Back to top

Ki fizet mangalica kolbásszal a fogtömésért?

Az élelem a legjobb fizetőeszköz - vallja Rendek Olga, aki férjével együtt 30 éve gazdálkodik a Felső-Kiskunsági Homokhátságon, a Rendek család egykori portáján. Mangalica hússal, vagy kolbásszal fizetnek a fogtömésért a fogorvosnak és élelem az ára az angol nyelvóráknak is.

MMG - Hagyományos, vegyszermentes ökogazdálkodás: Rendek Ökotanya

Rendekék a hagyományos, vegyszermentes ökogazdálkodás elkötelezett hívei és művelői 1993 óta. Gazdaságukat Kerekegyháza – Kunpusztán lelhetjük meg.

Itt állítják elő nevezetes portékájukat a nemzeti parki védjegyes mangalica kolbászt. Piacozni nem kell a portékákkal – mondja a gazdasszony, majd hozzáfűzi, minden, amit megtermelnek, helyben talál gazdára.

20 hektáros területükön több mint 400 növényféleséget termesztenek és hasznosítanak, a gyógynövényektől kezdve a homoki kukoricáig. Ez utóbbi nagy, lapos szemű fajta, amelyet egykoron csemegeként fogyasztottak: megfőzték, darált mákot szórtak és mézet csurgattak rá. A homoki dinnyehéj pedig a mangalicáik kedvence. Ám termesztenek batátát is, legalább 30 éve. Igaz, ez a növény Peruból származik, ahol nedvesebb a klíma, de virul a homokhátságon is, sőt idehaza kártevője se akad.

Jószágok a Rendek tanyán
Jószágok a Rendek tanyán
Fotó: BNE
Jószágállományuk három szarvasmarhából, 8 mangalica disznóból, 18 süldő malacból, néhány rackából és számos baromfiból áll. Az őshonos állatok mellett a hajdani paraszti életteret, tárgyi eszközöket is bemutatják. A nagyszülők 130 éves tipikus három osztatú, alföldi parasztházában, búbos kemencét építettek és Tanyamúzeumot rendeztek be. Ám a mangalica kolbászok is itt, a kamra részben várják sorsuk beteljesedését!

A rendszerváltást követő időszakban az 1990-es évek elején döntött úgy Rendek Olga és férje, László, hogy otthagyják a nagyvárost, munkaadójukat, egy multinacionális céget és visszatérnek szülőföldjükre, ahol őseik is gazdálkodtak. Ám mikor megjelentek a pusztában sokan találgatták, hogy vajon mi szél hozta három gyerekkel őket erre? Költözésük okaként voltak, akik úgy gondolták, valami bűnük van, azért menekülnek ide. Akkoriban még szinte mindenki csak a nagyvárosba vágyott és menekülni akart a mezőgazdasági munkától.

Kamra mangalica kolbászokkal a Rendek tanyán
Kamra mangalica kolbászokkal a Rendek tanyán
Fotó: BNE
Kilenc náció él a pusztában – meséli Rendek Olga. Finnek, olaszok, osztrákok, hollandok, svájciak, németek, az USA-ból visszatelepült magyarok. Ők is többnyire gazdálkodnak. Van, akinek tejelő tehene van, így Rendekék a tejért hússal, vagy zöldséggel fizetnek.

Ám van olyan szomszédjuk is, aki a kultúrát vásárolja meg tőlük lótrágyáért. Ez utóbbi ügylet a Tanyamúzeumi belépőt rejti biotrágyával ellentételezve.

Megkóstolva a Nemzeti Parki Termék védjeggyel bíró mangalica kolbászt megállapítható, hogy nem hétköznapi csemege. Harmonikusan omlik szét az íze a szájban, talán mert érződik benne a malacok szabad, nyugodt élete. A titka pedig az ősi receptben, amelyet Kiskunsági Hagyományőrző, Kézműves és Turisztikai Egyesület tagjai jegyeztek le az idősek elmondása alapján. Így készül a Kiskunsági Mangalica Kolbász. A Rendek porta e különleges terméke nem csak Magyarországon, de külföldön is elismert: a Slow Food Biodiverzitásért Világalapítvány oltalmát élvezi.

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

A méhészkedés a természet közelségét jelenti - hölgyméhészek, méhész hölgyek

Gyerekkorában még félt a méhcsípéstől, de ma már lelkesen nyitogatja a kaptárakat. Bodnár Emesével édesapja szerettette meg a méhészkedést és végül a kellemes iskola melletti elfoglaltságból szenvedély lett. A méhek mellett a közösségi munka is érdekli, aktívan részt vesz az egyesületi méhészgyűléseken és ellátja Fóton a méhegészségügyi ellenőri feladatokat.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

Megnyílt az ehető vadnövények parkja

Az németországi Bad Pyrmontban nemrégiben egy ehető vadnövényekkel beültetett park nyílt. A város és az "Ehető Növények Parkja" Alapítvány között együttműködési megállapodás már 2019 szeptemberben létrejött, de a koronavírus járvány miatt a park megnyitására csak a közelmúltban kerülhetett sor.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Agrárjövő a vírus árnyékában

Bár általánosságban véve pozitívak a középtávú mezőgazdasági termelési és élelmiszer­­-fogyasztási kilátások, a koronavírus-járvány mégis árnyékot vet a szektor következő évtizedére – derül ki az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) július 16-án publikált közös, 2029-ig terjedő előrejelzéséből.

Kína lett az orosz hús legnagyobb importőre

Oroszország az első fél évben 2,2-szeresére növelte húsexportját, a legnagyobb vásárlója Kína volt - közölte kedden az RBK orosz gazdasági napilap a Rosszelhozbank elemzésére hivatkozva.

Németországi Vágóhidak - tilalom a jobb munkafeltételekért

A koronavírus egyes németországi vágóhidak dolgozói körében tapasztalt megjelenése és elterjedése nyomán Hubertus Heil (SPD) szövetségi szociális és munkaügyi miniszter a jövő évtől kezdődően meg akarja tiltani a húsiparban vállalkozási szerződések alapján és kölcsönzött munkaerőként történő foglalkoztatást.