Back to top

Az EU-USA vámháború áldozata lesz a mezőgazdaság?

A Kereskedelmi Világszervezet büntetővámok kivetését engedélyezte az Egyesült Államoknak azért, mert az Airbus tiltott állami támogatásban részesült. Ennek eredménye vámháború lehet az USA és az Unió között. Európai mezőgazdasági érdekvédők szólaltak fel az ügyben.

A WTO október elején jóváhagyta, hogy Washington 7,5 milliárd dollár értékben importvámokat vessen ki európai árukra az Airbus repülőgépgyártónak nyújtott tiltott állami támogatások miatt. Ezeket a vámokat egyebek mellett sajtokra, borokra és röviditalokra is tervezi kivetni az Egyesült Államok. Az intézkedés ellenlépéseként az EU is importvámmal sújtana egyes amerikai árukat.

Az európai farmerek legerősebb érdekvédelmi szövetsége, a Copa és Cogeca felszólította az USA-t és az EU-t, hogy az importvámok tekintetében kerüljék el az agrár- és élelmiszertermékekkel kapcsolatos eszkalációt és ennek érdekében kötelezzék el magukat a kereskedelmi tárgyalások mellett, s tartsák be a sokoldalú kereskedelmi egyezményeket.

Az EU mezőgazdasági közössége támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tárgyalások útján kölcsönösen előnyös megoldásokat találjon erre a nem mezőgazdasági kérdésre.

Washington arra készül, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) engedélyével kiveti a büntetővámokat európai termékekre - jelentette be Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője október másodikán.

Lighthizer kilátásba helyezte, hogy a WTO döntésének kézhez vétele után az amerikai kormányzat „azonnali hatállyal” vezet be megemelt vámtarifákat európai gyártású repülőgépekre és helikopterekre, továbbá olyan fogyasztási cikkekre, mint például sajtok vagy borok. Közölte, hogy Washington mindaddig fenntartja a büntetővámokat, amíg az Európai Unió meg nem szünteti az Airbusnak nyújtott, a WTO szabályaival összeegyeztethetetlen támogatásokat.

A Kereskedelmi Világszervezet múlt héten hozta nyilvánosságra a háromtagú választottbíróság döntését, amelyben kimondták, évi 7,5 milliárd dollárt kárt okoztak az Egyesült Államoknak az Airbus európai repülőgépgyártónak kölcsönök formájában nyújtott, tiltott uniós támogatások. Ez a döntés lehetővé teszi, hogy az amerikai kormányzat azonos, 7,5 milliárd dollár értékben büntetővámokat vessen ki európai árucikkekre.

Donald Trump amerikai elnök mindettől függetlenül fontolgatja 25 százalékos pótvám bevezetését európai gépjárművekre és autóalkatrészekre. Amerikai sajtóértesülések szerint az elnök döntése ez ügyben novemberre várható. Az Európai Unió novemberben hivatalba lépő új vezetői jelezték Washingtonnál, hogy szeretnék elkerülni a kereskedelmi háborút. (forrás: MTI)

Az amerikai határozatra reagálva Pekka Pesonen, a Copa és a Cogeca főtitkára kijelentette:

„Mélyen sajnáljuk, hogy ismét a mezőgazdasági ágazat fizeti meg a számlát egy olyan kereskedelempolitikai döntésért, amelynek semmi köze sincs a mezőgazdasághoz.

Ahogy azt Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos elmondta, gyors ármozgás létrehozása a nemzetközi kereskedelemben rövidlátó és ellentétes hatású lehet nemcsak a nemzetközi kereskedelemre, hanem azokra a kulcsfontosságú kihívásokra is, amelyekkel az EU és az USA gazdálkodó közösségeinek szembesülniük kell: ezek a küzdelem a klímaváltozással, az élelmiszerbiztonság és a nemzedékváltás. A mezőgazdasági termelőknek az Atlanti-óceán mindkét oldalán stabilitásra és bizalomra van szükségük ahhoz, hogy hosszú távú beruházásokat hajtsanak végre, hogy versenyképesek és vonzóak maradjanak.

Felhívjuk a döntéshozókat, hogy világszerte hozzanak létre kiszámíthatóbb kereskedelmi környezetet a gazdálkodó közösség és a fogyasztók érdekében.”

Az EU és az USA, a többi nyugati nemzettel együtt aggódik a WTO fejlődési irányával kapcsolatban (példaként említhető a valutamanipuláció, a fejlődő országok kedvezményezett státusa ellentétben a fejlett országokkal, a fellebbviteli testület működésének reformja, a technológia és szellemi tulajdon kényszerített átadása). Az EU farmereinek szempontjából kiszámíthatóbb nemzetközi kereskedelmi környezetet kell létrehoznunk a WTO-n keresztül.

Minél gyengébb a WTO, annál több kockázatot és volatilitást tapasztalnak a gazdálkodók és az agrár-szövetkezetek szerte a világon.

Sok szempontból a mezőgazdasági termelők és az agrár-szövetkezetek az Atlanti-óceán mindkét oldalán közös elképzeléssel bírnak a fogyasztóközpontú, magas minőségű termékek, a magas élelmiszer-biztonság és a fogyasztóvédelem, a fokozott fenntarthatóság és a tudományos alapú döntéshozatal tekintetében. Még ha a megközelítések különböznek is, mindig megállapodtunk közös célkitűzéseinkben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Közel 200 millió euró jut az uniós élelmiszerek promóciójára

Az Európai Bizottság 2020-ban 200,9 millió eurót fog fordítani az európai agrár-élelmiszeripari termékek népszerűsítésének finanszírozására, az Unión belül és kívül egyaránt.

A hazai élelmiszerekhez húz a szívük

Egy közelmúltban az élelmiszerfogyasztásról készült felmérés is alátámasztja a franciák nemzettudatát. A megkérdezett 1000 főből ugyanis 820-an válaszolták azt, hogy vásárláskor előnyben részesítik a francia termékeket, 770-en pedig ragaszkodnak a helyi árukhoz.

Sokkal több élelmet biztosíthatnak az óceánok

A vízi élelmiszertermelés általában kisebb hatással van az éghajlatra, mint a földművelés, emellett az óceánból kinyert táplálék tápanyagokban gazdag.

Dögöljön meg a szomszéd … is? Miért nem szövetkezünk?

Lengyelországban, Németországban vagy Hollandiában járva ámulatba ejti az embert, hogy a gazdák mennyire nyitottak az együttműködésre, a szövetkezésre. Nálunk valamiért ez nagyon nehezen megy. Miért? – tettük fel a kérdést Szabó G. Gábornak, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Központja főmunkatársának.

Olyan kevés gyümölcsöt eszünk, hogy a nemzetgazdaság és az egészségünk is megsínyli

Megalapozó kutatásokat folytattak a zöldségek és gyümölcsök földrajzi eredetének megállapítására a beltartalmuk, illetve a mikrobionjuk alapján, kíméletes minőségellenőrző mérések kifejlesztésére, a fogyasztói értékítélet pontosítására. Mindezekről és további eredményekről számoltak be a SZIE Élelmiszertudományi Karán, a november végén záruló, 390 millió forintos fejlesztést lehetővé tevő VEKOP pályázat zárókonferenciáján.

Csökkenő hazai pálinkafogyasztás

Januártól a népegészségügyi termékadó – a neta - is utólérte a pálinkát, a szőlő- és borágazatban ugyancsak komoly változásoknak lehettünk tanui. Ezeket a területeket járta körbe a közelmúltban a Parlament Mezőgazdasági bizottság Szőlő-, bor-, pálinka albizottsága.

Miniszter: biztos a csúszás, a mértéke kérdéses

Már csak azon megy a vita, hogy egy vagy két év lesz-e az agrártámogatások átmeneti időszaka – jelentette ki Nagy István, aki szerint addig sem szabad a fejlesztésekkel leállni.

12 millió euróval segítik a magyar borok értékesítését

Az elmúlt évben 10-15 százalékkal emelkedtek az unióban a borkészletek, ami nem könnyíti meg az ágazatban dolgozók helyzetét. A világ borpiaca telített, ezért a magyar borok értékesítésének támogatására 12 millió euró értékben borpromóciós programot indít az agrártárca – jelentette be Feldman Zsolt a Magyar Bor 2019/2020 című kötetet is bemutató sajtótájékoztatón.

A baromfi- és húsmarha-támogatások javítják az agrárium teljesítményét

A baromfi ágazat és a húsmarha támogatási keretösszegének emelése amellett, hogy a gazdálkodók számára plusz forintokat jelent, jó befektetés is, hiszen javítja az agrárium teljesítményét és exportteljesítményét - mondta Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornának.

Az európai méhészek védelmében - Támogatott magyar javaslat Brüsszelben

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. november 18-i ülésén tizenhárom tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat.