Back to top

Ki fizet mangalica kolbásszal a fogtömésért?

Az élelem a legjobb fizetőeszköz - vallja Rendek Olga, aki férjével együtt 30 éve gazdálkodik a Felső-Kiskunsági Homokhátságon, a Rendek család egykori portáján. Mangalica hússal, vagy kolbásszal fizetnek a fogtömésért a fogorvosnak és élelem az ára az angol nyelvóráknak is.

MMG - Hagyományos, vegyszermentes ökogazdálkodás: Rendek Ökotanya

Rendekék a hagyományos, vegyszermentes ökogazdálkodás elkötelezett hívei és művelői 1993 óta. Gazdaságukat Kerekegyháza – Kunpusztán lelhetjük meg.

Itt állítják elő nevezetes portékájukat a nemzeti parki védjegyes mangalica kolbászt. Piacozni nem kell a portékákkal – mondja a gazdasszony, majd hozzáfűzi, minden, amit megtermelnek, helyben talál gazdára.

20 hektáros területükön több mint 400 növényféleséget termesztenek és hasznosítanak, a gyógynövényektől kezdve a homoki kukoricáig. Ez utóbbi nagy, lapos szemű fajta, amelyet egykoron csemegeként fogyasztottak: megfőzték, darált mákot szórtak és mézet csurgattak rá. A homoki dinnyehéj pedig a mangalicáik kedvence. Ám termesztenek batátát is, legalább 30 éve. Igaz, ez a növény Peruból származik, ahol nedvesebb a klíma, de virul a homokhátságon is, sőt idehaza kártevője se akad.

Jószágok a Rendek tanyán
Jószágok a Rendek tanyán
Fotó: BNE
Jószágállományuk három szarvasmarhából, 8 mangalica disznóból, 18 süldő malacból, néhány rackából és számos baromfiból áll. Az őshonos állatok mellett a hajdani paraszti életteret, tárgyi eszközöket is bemutatják. A nagyszülők 130 éves tipikus három osztatú, alföldi parasztházában, búbos kemencét építettek és Tanyamúzeumot rendeztek be. Ám a mangalica kolbászok is itt, a kamra részben várják sorsuk beteljesedését!

A rendszerváltást követő időszakban az 1990-es évek elején döntött úgy Rendek Olga és férje, László, hogy otthagyják a nagyvárost, munkaadójukat, egy multinacionális céget és visszatérnek szülőföldjükre, ahol őseik is gazdálkodtak. Ám mikor megjelentek a pusztában sokan találgatták, hogy vajon mi szél hozta három gyerekkel őket erre? Költözésük okaként voltak, akik úgy gondolták, valami bűnük van, azért menekülnek ide. Akkoriban még szinte mindenki csak a nagyvárosba vágyott és menekülni akart a mezőgazdasági munkától.

Kamra mangalica kolbászokkal a Rendek tanyán
Kamra mangalica kolbászokkal a Rendek tanyán
Fotó: BNE
Kilenc náció él a pusztában – meséli Rendek Olga. Finnek, olaszok, osztrákok, hollandok, svájciak, németek, az USA-ból visszatelepült magyarok. Ők is többnyire gazdálkodnak. Van, akinek tejelő tehene van, így Rendekék a tejért hússal, vagy zöldséggel fizetnek.

Ám van olyan szomszédjuk is, aki a kultúrát vásárolja meg tőlük lótrágyáért. Ez utóbbi ügylet a Tanyamúzeumi belépőt rejti biotrágyával ellentételezve.

Megkóstolva a Nemzeti Parki Termék védjeggyel bíró mangalica kolbászt megállapítható, hogy nem hétköznapi csemege. Harmonikusan omlik szét az íze a szájban, talán mert érződik benne a malacok szabad, nyugodt élete. A titka pedig az ősi receptben, amelyet Kiskunsági Hagyományőrző, Kézműves és Turisztikai Egyesület tagjai jegyeztek le az idősek elmondása alapján. Így készül a Kiskunsági Mangalica Kolbász. A Rendek porta e különleges terméke nem csak Magyarországon, de külföldön is elismert: a Slow Food Biodiverzitásért Világalapítvány oltalmát élvezi.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Régi ízek a Gyümölcsműhelyből

A környék változatos adottságait és terményekben való gazdagságát kihasználva álmodta meg a Gyümölcsműhelyt Farkasné Kapai Mónika. Döbröcén, egy nagyon pici faluban, réges-régi házban nyitotta meg a modern eszközökkel felszerelt, de hagyományokban és stílusban a régmúlthoz igazodó „feldolgozót”.

ASP: egyre közelebb Németországhoz, a dánok kerítést emeltek

Az afrikai sertéspestis elérte Németország határait Lengyelország felől. A dánok már most kerítéssel próbálják megvédeni a sertéseiket a kórral szemben. Hol lesz valójában a határ?

Kitiltották az argentin húsokat, mert növekedésserkentőt találtak bennük

Az orosz állat- és növény-egészségügyi felügyelet több argentin és paraguayi húsüzem termékeit kitiltotta, miután ractopamin növekedésserketőt találtak import termékeikben. Jelenleg az sem kizárt, hogy nem csak egyes cégek, hanem a két dél-amerikai ország teljes marhahúságazata ellen korlátozásokat vezetnek be.

Ez nemcsak egy termelési mód, hanem életszemlélet: dinamikusan nő a hazai bioterület

Megvalósulni látszik az ökológiai gazdálkodás stratégiai programjában, a 2014-2020-as időszakra szóló Nemzeti Akcióterv az Ökológiai Gazdálkodás Fejlesztéséért dokumentumban meghatározott cél, a 350 ezer hektár nagyságú ökoterület elérése, ha nem is 2020-ra, de a közeljövőben biztosan, fogalmazott Roszík Péter, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke a 32. Biokultúra Tudományos Napon.

Nincs annyi bárány az országban, amennyire igény lenne

Bár minden korábbinál nagyobb kereslet lenne a karácsonyi exporthoz magyar bárányokra, sok hazai állattartó mégsem tudja kihasználni a lehetőséget. A részletekről Kukovics Sándor, a Juh és Kecske Terméktanács ügyvezető igazgatója számolt be.

December közepétől beadható a sertés állatjóléti kérelem

A 2020-ra vonatkozó sertés állatjóléti támogatási kérelem benyújtásához szükséges formanyomtatvány és közlemény már megtalálható a Magyar Államkincstár honlapján. Beadható december 15. és 31.között!

Csirkebumm a lengyeleknél

Rekordokat dönt a csirkeágazat Lengyelországban: októberben 122 millió naposcsibe került a tenyésztőkhöz. A szárnyalást csupán a feldolgozóüzemek kisebb kapacitása állíthatja meg.

A kolbászverseny, ahol még a kerítés is kolbászból volt

Bár többen is kijelentették, hogy a legfinomabb kolbászt házi disznóvágáson lehet készíteni, természetesen az „ősi családi recept” alapján, Vonyarcvashegyen sem volt panasz a minőségre és az ízekre a kóstolók és a zsűri szerint sem.

Visszaüthet a magyar sertéshúsra a kötelezően előírt új jelölési forma

Január 15-től jelölni kell, honnan származnak a frisshús-pultokban kínált sertéshúsok. A 200 négyzetméternél kisebb üzletekben szövegesen, az ennél nagyobbakban zászlókkal kell feltüntetni, melyik országból érkezett az áru. Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára úgy látja, ez a tájékoztatási forma nem biztos, hogy csak a magyar sertéshúsnak kedvez.

ASP – fekete forgatókönyv készül Lengyelországban

Nagy aggodalommal tekint a sertéspestis terjedésére minden sertéstenyésztő Lengyelországban. Ezért forgatókönyv készült a vészhelyzetek megoldására.