Back to top

Vezetőváltás a BASF Hungária Kft. Agrodivíziójában

Christoph Hofmann, a BASF Hungária Kft. Agrodivíziójának jelenlegi vezetője a Magyarországon végzett sikeres munkája elismeréseként a BASF cégcsoporton belül előléptetésben részesült. Utódjaként a BASF Hungária Kft. Agrodivíziójának vezetőjeként Roberto Salmito került kinevezésre 2019. december 1-től kezdődően.

Roberto Salmito
Fotó: BASF
A brazil származású Roberto Salmito közgazdasági végzettséggel rendelkezik és immár tíz éve dolgozik a BASF-nél, ahol különböző országokban és számos funkcióban gyarapította tapasztalatát.

A németországi központban eltöltött néhány év után legutóbbi pozícióját Oroszországban töltötte be, ahol a volgai, uráli és szibériai kereskedelmi régiók vezetője volt.

A BASF Mezőgazdasági Megoldások divíziójáról

A gyors népességnövekedés miatt a világ számára egyre égetőbb kérdés, hogy képesek vagyunk-e kialakítani a fenntartható mezőgazdaságot és az egészséges környezetet. Gazdákkal, mezőgazdasági szakértőkkel, növényvédelmi szakemberekkel és másokkal együttműködve

a vállalat célja, hogy segítséget nyújtsanak ennek megvalósításában. Emiatt ruháznak be számottevő K+F tevékenységekbe és a termékek széles portfóliójába,

ideértve a vetőmagokat és jellemzőket, a kémiai és biológiai növényvédelmet, a talajgazdálkodást, a növényegészségügyet, a kártevők elleni védekezést és a digitális gazdálkodást. A laboratóriumban, a szántóföldön, az irodában és a termelés területén tevékenykedő szakértő csapataikkal azon dolgoznak, hogy az innovatív gondolkodást a gyakorlatias cselekvéssel összekapcsolva működő ötleteket hívjanak életre a gazdák, a társadalom és a bolygó érdekében. 2018-ban a divízió 6,2 milliárd eurós eladást ért el. 

Fotó: BASF

A BASF-ről

A BASF-nél a fenntartható jövő számára alkotnak vegyületeket. A gazdasági sikert a környezetvédelemmel és a társadalmi felelősségvállalással ötvözik. A BASF csoport mintegy 122 000 alkalmazottja szinte az összes szektorban és a világ szinte összes országában mind azon dolgozik, hogy hozzájáruljon ügyfeleink sikeréhez. 

2018-ban a BASF több mint 63 milliárd eurós eladásokat ért el. A BASF-részvényeket a frankfurti (BAS) tőzsdén és az Egyesült Államokban amerikai letéti igazolásként (BASFY) értékesítik.

Forrás: 
BASF

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A stresszhatás jót tesz a növényeknek?

Sokáig a tökéletes és sértetlen növények termesztésén volt a hangsúly. Egy új kutatás szerint azonban nem baj, ha egy kicsit megsérülnek és stresszhatás éri őket. Sőt, előnyü(n)kre válhat! Egészségesebb lesz a termésük.

Tüntetnek a méhészek Európa-szerte

Brüsszelben, Párizsban és Amszterdamban is tüntetést tartanak európai méhészek januárban, a demonstrációkat a Magyarországon bejegyzett Egyesület az Európai Méhekért szervezi. Ha megszűnnek a méhészetek, méhek sem lesznek, amelyek beporozzák a növényeket.

Lisztharmat, varasodás, és a többi klasszikus almabetegség – mire számíthatunk az idén?

Almatermésű gyümölcsféléinket 2019-ben sem kímélték a betegségek, és talán nem lep meg senkit, ha kijelentjük, hogy az idén is lesz velük növényvédelmi tennivaló. De lássuk részletesebben, milyen következtetések vonhatók le az egyes károsítók tavalyi aktivitásából.

Szerkivonások, szigorodó szabályozás - mi lesz idén a sikeres növényvédelem alapja?

Az utóbbi években a növényvédelmet a szerkivonások határozzák meg, a sikeres védekezéshez kreativitásra van szükség, hangzott el Szadán, a BASF, a UPL, a Sharda, valamint a Yara évnyitó tanácskozásán. Régóta hangsúlyozzák a szakemberek, hogy a termőhelyhez igazodva kell fajtát választani, talajmunkát végezni, technológiát alakítani, de most mindennél nagyobb szükség van erre.

A növényvédő szerek gyengítik a méhek immunrendszerét

A túlvegyszerezett mezőgazdasági termelés jelentős károkat tesz a méhállományokban. Az agrártermelésben alkalmazott növényvédő szerek nagymértékben legyengítik a méhek immunrendszerét.

Szőlőtermesztés az Alföldön 2019-ben

A klímaváltozás egyesek szerint lerágott csont, mások szerint igen fontos kérdés, amivel foglalkozni kell. Nem akarok állást foglalni, csak röviden bemutatni a 2019. év meteorológiai eseményeit, amit a vegetációs időszakban az alföldi szőlőtermesztésben tapasztaltunk.

Szabályosan szeretnének termelni, de lassan nem lehet

A termesztést nehezítő körülmények ellenére a hazai nagy zellertermesztők a jövőben is szeretnék a magyar piacot ellátni az eddig megszokott jó minőségű leveles és darabos gumókkal. A növények megvédését azonban lassan ellehetetleníti az engedélyezett hatóanyagok rohamos csökkentése, ezért a FruitVeB közvetítésével az illetékes hatóságok segítségét kérik.

Mire számíthatunk kártevő fronton? Egy régi és egy új jövevény

A 2019-es károsítóhelyzetet és az abból levonható következtetéseket áttekintő, az idei várható kártétel esélyeit latolgató sorozatot ezúttal két jövevénnyel folytatjuk: az egyik már sok évtizede jelen van Európában – éppen Magyarországon bukkant fel először –, a másikkal viszont csak a legutóbbi pár évben voltunk kénytelenek megismerkedni. Az amerikai szövőlepkéről és a pettyesszárnyú muslicáról van szó.

Ez lehet az oka a tömeges méhpusztulásoknak?

Egy friss kutatás magyarázatot adhat a 2018-as magyarországi nyári méhpusztulásokra, melyek okát a laborokban nem tudták minden esetben egyértelműen megállapítani. Az új német tanulmány szerint az érzékeny fajok, vagy stressz alatt álló egyedek akár a küszöbértéknél 10 000-szer csekélyebb koncentrációjú szerek hatására is károkat szenvedhetnek.

Világrekord: 41,4 tonna kukorica egy hektárról

Sikerült új világrekordot elérnie az Amerikában megrendezett országos kukoricatermesztő verseny első helyezettjének. David Hula – korábbi többszörös rekorder – hektáronként 41,44 tonnás termést takaríthatott be.