Back to top

Ki fizet mangalica kolbásszal a fogtömésért?

Az élelem a legjobb fizetőeszköz - vallja Rendek Olga, aki férjével együtt 30 éve gazdálkodik a Felső-Kiskunsági Homokhátságon, a Rendek család egykori portáján. Mangalica hússal, vagy kolbásszal fizetnek a fogtömésért a fogorvosnak és élelem az ára az angol nyelvóráknak is.

MMG - Hagyományos, vegyszermentes ökogazdálkodás: Rendek Ökotanya

Rendekék a hagyományos, vegyszermentes ökogazdálkodás elkötelezett hívei és művelői 1993 óta. Gazdaságukat Kerekegyháza – Kunpusztán lelhetjük meg.

Itt állítják elő nevezetes portékájukat a nemzeti parki védjegyes mangalica kolbászt. Piacozni nem kell a portékákkal – mondja a gazdasszony, majd hozzáfűzi, minden, amit megtermelnek, helyben talál gazdára.

20 hektáros területükön több mint 400 növényféleséget termesztenek és hasznosítanak, a gyógynövényektől kezdve a homoki kukoricáig. Ez utóbbi nagy, lapos szemű fajta, amelyet egykoron csemegeként fogyasztottak: megfőzték, darált mákot szórtak és mézet csurgattak rá. A homoki dinnyehéj pedig a mangalicáik kedvence. Ám termesztenek batátát is, legalább 30 éve. Igaz, ez a növény Peruból származik, ahol nedvesebb a klíma, de virul a homokhátságon is, sőt idehaza kártevője se akad.

Jószágok a Rendek tanyán
Jószágok a Rendek tanyán
Fotó: BNE
Jószágállományuk három szarvasmarhából, 8 mangalica disznóból, 18 süldő malacból, néhány rackából és számos baromfiból áll. Az őshonos állatok mellett a hajdani paraszti életteret, tárgyi eszközöket is bemutatják. A nagyszülők 130 éves tipikus három osztatú, alföldi parasztházában, búbos kemencét építettek és Tanyamúzeumot rendeztek be. Ám a mangalica kolbászok is itt, a kamra részben várják sorsuk beteljesedését!

A rendszerváltást követő időszakban az 1990-es évek elején döntött úgy Rendek Olga és férje, László, hogy otthagyják a nagyvárost, munkaadójukat, egy multinacionális céget és visszatérnek szülőföldjükre, ahol őseik is gazdálkodtak. Ám mikor megjelentek a pusztában sokan találgatták, hogy vajon mi szél hozta három gyerekkel őket erre? Költözésük okaként voltak, akik úgy gondolták, valami bűnük van, azért menekülnek ide. Akkoriban még szinte mindenki csak a nagyvárosba vágyott és menekülni akart a mezőgazdasági munkától.

Kamra mangalica kolbászokkal a Rendek tanyán
Kamra mangalica kolbászokkal a Rendek tanyán
Fotó: BNE
Kilenc náció él a pusztában – meséli Rendek Olga. Finnek, olaszok, osztrákok, hollandok, svájciak, németek, az USA-ból visszatelepült magyarok. Ők is többnyire gazdálkodnak. Van, akinek tejelő tehene van, így Rendekék a tejért hússal, vagy zöldséggel fizetnek.

Ám van olyan szomszédjuk is, aki a kultúrát vásárolja meg tőlük lótrágyáért. Ez utóbbi ügylet a Tanyamúzeumi belépőt rejti biotrágyával ellentételezve.

Megkóstolva a Nemzeti Parki Termék védjeggyel bíró mangalica kolbászt megállapítható, hogy nem hétköznapi csemege. Harmonikusan omlik szét az íze a szájban, talán mert érződik benne a malacok szabad, nyugodt élete. A titka pedig az ősi receptben, amelyet Kiskunsági Hagyományőrző, Kézműves és Turisztikai Egyesület tagjai jegyeztek le az idősek elmondása alapján. Így készül a Kiskunsági Mangalica Kolbász. A Rendek porta e különleges terméke nem csak Magyarországon, de külföldön is elismert: a Slow Food Biodiverzitásért Világalapítvány oltalmát élvezi.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felrobban a bio növényvédő szerek piaca – évi 21,3 százalékos növekedést jósolnak

A támogató szabályozás, az ökológiai élelmiszerek iránti fokozott fogyasztói igény és a következő generációs DNS-szekvenálás új növekedési lehetőségeket biztosít - 21,3 éves növekedési ráta várható.

Kitiltották a nőt az országból a bőröndjében találtak miatt

Az ázsiai térségben rohamos ütemben terjedő afrikai sertéspestis Ausztráliában is érezteti hatását: a szigorú biztonsági óvintézkedések okán megtagadták a belépést az országba egy nőtől, aki bőröndjében nyers sertéshússal érkezett a sidney-i repülőtérre.

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben, egyre szítva azokat az aggodalmakat, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború és a gyengülő belső kereslet hatásait nyögő feldolgozóipar lassulása tovább fékezi a világ második legnagyobb gazdaságának növekedését.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

Eszközhasználó disznók

A kutatók egy kritikusan veszélyeztetett disznófajtát, a Cebu szigeti disznót figyelték meg egy párizsi állatkertben, amikor észrevették, hogy a kondából több állat is fadarabok segítségével próbálta túrni a földet, hogy fészket építsen magának.

A természet utat mutat

A természet utat mutat, megadja az utasításokat, és ezekkel élni kell, méghozzá szabadon, erőlködés nélkül – fogalmazott Páli Barna, akivel párja, Lampert Mária társaságában találkoztunk Alsópáhokon, annak is festői vasboldogasszonyfai részében, ahová letelepedett családjával. Állatokat tartanak, egy különleges gyümölcsöst művelnek, ottjártunkkor éppen jurtát építettek, és kertet is terveznek.

A szőlő és a bor szerelme

Sok borászatot jellemeznek családi üzemként, ahol a família több tagja is dolgozik a szőlőművelésben, borkészítésben, értékesítésben, a Gál Szőlőbirtok és Pincészet pedig mintapéldája ennek, hiszen Gál Csaba, felesége, Dignisz Éva és két gyermekük együtt dolgoznak, és végeznek minden munkafolyamatot Szigetcsépen, a családi pincészetben.

Kosorrú nyulak a történelem forgatagában

Az elmúlt évtized egyik leggyakrabban kiállított nyúlfajtája az óriás kosorrú nyúl, melynek, úgy tűnik, tenyésztőtábora állandó. Amellett, hogy rendkívül kedves, bájos e különös fizimiskájú fajta, háztáji gazdaságokban olcsón előállítható, ízletes húsával is meghálálhatja a gondoskodást. A világ számos országában tenyésztik – mára globalizált fajtának tekinthető.