Back to top

Az erdő volt a középpontban Nyíregyházán

Számos programmal készült a XXIII. Erdők Hetére a NYÍRERDŐ Zrt. Nyíregyházi Erdészete és a Pál Miklós Erdészeti Erdei Iskola.

Már tizenkettedik alkalommal rendezték meg a NYÍRERDŐ Napot a szabolcsi megyeszékhelyen. A Sóstói-erdőben, az erdei tornapályánál számos program várta a városlakókat: a gyerekek kézműves foglalkozáson, erdészeti és vadászati bemutatókon vehettek részt, ismerkedhettek a madarakkal, és akár lovas kocsival is utazhattak.

A kulturális programok mellett nagy sikert aratott az a bemutató, ahol a fakitermelési versenyszámokból kaptak ízelítőt az érdeklődők.

Nyomon követhették azt is, hogy készül rönkből láncfűrész segítségével egy bagoly. A már hagyományos Süni Futáson és a NYÍRERDŐ Családi Futáson összesen több mint kétszázan vettek részt. A legtöbb tanulót indító iskola 100.000 forintos fásítási ajándékát a Petőfi Sándor Általános Iskola nyerte. Ezen kívül a tombolán - egyebek mellett - tíz mázsa tűzifa is gazdára talált.

Ismét, immár hatodszor bonyolították le a „Fedezd fel az erdőt az erdészekkel!” elnevezésű programot. A Sóstói-erdőben két nap alatt több mint 850 gyerek, valamint csaknem 100 kísérőjük ismerkedett az erdészek tevékenységével. A csoportok negyedóránként követték egymást, és egy tanösvény jellegű túrán, öt állomáson tudtak meg érdekességeket az erdő élővilágáról, az ott folyó erdészeti munkákról. A séta során kiderült, hogyan válik az erdőből szakszerűen és biztonságosan kikerülő faanyagokból mindennapjaink használati tárgyai. Az állomásokon erdészek, illetve az erdei iskola munkatársai várták a gyerekeket.

A ,,Kiből lesz az erdész?” erdőismereti akadályversenyre 12 csapat jelentkezett, a Sóstói-erdőben megrendezett döntőbe hat csapat jutott be. A végső győzelmet az Arany János Gimnázium és Általános Iskola „Arany Magoncok” nevű csapata szerezte meg, megelőzve az Arany iskola másik csapatát, a „Green team”-et, és a Bem József Általános Iskola Herman Ottó Tagintézménye „Herman Baglyok” gárdáját. A gyerekek nagyon jól felkészültek, a verseny nagyon szoros volt. Az első hely sorsáról egyetlen pont döntött.

Az Erdők Hete elmúltával természetesen az Erdei Iskola kapuja továbbra is nyitva áll az erdő iránt érdeklődő csoportok, osztályok előtt.

Forrás: 
NYÍRERDŐ Zrt. Sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Selmec a művészetekben

Manapság az utódkarok hallgatói kétféleképpen kötődnek Selmechez. A diákhagyományok örököseiként azok őrzése, gyakorlása hozzátartozik mindennapjaikhoz, emellett gyakorta ellátogatnak az ősi bányavárosba, hogy felkeressék jellegzetes tárgyi emlékeit, élvezhessék sajátos hangulatát. De Selmec ott van a művészetekben is, s több alkotásnak vannak diákhagyományokat érintő vonatkozásai.

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.