői árak szeptemberben

Szeptemberben a mezőgazdasági termelői árak mindössze 1,1 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbiaknál.

Az alma a nyerő

Az optimisták szerint a beregi táj hamarosan a határ mindkét oldalán egységes arcot mutat. Merész álmainkban a térség mindkét részén szakszerűen gondozott, bőven termő gyümölcsösök húzódnak majd, és a jövőben ilyenek alkotják a kultúrtáj jelentős részét. Természetesen sok még a teendő, mire eljutunk idáig, rengeteg kihívással kell szembenézni, állítják a kárpátaljai gazdák.

A környezetkultúra fejlődését segíti

A Magyar Újságírók Országos Szövetségének Rát-Táncsics terme adott otthont a Szép Kertek kertépítészeti folyóirat 100. lapszámának megjelenése alkalmából rendezett kiállításra. Így egy helyen és egy időben voltak láthatóak a folyóiratban eddig bemutatott, zsűrizett kertépítészeti munkák anyagai, többségében az „Az Év Kertje” országos kerttervezési és építési nívódíj pályázat díjazott kertjei.

A kaposvári Szabadságfa az Év Fája

A kaposvári Szabadságfa lett az idén az Év fája az Ökotárs Alapítvány által 2010 óta szervezett híres magyar fák versenyén. A Hős Fa címet a Vasvár határában, a Szentkúti Parkerdőben álló Szentkúti Öregharcos, míg az Országos Erdészeti Egyesület különdíját a zilizi Ezeréves tölgyfa kapta.

Megvédjük a növényvédelmet?

Elméleti számítások szerint a növényvédelem elhagyásával évente akár 400-500 ezer ember is éhenhal hatna. Nem véletlen, hogy sokan aggódva tekintenek az uniónak a kémiai védekezést szinte ellehetetlenítő nyilatkozataira. A radikális rendelkezések helyett inkább az ésszerű, kontrollált növényvédelemre kellene fókuszálni. Ezek a gondolatok is előkerültek az Agrya Tiszadobon tartott tanácskozásán.

Virágos Magyarország - Megválasztották az év főkertészét

A Magyar Önkormányzati Főkertész Egyesület döntése alapján a Virágos Magyarország környezetszépítő verseny Budapesten megrendezett díjátadó ünnepségén Az Év Főkertésze kitüntetést Székesfehérvár főkertésze vehette át. Spanyárné Halász Szilvia kertészmérnök és környezetvédelmi szakmérnök negyven éve dolgozik a szakmában, és a kezdetektől részt vesz a Virágos Magyarország verseny szervezésében.

November 1-jétől karantén károsító az úgynevezett Jordán vírus az EU-ban

Az e napon hatályba lépett rendelet értelmében az Európai Unió területén felderített vírusfertőzési eseteket kötelező jelenteni. A Tomato brown rugose fruit virus (ToBRFV) bejutását, terjedését megakadályozandó speciális intézkedések bevezetésére van szükség a paradicsom- és paprikatermesztésbe, tette közzé a hírt a FuitVeB a Holland Élelmiszerbiztonsági és Fogyasztóvédelmi Hatóság (NVWA) nyomán.

Sok-sok alma és egy kevés szőlő

Naturalma Rozella, Naturalma Luna, Idared, valamint háromfajta szőlő: Olaszrizling, Ezerfürtű és Ezerjó. Hoffman Krisztián szépen gondozott lesencetomaji birtokán teremnek ezek a gyümölcsök. A fiatalember azt mondja, öröm látni a termést, és bár a napi munkát követően is meglehetősen sokat kell dolgozni ennek érdekében, de megéri.