Back to top

Gyöngytyúktojás a kotló alatt - Miért jobb a házityúk és a pulyka?

Napjainkban egyre többen keltetik újból kotlóval a tojásokat, hiszen ez sokkal természetesebb, mint a gépi keltetés. Emellett kevesebb szakértelmet igényel, s nem utolsósorban sokkal kisebb ökológiai nyomot hagy környezetünkben – ezzel is óvjuk a természetet.

Akik családi szükségletre, illetve kisebb mennyiségben tenyésztenek gyöngyösöket, azok számára ideális a kotlóval való keltetés, hiszen ez esetben nem kell keltetőgépet vásárolni, melynek kihasználtsága kevesebb tojás esetén nem biztos, hogy gazdaságos. Nyilván vannak hátrányai is ennek a módszernek, hiszen, ha a kotló elhagyja a fészket, s nincs mivel pótolnunk, akkor bizony oda az egész fészekalj. Emellett a kotlós különféle kórokozókkal is fertőzheti a csibéket, pipéket.

A gyöngyös nem megbízható kotlós

Ültetésre igencsak meg kell néznünk az előbbiek alapján, hogy milyen kotlóst állítunk be. A túlságosan temperamentumos madár nemcsak azért nem jó, mert könnyen leugrik a fészekről, hanem azért sem, mert izgága mivolta miatt könnyen megtaposhatja a kelő csibéket.

Mint ismeretes, a gyöngytyúk akkor sem üli megbízhatóan a tojásokat, ha elkotlik. Ha mégis megülte őket valahol az udvarban, számolnunk kell azzal, hogy ha a fészket biztonságos helyre szeretnénk áttelepíteni, nagy az esély arra, hogy azt madarunk nem üli tovább.

Legjobb tehát, ha tyúk- vagy pulykakotlóst használunk. Kotlósnak általában – úgy a házityúknál, mint a pulykánál – jobbak a két-hároméves madarak az elsőéveseknél. Egy átlagos testnagyságú tyúkkotló alá 21-23 tojást helyezhetünk, pulykakotlós alá 29-35 darabot. A házityúk ültetésére legjobb, egy 45 x 45 cm-es, míg a pulykának egy 65 x 65 cm-es láda, melybe szénát vagy szalmát helyezhetünk. A jó kotlósnak is illik egy kicsit előkészíteni a fészket, melyet aztán maga alakít kedvére, úgy, hogy az egyen­letes legyen, s hogy a tojásokat megfelelően el tudja benne rendezni.

A gyöngytyúk tojását általában két hét alatt el kell kezdeni keltetni, az ennél idősebb tojások keltethetősége ugyanis napról napra jelentősen csökkenhet.

De hiába minden igyekezetünk, olykor előfordul, hogy olyan helyre tojnak gyöngyöseink, ahonnan nem tudjuk naponta begyűjteni a tojásokat, így nem ismerjük azok életkorát. Ezért mielőtt a kotlós alá helyeznénk a tojásokat, lámpázzuk meg őket, s figyeljünk a légkamra helyzetére és nagyságára. Amennyiben ez nem a tompa végénél, szimmetrikusan helyezkedik el, és vastagsága meghaladja a fél centit, akkor ne használjuk.

Fontos a keltetés helye is – erre is nagy figyelmet szenteljünk! E célra portánk egyik jól szellőző, huzatmentes, nyugodt helyisége legyen kijelölve.

A fészkeket közvetlenül a helyiség padozatára helyezzük, így, amikor levesszük a kotlót, hogy egyen, igyon, mozogjon, és nem utolsósorban ürítsen, maga is vissza tudjon ülni a fészekre, így csökkenthetjük a tojástörés kockázatát. Az is lényeges, hogy az etetés, itatás, ürítés stb. ne ugyanabban a helyiségben történjen, mint ahol ültetünk, hiszen az ürülék növelheti a járványügyi kockázatot. Igen hasznos az is, ha nagy melegben a fészekbe is helyezünk itatót, úgy, hogy még véletlenül se tudjon felborulni. Erre egy megfelelően rögzített befőttes üveg tökéletesen megfelel, de ügyeljünk arra, hogy kelés előtt távolítsuk el, nehogy belefulladjanak a kiscsibék. Fontos, hogy – különösen nagy kánikulák idején – ne feledkezzünk meg a fészek, illetve a helyiség páratartalmáról. Ezt a fészek langyos vizes permetezésével, párologtató edények használatával vagy a padozat fellocsolásával tudjuk legegyszerűbben megvalósítani.

A hőingadozás frissíti az embriókat

A kotlós takarmányozására legjobb a szemes takarmány. Semmiképp se etessünk lágy- vagy zöldeleséget. Ez, ha csak enyhe hasmenést is okoz, a fészket jelentősen beszennyezheti. Fontos, hogy időnként biztosítsunk homokfürdőt is kotlósainknak. Erre tökéletesen megfelel egy 1 x 1 méteres deszkával elkerített sarok. A homokfürdőt hatékonyabbá tehetjük, ha a homokba némi fahamut keverünk.

Ügyeljünk arra, hogy a kotlósokat itatásra, etetésre mindennap ugyanabban az időben vegyük le a fészekről, s biztosítsunk számukra negyed órát, de ne többet 20 percnél.

A legtöbb kotlós már sokkal hamarabb is visszaülne a fészekre, viszont ezt semmiképpen se engedjük: legalábbis bizonyosodjunk meg arról, hogy bőségesen ettek, ittak – begyüket ellenőrizzük! A tojásokat már a 10., majd a 21. napon feltétlenül ellenőrizzük lámpázással, hogy termékenyek-e. Azok a tojások, melyekben gyűrűs alakú vagy más természetellenes formájú képletet látunk, azaz elhalt embriót, azt emeljük ki, akárcsak a terméketlen tojásokat, melyek teljesen áttetszőek.

A gyöngytyúktojásból a csibék 26-28 nap után kelnek ki. Ha a tojások megfelelő minőségűek voltak, s az ültetés is szakszerűen történt, akkor a csibék néhány órán belül, majdnem egyszerre bújnak ki a tojásból.

Amennyiben mégis elhúzódó kelést tapasztalunk, a gyöngyiket vegyük ki a kotlós alól, ugyanis ezek a rendkívül mozgékony apróságok a kotlóst a fészek elhagyására késztetik, idegesítik őt, s a kotlós akár agyon is taposhatja őket. Leghelyesebb ilyenkor kivárni a 28. nap legvégét, s ekkor a kotló minden gond nélkül visszafogadja az először kelteket, s gond nélkül vezeti őket tovább.

A természetes keltetés során a kotló állat teste állítja elő azt a hőenergiát, melynek köszönhetően az embrió fejlődhet.

Eközben előfordul, hogy a kotlós testhőmérséklete különböző külső és belső tényezők miatt ingadozik – általában mintegy 0,4-0,7 °C-ot. Emellett attól is függ, hogy a tojás milyen hőmérsékleten van a fészekben, hogy a madárnak mely testrésze melengeti, illetve hol helyezkedik el a fészekben. Jellemzően a fészek közepén melegszenek át a legjobban, a szélén inkább „fáznak”, ezért is nagyon fontos, hogy a kotló madár folyamatosan rendezgesse, forgassa őket. Egyébként ez a hőingadozás frissítőleg hat az embriókra, mely növeli a tojások pórusain át történő légcserét, s csökkenti a túlmelegedésből származó kockázatot is.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

A tojástermelés kihívásai

Tévhitek helyett a tudatos, fenntarthatósági szempontokat is figyelembe vevő tojásvásárlásra ösztönöz a Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége (Tojásszövetség) – hangzott el az október 11-én megtartott Tojás Világnapja alkalmából szervezett tanácskozáson.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

Elpusztult az első klónozott tehén

Szép kort élt meg a világ első klónozott tehene, Kaga, aki 21 évesen pusztult el Japán Ishikawa prefektúrájának állattenyésztési központjában – adta hírül a Kyodo News japán hírügynökség.

Kosorrú nyulak a történelem forgatagában

Az elmúlt évtized egyik leggyakrabban kiállított nyúlfajtája az óriás kosorrú nyúl, melynek, úgy tűnik, tenyésztőtábora állandó. Amellett, hogy rendkívül kedves, bájos e különös fizimiskájú fajta, háztáji gazdaságokban olcsón előállítható, ízletes húsával is meghálálhatja a gondoskodást. A világ számos országában tenyésztik – mára globalizált fajtának tekinthető.

Furcsa állati szokások

Milyen „vadállatok” tarthatók háziállatként? Mitől érdekes élőlény a csótány? Milyen módszerekkel taníthatók az állatok? Ezekre a kérdésekre is választ kapnak azok, akik kilátogatnak a Budakeszi Vadaspark felelős állattartásról szóló bemutatójára.