Back to top

Keressünk jó termőhelyet a mandulának

Nem véletlen, hogy nálunk csak jól megválasztott, védett helyen virul a mandulafa, hiszen szubtrópusi eredetű, fagyérzékeny és különösen fényigényes növény. Hazánkban jellemzően a szőlőskertek mellé ültették.

Irán, Irak, Törökország, Szíria, Libanon, Kazahsztán, Üzbegisztán hegyeiben találhatók természetes élőhelyei. Az ókorban az egyik legfontosabb mezőgazdasági termék volt, széles körben termesztették a Földközi-tenger medencéjében és szigetein.

Hazánkba a rómaiak hozták be és termesztették először a mandulát, de igazán jól csak megfelelő adottságú helyen érzi magát.

Nagyon fényigényes, 2500-3000 óra napsütés lenne számára a legkedvezőbb, de ilyen terület nincs is hazánkban. Magyarországon a Tiszántúl déli részén süt legtöbbet a nap, arrafelé meghaladja a 2500-at a napsütéses órák száma. A nálunk általánosan elérhető 2000-2300 óra körüli napsütés csak tág térállásban elegendő a számára, nem szabad, hogy árnyékolják egymást a fák.

Korán virágzik, fagyérzékeny

Szereti a meleget, védett, déli-délnyugati fekvésbe érdemes telepíteni, könnyen melegedő, jó szerkezetű vályogtalajba.

Fontos a jó vízáteresztő képesség, valamint a mandula igényeit kielégítő, 5-15 százalékos mésztartalom: mészmentes talajon ugyanis nem termeszthető gazdaságosan. Szerteágazó gyökérzete a könnyebb talajokban érzi jól magát, nehéz agyagtalajba ne ültessük. Kedvező tulajdonsága, hogy szárazságtűrő, főként keserűmandula alanyon. Ha túl sok vizet kap, könnyebben áldozatul esik a gombás betegségeknek.

A kajszihoz hasonlóan fagyérzékeny, korán fakad és virágzik, tehát igyekezzünk fagyvédett helyet találni a számára.

Magyar fajták

Termő mandulafához megfelelő porzópartnert is kell találni, mert a legtöbb hazánkban kapható mandulafajta önmeddő. Legalább két, egyszerre virágzó és kölcsönösen termékenyülő fajtát kell telepíteni.

Hazánkban is nemesítettek mandulát, ilyen a Budatétény 1 és 70, a Tétényi bőtermő, Tétényi kedvenc, Tétényi keményhéjú és Tétényi rekord.

A legtöbb fajta szeptemberben szedhető, amikor a burok megreped. Legkésőbb, szeptember végén, október elején a Tétényi rekord érik. A Tétényi-fajták kölcsönösen jól termékenyítik egymást.

Mandulafasor Balatonakaliban

Újabban hozzáférhetők öntermékeny fajták is, mint a Tuono, amit azonban üzemi termesztésre ajánlanak, mert rázógéppel kell betakarítani.

Legjobb számára a három vázágból álló vázakorona, ami nemcsak a fényhasznosításban, hanem a növényvédelemben is előnyös. Sokat nem kell metszeni, de nem szabad hagyni, hogy elsűrűsödjön a koronája.

Számos ellensége van a mandulának, gombás betegségek és rovarok egyaránt, mindennek a tetejébe néhány éve érkezett a melegkedvelő mandula-magdarázs, ami komoly kártételre képes a vékony héjú fajták körében.

Károsítják levéltetvek, takácsatkák és a barackmoly, keleti gyümölcsmoly, kéregmoly. Betegségei közül a moníliás betegség, a varasodás és a sztigminás levéllyukacsosodás a leggyakoribbak.

Értékes táplálék

A mandulabél különösen értékes táplálék lenne, sajnos Magyarország sereghajtó a fogyasztásában Európában, annak ellenére, hogy az utóbbi tizenöt évben kissé nőtt a hazai mandulafogyasztás. Indiában, Marokkóban viszont napi élelmiszernek számít, gyakran használják főzéshez.

Napjainkban sokféle formában megtaláljuk a boltokban, ugyanis az ételallergiában szenvedők is fogyaszthatják a mandulatejet vagy mandulalisztet.
Ételallergiások is fogyaszthatják

A mag szárazanyag-tartalma 94 százalék, aminek körülbelül a harmada fehérje. Magas a zsírtartalma, de az döntő részben egyszeresen vagy többszörösen telítetlen zsírsavakból tevődik össze. A mandulaolajat a kozmetikában széles körűen használják.

Sok benne a keményítő, a cukor, az E-vitamin és B-vitaminokból is tetemes mennyiséget tartalmaz, különösen a B3-vitaminból. Az ásványi anyagok közül káliumból és foszforból van benne a legtöbb, de magnézium- és kalciumtartalma is jelentős.

Olyan anyagokat is találunk benne, amelyekről kutatási eredmények bizonyították, hogy megelőzik egyes rákos betegségek kialakulását.

A mandula rendszeres fogyasztása csökkenti a vér koleszterinszintjét, közrejátszik a szívinfarktus, a cukorbetegség és más krónikus betegségek megelőzésében. Amerikai vizsgálatok szerint még a fogyást is elősegíti.

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Amivel érdemes kiváltani a krumplit

Régen a szegények krumplija volt, ma a nagyvilág elegáns éttermeiben homár, lazac, fésűkagyló, szarvasgomba társaságában tálalják. A teljesen igénytelen, olcsó zöldséget csodanövénynek tartják. Ez a csicsóka.

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete konzorciumot hoztak létre, vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A konzorcium 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs hivatalhoz GINOP program keretében.

A gyümölcslevektől a gyógyszirupokig

Azt gondoltuk, hogy a gyógyhatásuk miatt isszák majd a szirupjainkat, de aztán kiderült, hogy elsősorban azért, mert finomak – mondta Fatér Balázs István, a csáfordi Natúr Ízek Szociális Szövetkezet egyik alapítója és szakmai vezetője, aki azt is elárulta, hogy miként jutottak el a gyógyteáktól a gyógynövényszirupokig, illetve, hogy miért tartja fontosnak, hogy óvodásoknak szervezzenek programot.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.

Véget ért a szezon, de nem múlt el nyomtalanul - Növényvédelmi előrejelzés

Kezdjük meg a fölkészülést a jövő évi növényvédelemre, ehhez pedig legelőször is mérjük fel, hányadán állunk a károsítókkal. Az őszi betakarítás kiváló lehetőség, hogy megismerjük, mennyire fertőzött a terület talajlakó kártevőkkel, a metszés előtti átvizsgálás során pedig gyorsan kiderül, hogy mennyire fertőzöttek a fák.

Dokumentumfilm mutatja be a Janka Tanya autista fiataljait

A Hosszú út című film a tótvázsonyi segítő közösségben élő sérült fiatalok mindennapjairól készült, a társadalmi beilleszkedés bátorító példájáról szól. A dokumentumfilm létrejöttét a SPAR támogatása tette lehetővé.

A fákat a jövőnek is ültetjük

Egy kislevelű hárs elültetésével Szarvasra is elérkezett az Agrárminisztérium Országfásítási Programja. A program célja erdőállományaink javítása, valamint erdőterületeink nagyságának növelése – mondta Farkas Sándor, a Szarvasi Vízi Színház előtti ligetes területen, a faültetés előtti sajtótájékoztatón.

Fenntartható "okosvárosok" - Országfásításról, városi zöldfelületi rendszerekről az Agrárakadémián

Mi a szerepük a városkörnyéki zárt erdőségeknek a települések klímájának javításában? Miben segítik a szakképzett favizsgálók és faápolók a települések értékes fáinak megóvását? Milyenek a fenntartható, „okosvárosok"? Ezekről a kérdésekről folytattak eszmecserét a szakemberek a Magyar Mezőgazdaság Kft. által a Budapesti Corvinus Egyetem Székesfehérvári Campusán rendezett Agrárakadémián.

Növények az orvosi rendelőben

Egyre nagyobb felelősség hárul a növényvédelmi szakemberekre, az egész élelmiszerbiztonság az ő munkájukra alapul - hangzott el a Magyar Növényvédő Mérnöki és Növényorvosi Kamara XIV. Növényorvos Napján. A Szent István Egyetem Gödöllői Campusán tartott rendezvényen kiemelték, ma heroikus küzdelem folyik európai szinten a növényvédő szereket gyártók, az engedélyezők és a brüsszeli politikusok között.

A növények is pánikba esnek az esőtől

Esőtől áztatva, napfényben és széndioxidban „úszva” – azt gondolnánk, hogy ez álmai netovábbja minden növénynek. Egy új tanulmány szerint azonban meglepően komplex a reakciójuk az esőre.