Back to top

Talajminta-elemzés űrtechnológiával

Gyors, olcsó, pontos az az automatikus mintavételi módszer, amely a NASA robotszondájában is alkalmazott lézerspektroszkópiás módszerrel naponta akár 1500 vizsgálatát tudja elvégezni.

Brazíliai kutatók és mérnökök Agrorobótica néven indítottak talajminta-elemzéssel foglalkozó vállalkozásukat, ami leginkább azzal tűnik ki versenytársai közül, hogy a NASA Curiosity Mars-kutató robotszondájában is alkalmazott lézerspektroszkópiás módszerrel naponta akár 1500, illetve évente mintegy 360 000 minta vizsgálatát tudja elvégezni. A cég által AGLIBS-nek nevezett rendszerrel (mely az alkalmazott lézerindukált plazmaspektroszkópia, azaz LIBS technológiára utal) megállapítható a vizsgált talajok szervesanyag-tartalma, fizikai félesége, pH értéke, valamint a makró- és mikrotápanyagok mennyisége.

Bár ez önmagában még nem jelent újdonságot, a cég fő újítása, hogy mindezeket az adatokat a korábbi vizsgálati módszerekhez képest lényegesen gyorsabban, olcsóbban és pontosabban kínálja.

Jelenleg kétnapos határidővel vállalják az elemzéseket, miközben egy hasonló részletességű laborvizsgálat eredményeire a cég szerint jellemzően legjobb esetben is mintegy 10 napot kell várni Brazíliában, de egyes régiókban ez akár 40 nap is lehet.

A mintavételek során – részben az itt gyakori nagy birtokméretekből adódóan –, 10 hektáronként vesznek egy-egy 300 grammos mintát, majd a vizsgálati eredmények alapján, a precíziós gazdálkodás gyakorlatából is ismert módszerekkel elkészítik az adott gazdaság részletes talajtérképét.

A kutatás-fejlesztés 2015-ben kezdődött, és egyik legfontosabb mozgatórugója az a felismerés volt, hogy az óriási országban elérhető talajvizsgálatok magas költségei nagyon sok növénytermesztőt elriasztottak. A fejlesztő cég hosszabb távú célja, hogy a talajminta-vizsgálatokat önjáró robotok végezzék, a NASA robotszondáihoz hasonlóan. Ennek egyik legnagyobb gyakorlati akadályát a cég szakemberei szerint éppen a Brazíliában jellemző, erősen tömörödött talajok jelentik – minden mintavételi pontról legalább 2 minta szükséges, 0–20 cm, illetve 20–40 cm mélységből – és egyelőre nem is találták meg az ideális, hosszú távon is gondozás mentesen működtethető, gazdaságos és strapabíró automatikus mintavételi módszert. A fejlesztések azonban egyéb irányokban is haladnak, és a cég folyamatosan bővülő országos talajminőségi adatbázisára építve, a mesterséges intelligencia (AI) körébe tartozó szoftveres elemzésekkel is keresi az adattömegből kinyerhető összefüggéseket.

Forrás: 
www.futurefarming.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tartálykocsi internetkapcsolattal

Okostelefonos alkalmazáson keresztül kommunikáló, mobil vagy statikusan telepített módon is használható víztartályt hozott forgalomba a francia Beiser kereskedőcég, amihez a korábban már bemutatott, hasonló üzemanyagtartályuk szolgált mintául.

Kuhn újdonságok

A legnagyobb európai mezőgazdasági munkagépgyártó a francia Kuhn, három újdonsággal jelent meg a közelmúltban a piacon.

Égi mentők

Erdőn-mezőn túrázó, hegyen-völgyön barangoló embert egy pillanat alatt érhet baleset. Ha nagy a baj, az égiek segítségét kérjük. És a gondviselés „kétkezi” képviselői le is szállnak hozzánk a magasból. Sárga helikopterrel érkeznek, és légimentőknek hívják őket.

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.

Sokat segíthet egy nitrogénérzékelő

A növények nitrogéntartalmának mérésére szolgáló érzékelők egyre fontosabb szerepet játszanak a modern mezőgazdaságban, mivel ezek a hagyományos módszereknél jóval pontosabb eredményt adnak, ezáltal pedig optimális műtrágyamennyiség kerül a földbe. Már a kisebb gazdaságok számára is elérhető egy a közelmúltban kifejlesztett érzékelő rendszer.

A takarónövények növelhetik a földigiliszták számát

Egy újabb kutatás felfedezte, hogy a takarónövények termesztése és a talajművelés csökkentése megháromszorozhatja a talajban lakó földigiliszták számát, ami egészségesebb talajt eredményez.

Veszélyben a vajdasági termőföldek!

Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája. Riasztó mértékben csökken a Vajdaságban található mintegy 1,7 millió hektárnyi termőföld szervesanyag-tartalma. A szakértők figyelmeztetnek, a talaj humusztartalma már három százalék alá esett, ami az optimális határérték.

Stratégiai partnerség

Az elmúlt két évben robbant be a piacra a ferdefogazású, hatékonyabb zúzásra alkalmas, szecskázógépekbe beépíthető, zúzó-szemroppantó hengereivel, az amerikai Scherer cég.

Egy legenda vége - csődbe ment az Ursus

Nem talált befektetőt a legendás lengyel mezőgazdasági gépek gyártója, ezért csődeljárás indult ellne. Ez lehet az Ursus traktorok hattyúdala.

Konferencia az erdők gépesítéséről Sopronban

Nemzetközi szimpóziumnak ad otthont az erdők gépesítéséről Sopron. A Liszt-központban hétfőn kezdődött konferenciára a világ minden részéről érkeztek szakemberek.