Back to top

Talajminta-elemzés űrtechnológiával

Gyors, olcsó, pontos az az automatikus mintavételi módszer, amely a NASA robotszondájában is alkalmazott lézerspektroszkópiás módszerrel naponta akár 1500 vizsgálatát tudja elvégezni.

Brazíliai kutatók és mérnökök Agrorobótica néven indítottak talajminta-elemzéssel foglalkozó vállalkozásukat, ami leginkább azzal tűnik ki versenytársai közül, hogy a NASA Curiosity Mars-kutató robotszondájában is alkalmazott lézerspektroszkópiás módszerrel naponta akár 1500, illetve évente mintegy 360 000 minta vizsgálatát tudja elvégezni. A cég által AGLIBS-nek nevezett rendszerrel (mely az alkalmazott lézerindukált plazmaspektroszkópia, azaz LIBS technológiára utal) megállapítható a vizsgált talajok szervesanyag-tartalma, fizikai félesége, pH értéke, valamint a makró- és mikrotápanyagok mennyisége.

Bár ez önmagában még nem jelent újdonságot, a cég fő újítása, hogy mindezeket az adatokat a korábbi vizsgálati módszerekhez képest lényegesen gyorsabban, olcsóbban és pontosabban kínálja.

Jelenleg kétnapos határidővel vállalják az elemzéseket, miközben egy hasonló részletességű laborvizsgálat eredményeire a cég szerint jellemzően legjobb esetben is mintegy 10 napot kell várni Brazíliában, de egyes régiókban ez akár 40 nap is lehet.

A mintavételek során – részben az itt gyakori nagy birtokméretekből adódóan –, 10 hektáronként vesznek egy-egy 300 grammos mintát, majd a vizsgálati eredmények alapján, a precíziós gazdálkodás gyakorlatából is ismert módszerekkel elkészítik az adott gazdaság részletes talajtérképét.

A kutatás-fejlesztés 2015-ben kezdődött, és egyik legfontosabb mozgatórugója az a felismerés volt, hogy az óriási országban elérhető talajvizsgálatok magas költségei nagyon sok növénytermesztőt elriasztottak. A fejlesztő cég hosszabb távú célja, hogy a talajminta-vizsgálatokat önjáró robotok végezzék, a NASA robotszondáihoz hasonlóan. Ennek egyik legnagyobb gyakorlati akadályát a cég szakemberei szerint éppen a Brazíliában jellemző, erősen tömörödött talajok jelentik – minden mintavételi pontról legalább 2 minta szükséges, 0–20 cm, illetve 20–40 cm mélységből – és egyelőre nem is találták meg az ideális, hosszú távon is gondozás mentesen működtethető, gazdaságos és strapabíró automatikus mintavételi módszert. A fejlesztések azonban egyéb irányokban is haladnak, és a cég folyamatosan bővülő országos talajminőségi adatbázisára építve, a mesterséges intelligencia (AI) körébe tartozó szoftveres elemzésekkel is keresi az adattömegből kinyerhető összefüggéseket.

Forrás: 
www.futurefarming.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Startup megoldások újítják meg a hazai mezőgazdaságot

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) és a Design Terminal által életre hívott NAK TechLab inkubációs program célja, hogy a leginnovatívabb megoldások megtalálják helyüket a hazai agrárszektorban és élelmiszeriparban, ezáltal versenyképesebbé, fenntarthatóbbá és környezettudatosabbá téve az ágazatot.

Magyar kiállítók, nemzetközi sikerek - Agritechnica 2019

November 16-án ért véget az idei Agritechnica Hannoverben. A 2820 kiállító és a 450 ezer látogató (ebből több mint 130 ezer külföldi) egyértelműen bizonyítja, hogy a mezőgazdasági technológiát bemutató nemzetközi kiállítások közül ez a rangos szakmai esemény a legnagyobb a világon.

Hódít a precízió és a digitalizáció

A szemináriumi szezon közepén, november 20-án, a Holstein Genetika Kft. a Nyakas Farmmal közösen tejtermeléssel kapcsolatos szakmai rendezvényt tartott Hajdúnánáson. A közel ötórás programra négy olyan világszerte számon tartott szakembert hívtak meg, akik a maguk területén a gyakorlati hozzáértésben is élen járnak.

A felhőből érkező adatok alapján szántanak és vetnek

Az ide évre tervezett talajszkenneléssel végeztek, a menedzsmentzónák kialakítása 2020-ban fejeződik be, és addigra elkészülnek a vetésmélységet, illetve a tőszámot vizsgáló fajtakísérletek is. Mezőhegyesen a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. a teljes vetésterületén precíziós növénytermesztésre készül.

A robotok sem mindenhatók

A növényházi kultúrák termesztőinek mindössze mindössze 11 százalékának üzemében dolgoznak robotok, csaknem 3 százalékkal többen, mint 2018-ban, derül ki az AgriDirect agrármarketing cég mintegy 1400 holland növényházi kertész körében végzett körvélemény-kutatásból. A robottechnika leginkább a feldolgozóipari terményeknél válthatja ki a kézimunkaerőt

Agrárgazdasági kutató: tovább nőtt a mezőgazdasági gépek piaca

Továbbra is bővül a mezőgazdasági gépek piaca Magyarországon: az egyéni gazdaságok és a társas vállalkozások az első három negyedévben mintegy 134 milliárd forint értékben vásároltak új gépeket, ami 3 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Már okosabbak nálunk? Mesterséges intelligencia a biofarmokon

Kiváltható-e az emberi munkaerő precíziós, önvezérelt gépekkel a magyar biogazdaságokban? Van-e létjogosultságuk a robotoknak a biogazdálkodásban, aminek leglényegesebb eleme maga az ember? Ezekre a kérdésekre keresték a választ a szakemberek a 32. Biokultúra Tudományos Napon, amelyet a Magyar Biokultúra Szövetség rendezett.

Fontos az agráriumban dolgozók társadalmi elismertségének növelése

Az agráriumban és abból élőknek elemi érdeke, hogy az ágazat visszakapja, visszaszerezze társadalmi elfogadottságát, gazdasági súlyát – fogalmazott Farkas Sándor, az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a Mezőgazdasági Szövetkezők és Termelők Országos Szövetsége VII. kongresszusán.

Eye breed – az okos célzás

Az Eye Breed azon szarvasmarhatartók számára készült eszköz, akik maguk akarják elvégezni állataik mesterséges megtermékenyítését.

Új rakodógép-széria Finnországból

A sokoldalú törzscsuklós kisrakodókat gyártó finn AVANT eddig a 200/300/400/500/600 és 700-as szériáival volt jelen a piacon. Az idei müncheni mezőgazdasági kiállításon új topmodellel, az AVANT 800-as szériával mutatkozott be, amely a legnagyobb teljesítményű az összes gyártott szériák közül.