Back to top

Magyar pásztorkutyák világtalálkozója Komáromban

A komáromi nemzetközi kutyakiállításon megalakult a Magyar Pásztorkutyák Világszövetsége, amely az öt magyar pásztorkutyafajta népszerűsítését tűzte ki célul.

A Monostori erődben tartott rendezvényen a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos köszöntőjében kiemelte, hogy a magyar kormány kiemelt figyelmet fordít az őshonos állatfajtákra, amelyeket az Országgyűlés már 2003-ban nemzeti kinccsé nyilvánított.

Ezek az állatok, köztük a kilenc magyar kutyafajta mindig is a nemzet szimbólumai voltak és elidegeníthetetlenül eggyé forrtak a magyarsággal.

Fontos feladatunknak tekintjük a magyar ebfajták megőrzését és kompromisszumoktól mentes, magas genetikai értéket képező állományok (és állami génbankok) kialakítását - mondta V.Németh Zsolt.

A miniszteri biztos szólt arról is, hogy a magyar kutyafajták védelme érdekében elindított programok az elmúlt években eredményesek voltak, ezzel hozzájárultak ahhoz, hogy az őshonos magyar állatfajták megmaradjanak a világ sokszínűségének örömére. Kiemelkedő nemzeti értékeink, a hungarikumok közé tartoznak a magyarság szellemi és anyagi alkotásai, ember alkotta és természet adta értékei – így legkülönlegesebb ételeink-italaink, találmányaink, szellemi örökségek, folklór kincseink. Ebbe a gyűjteménybe emelte be 2016-ban a Hungarikum Bizottság a 9 magyar kutyafajtát is, köztük az 5 pásztorkutyát – fogalmazott V. Németh Zsolt. Ezért is nagyszerű részese lenni ennek a világtalálkozónak, mert ez azt is jelenti, hogy

ezekre a kutyákra nemcsak szűk hazánk határain belül mutatkozik igény, hanem szélesebb körben, nemzetközi szinten is – mondta.

A Magyar Pásztorkutyák Világszövetségének első találkozójára nyolc országból érkeztek, közel 170 kutya nevezett a szépségversenyre. A komondorok, kuvaszok, mudik, pulik és pumik küllemét a fajta ideális külsejét leíró sztenderdekhez képest bírálják el, több korosztályban.

Forrás: 
AM Sajtóiroda

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hollandia: minden harmadik tejtermelő kiszáll

FrieslandCampina holland tejtermelő csoport előrejelzései szerint 2030-ra Hollandiában a tejgazdaságok száma 15 000-ről 10 000-re csökkenhet, mely strukturális változásokat eredményezhet a gazdaságban.

Ki tartson otthon kaméleont?

Szerelem volt első látásra. Aki látott már kaméleont óvatoskodni egy ágon, bizonyára megérti, miért is az egyik kedvenc állatom. Sokáig vágytam is arra, hogy a közelemben legyen, hogy otthon is nézegethessem, ne csak a kisállat-kereskedésben ücsörögjek előtte órákig. Mielőtt vettem volna egyet, utánanéztem, hogyan kell tartani. Azóta rajzolt kaméleonom van, amit egy grafikus barátnőmtől kaptam ajándékba.

Fél évszázad a kisállattenyésztésben

Az idei esztendő többszörös jubileumot jelent a nemzetközileg is elismert Tóth Sándor gyémántkoszorús mestertenyésztő életében. Idén ünnepli 80. születésnapját, 50 éve lépett be a Magyar Galamb- és Kisállat­tenyésztők Szövetségébe, s azóta többször tagja volt a szervezet vezetőségének.

Megnyitották a balatonfüredi borheteket

Megnyitották a balatonfüredi borheteket, a rendezvényen a borászok támogatását célzó 1,8 milliárd forintos támogatási csomagot jelentett be Nagy István agrárminiszter.

Így lesz a tizennyolcból négyszáz

Mihályhalmán, félúton Nádudvar és Püspökladány között, egy családi vállalkozás őshonos szürke marhákat és ennek charolaival keresztezett változatát legelteti a lehető legtermészetesebb körülmények között.

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

Mi lesz veled, ürge?

Az ember nem is gondolná, hogy napjainkra fokozott törvényi oltalom érvényes az ürgére. Ennek a kisemlős-fajnak a pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft, pedig pár évtizede még tűzzel-vassal irtották országszerte. A faj 1982-től vált védetté, 2014 óta viszont már fokozottan védettnek nyilvánították.

Szerencsés, aki le tudta aratni a gabonát

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján az őszi búza aratása 97 százalékos készültségen áll, a közel 900 ezer hektár vetésterületből mintegy 2000 hektáron áll még a gabona. A búza országos termésátlaga hektáronként 5,28 tonna, a termés 60-70 százaléka takarmánybúza.

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.