Back to top

Gyöngytyúktojás a kotló alatt - Miért jobb a házityúk és a pulyka?

Napjainkban egyre többen keltetik újból kotlóval a tojásokat, hiszen ez sokkal természetesebb, mint a gépi keltetés. Emellett kevesebb szakértelmet igényel, s nem utolsósorban sokkal kisebb ökológiai nyomot hagy környezetünkben – ezzel is óvjuk a természetet.

Akik családi szükségletre, illetve kisebb mennyiségben tenyésztenek gyöngyösöket, azok számára ideális a kotlóval való keltetés, hiszen ez esetben nem kell keltetőgépet vásárolni, melynek kihasználtsága kevesebb tojás esetén nem biztos, hogy gazdaságos. Nyilván vannak hátrányai is ennek a módszernek, hiszen, ha a kotló elhagyja a fészket, s nincs mivel pótolnunk, akkor bizony oda az egész fészekalj. Emellett a kotlós különféle kórokozókkal is fertőzheti a csibéket, pipéket.

A gyöngyös nem megbízható kotlós

Ültetésre igencsak meg kell néznünk az előbbiek alapján, hogy milyen kotlóst állítunk be. A túlságosan temperamentumos madár nemcsak azért nem jó, mert könnyen leugrik a fészekről, hanem azért sem, mert izgága mivolta miatt könnyen megtaposhatja a kelő csibéket.

Mint ismeretes, a gyöngytyúk akkor sem üli megbízhatóan a tojásokat, ha elkotlik. Ha mégis megülte őket valahol az udvarban, számolnunk kell azzal, hogy ha a fészket biztonságos helyre szeretnénk áttelepíteni, nagy az esély arra, hogy azt madarunk nem üli tovább.

Legjobb tehát, ha tyúk- vagy pulykakotlóst használunk. Kotlósnak általában – úgy a házityúknál, mint a pulykánál – jobbak a két-hároméves madarak az elsőéveseknél. Egy átlagos testnagyságú tyúkkotló alá 21-23 tojást helyezhetünk, pulykakotlós alá 29-35 darabot. A házityúk ültetésére legjobb, egy 45 x 45 cm-es, míg a pulykának egy 65 x 65 cm-es láda, melybe szénát vagy szalmát helyezhetünk. A jó kotlósnak is illik egy kicsit előkészíteni a fészket, melyet aztán maga alakít kedvére, úgy, hogy az egyen­letes legyen, s hogy a tojásokat megfelelően el tudja benne rendezni.

A gyöngytyúk tojását általában két hét alatt el kell kezdeni keltetni, az ennél idősebb tojások keltethetősége ugyanis napról napra jelentősen csökkenhet.

De hiába minden igyekezetünk, olykor előfordul, hogy olyan helyre tojnak gyöngyöseink, ahonnan nem tudjuk naponta begyűjteni a tojásokat, így nem ismerjük azok életkorát. Ezért mielőtt a kotlós alá helyeznénk a tojásokat, lámpázzuk meg őket, s figyeljünk a légkamra helyzetére és nagyságára. Amennyiben ez nem a tompa végénél, szimmetrikusan helyezkedik el, és vastagsága meghaladja a fél centit, akkor ne használjuk.

Fontos a keltetés helye is – erre is nagy figyelmet szenteljünk! E célra portánk egyik jól szellőző, huzatmentes, nyugodt helyisége legyen kijelölve.

A fészkeket közvetlenül a helyiség padozatára helyezzük, így, amikor levesszük a kotlót, hogy egyen, igyon, mozogjon, és nem utolsósorban ürítsen, maga is vissza tudjon ülni a fészekre, így csökkenthetjük a tojástörés kockázatát. Az is lényeges, hogy az etetés, itatás, ürítés stb. ne ugyanabban a helyiségben történjen, mint ahol ültetünk, hiszen az ürülék növelheti a járványügyi kockázatot. Igen hasznos az is, ha nagy melegben a fészekbe is helyezünk itatót, úgy, hogy még véletlenül se tudjon felborulni. Erre egy megfelelően rögzített befőttes üveg tökéletesen megfelel, de ügyeljünk arra, hogy kelés előtt távolítsuk el, nehogy belefulladjanak a kiscsibék. Fontos, hogy – különösen nagy kánikulák idején – ne feledkezzünk meg a fészek, illetve a helyiség páratartalmáról. Ezt a fészek langyos vizes permetezésével, párologtató edények használatával vagy a padozat fellocsolásával tudjuk legegyszerűbben megvalósítani.

A hőingadozás frissíti az embriókat

A kotlós takarmányozására legjobb a szemes takarmány. Semmiképp se etessünk lágy- vagy zöldeleséget. Ez, ha csak enyhe hasmenést is okoz, a fészket jelentősen beszennyezheti. Fontos, hogy időnként biztosítsunk homokfürdőt is kotlósainknak. Erre tökéletesen megfelel egy 1 x 1 méteres deszkával elkerített sarok. A homokfürdőt hatékonyabbá tehetjük, ha a homokba némi fahamut keverünk.

Ügyeljünk arra, hogy a kotlósokat itatásra, etetésre mindennap ugyanabban az időben vegyük le a fészekről, s biztosítsunk számukra negyed órát, de ne többet 20 percnél.

A legtöbb kotlós már sokkal hamarabb is visszaülne a fészekre, viszont ezt semmiképpen se engedjük: legalábbis bizonyosodjunk meg arról, hogy bőségesen ettek, ittak – begyüket ellenőrizzük! A tojásokat már a 10., majd a 21. napon feltétlenül ellenőrizzük lámpázással, hogy termékenyek-e. Azok a tojások, melyekben gyűrűs alakú vagy más természetellenes formájú képletet látunk, azaz elhalt embriót, azt emeljük ki, akárcsak a terméketlen tojásokat, melyek teljesen áttetszőek.

A gyöngytyúktojásból a csibék 26-28 nap után kelnek ki. Ha a tojások megfelelő minőségűek voltak, s az ültetés is szakszerűen történt, akkor a csibék néhány órán belül, majdnem egyszerre bújnak ki a tojásból.

Amennyiben mégis elhúzódó kelést tapasztalunk, a gyöngyiket vegyük ki a kotlós alól, ugyanis ezek a rendkívül mozgékony apróságok a kotlóst a fészek elhagyására késztetik, idegesítik őt, s a kotlós akár agyon is taposhatja őket. Leghelyesebb ilyenkor kivárni a 28. nap legvégét, s ekkor a kotló minden gond nélkül visszafogadja az először kelteket, s gond nélkül vezeti őket tovább.

A természetes keltetés során a kotló állat teste állítja elő azt a hőenergiát, melynek köszönhetően az embrió fejlődhet.

Eközben előfordul, hogy a kotlós testhőmérséklete különböző külső és belső tényezők miatt ingadozik – általában mintegy 0,4-0,7 °C-ot. Emellett attól is függ, hogy a tojás milyen hőmérsékleten van a fészekben, hogy a madárnak mely testrésze melengeti, illetve hol helyezkedik el a fészekben. Jellemzően a fészek közepén melegszenek át a legjobban, a szélén inkább „fáznak”, ezért is nagyon fontos, hogy a kotló madár folyamatosan rendezgesse, forgassa őket. Egyébként ez a hőingadozás frissítőleg hat az embriókra, mely növeli a tojások pórusain át történő légcserét, s csökkenti a túlmelegedésből származó kockázatot is.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2019/9 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nem köpköd céltalanul - A láma

A láma az Andok jellegzetes háziállata. Mind a mai napig nélkülözhetetlen segítőtársa az ott élő embereknek; használják teherhordóként és hátasállatként egyaránt. Kétezer méter felett, oxigénszegény környezetben 45 kilogrammnyi málhát is képes hosszú távon elcipelni.

Töpörtyűre forralt bor

A töpörtyű – elegánsabb nevén tepertő – finom, sokak által kedvelt és kiválóan csúszik rá a forralt bor. Mindez az erről az ételről és italról elnevezett zalaszántói hagyományőrző fesztiválon is beigazolódott, amit negyedik alkalommal rendeztek meg a településen.

Húsadót vezetnének be az EU zöldjei

Egyre nagyobb lobbierőt képviselnek a húsfogyasztás csökkentését szorgalmazó szervezetek. Számos tanácsadó arra biztatja az embereket, hogy a környezetvédelem érdekében egyenek kevesebb húst. Az európai zöldek most a hús megadóztatását tervezik, hogy a beérkező adóból a gazdálkodók fenntarthatóbbá tehessék állattenyésztésüket, és ebből támogatnák a növényi alapú étrendekre való áttérést is.

Egyedi ízek a Kárpát-medencéből

Ki merné elvitatni, hogy földműves és állattenyésztő eleinknek a sertés feldolgozása terén igazán maradandót sikerült alkotniuk?! Az elmúlt évszázadok során a dolgok természetes rendje szerint kialakult, hogy a levágott állat egyes részei igazából mire valók, mi az, amiből a legízletesebb étel készíthető.

Krokodil a háznál?!

A krokodilfélék beszerzése elvileg nem jár nagy kiadással, ha közönséges fajokból szeretnénk vásárolni. Már csak azért sem, mert trópusi telepeken nagyüzemi módon is tenyésztik őket. Hazánkban a fajok nagy részét csak intézményes keretek között lehet legálisan tartani. Ez alól kivétel a tompaorrú krokodil (Osteolaemus tetraspis) és a két törpekajmánfaj (Paleosuchus palpebrosus, P. trigonatus).

Több lábon álló biogazdaság

Vajon mekkora jelentőséggel bír ma az a tény, hogy Kárpátalján a vele szomszédos négy ország mindegyikéhez képest, bő két évtizedes késéssel épültek fel az első szupermarketek? Mert mostanra nyilvánvalóvá vált, hogy ahol ezek az áruházláncok megjelentek, ott gyorsan átalakultak a vásárlási szokások.

Magyar vagy német pulykát válasszunk?

Bár még tart a tél, sokan gondolkodnak azon, hogy udvarukon valamilyen baromfifaj tartására vállalkozzanak, s a tavasz beköszöntével napos vagy előnevelt állatokat vásároljanak. Az elmúlt években a gyöngytyúk volt e téren talán a legkeresettebb, a pulyka méltatlanul háttérbe szorult. Pedig, ha könnyen tartható, ellenálló fajták egyedeire teszünk szert, sok örömünk telhet ennek tartásában is.

Egyelőre csak néhány megyében látványos mértékű a vaddisznógyérítés

Bár pontos adatok nincsenek, az afrikai sertéspestis (ASP) terjedésének megállítására elrendelt vaddisznógyérítés a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal szerint folyik, és a vadászok, valamint a házisertés-tartók kártalanítására már több mint 4,6 milliárd forintot fizettek ki.

Rekord részvétel a bio-vásáron

Február 12-15. között rendezik meg minden korábbit meghaladó kiállítói érdeklődés mellett Nürnbergben a bio-élelmiszerek idei BioFach és a természetes kozmetikumok Vivaness szakkiállítását. A rendezvényt dr. Jane Goodall, neves brit magatartáskutató és környezetvédelmi aktivista nyitotta meg.

Zsippó szépe, a magyar tenyésztésű díszbaromfi

A Zsippó szépe igazi különlegességnek számít a magyar tenyésztésű díszbaromfik között, hiszen kialakításakor legfőbb cél nem a gazdaságosság, hanem a gyönyörű megjelenés volt. De a jól átgondolt nemesítői munkának köszönhetően megőrizte őseinek kiváló hús- és tojástermelő képességeit is, így a háztáji baromfiudvarnak különösen hasznos lakója lehet.