Back to top

Az EU-USA vámháború áldozata lesz a mezőgazdaság?

A Kereskedelmi Világszervezet büntetővámok kivetését engedélyezte az Egyesült Államoknak azért, mert az Airbus tiltott állami támogatásban részesült. Ennek eredménye vámháború lehet az USA és az Unió között. Európai mezőgazdasági érdekvédők szólaltak fel az ügyben.

A WTO október elején jóváhagyta, hogy Washington 7,5 milliárd dollár értékben importvámokat vessen ki európai árukra az Airbus repülőgépgyártónak nyújtott tiltott állami támogatások miatt. Ezeket a vámokat egyebek mellett sajtokra, borokra és röviditalokra is tervezi kivetni az Egyesült Államok. Az intézkedés ellenlépéseként az EU is importvámmal sújtana egyes amerikai árukat.

Az európai farmerek legerősebb érdekvédelmi szövetsége, a Copa és Cogeca felszólította az USA-t és az EU-t, hogy az importvámok tekintetében kerüljék el az agrár- és élelmiszertermékekkel kapcsolatos eszkalációt és ennek érdekében kötelezzék el magukat a kereskedelmi tárgyalások mellett, s tartsák be a sokoldalú kereskedelmi egyezményeket.

Az EU mezőgazdasági közössége támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tárgyalások útján kölcsönösen előnyös megoldásokat találjon erre a nem mezőgazdasági kérdésre.

Washington arra készül, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) engedélyével kiveti a büntetővámokat európai termékekre - jelentette be Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője október másodikán.

Lighthizer kilátásba helyezte, hogy a WTO döntésének kézhez vétele után az amerikai kormányzat „azonnali hatállyal” vezet be megemelt vámtarifákat európai gyártású repülőgépekre és helikopterekre, továbbá olyan fogyasztási cikkekre, mint például sajtok vagy borok. Közölte, hogy Washington mindaddig fenntartja a büntetővámokat, amíg az Európai Unió meg nem szünteti az Airbusnak nyújtott, a WTO szabályaival összeegyeztethetetlen támogatásokat.

A Kereskedelmi Világszervezet múlt héten hozta nyilvánosságra a háromtagú választottbíróság döntését, amelyben kimondták, évi 7,5 milliárd dollárt kárt okoztak az Egyesült Államoknak az Airbus európai repülőgépgyártónak kölcsönök formájában nyújtott, tiltott uniós támogatások. Ez a döntés lehetővé teszi, hogy az amerikai kormányzat azonos, 7,5 milliárd dollár értékben büntetővámokat vessen ki európai árucikkekre.

Donald Trump amerikai elnök mindettől függetlenül fontolgatja 25 százalékos pótvám bevezetését európai gépjárművekre és autóalkatrészekre. Amerikai sajtóértesülések szerint az elnök döntése ez ügyben novemberre várható. Az Európai Unió novemberben hivatalba lépő új vezetői jelezték Washingtonnál, hogy szeretnék elkerülni a kereskedelmi háborút. (forrás: MTI)

Az amerikai határozatra reagálva Pekka Pesonen, a Copa és a Cogeca főtitkára kijelentette:

„Mélyen sajnáljuk, hogy ismét a mezőgazdasági ágazat fizeti meg a számlát egy olyan kereskedelempolitikai döntésért, amelynek semmi köze sincs a mezőgazdasághoz.

Ahogy azt Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos elmondta, gyors ármozgás létrehozása a nemzetközi kereskedelemben rövidlátó és ellentétes hatású lehet nemcsak a nemzetközi kereskedelemre, hanem azokra a kulcsfontosságú kihívásokra is, amelyekkel az EU és az USA gazdálkodó közösségeinek szembesülniük kell: ezek a küzdelem a klímaváltozással, az élelmiszerbiztonság és a nemzedékváltás. A mezőgazdasági termelőknek az Atlanti-óceán mindkét oldalán stabilitásra és bizalomra van szükségük ahhoz, hogy hosszú távú beruházásokat hajtsanak végre, hogy versenyképesek és vonzóak maradjanak.

Felhívjuk a döntéshozókat, hogy világszerte hozzanak létre kiszámíthatóbb kereskedelmi környezetet a gazdálkodó közösség és a fogyasztók érdekében.”

Az EU és az USA, a többi nyugati nemzettel együtt aggódik a WTO fejlődési irányával kapcsolatban (példaként említhető a valutamanipuláció, a fejlődő országok kedvezményezett státusa ellentétben a fejlett országokkal, a fellebbviteli testület működésének reformja, a technológia és szellemi tulajdon kényszerített átadása). Az EU farmereinek szempontjából kiszámíthatóbb nemzetközi kereskedelmi környezetet kell létrehoznunk a WTO-n keresztül.

Minél gyengébb a WTO, annál több kockázatot és volatilitást tapasztalnak a gazdálkodók és az agrár-szövetkezetek szerte a világon.

Sok szempontból a mezőgazdasági termelők és az agrár-szövetkezetek az Atlanti-óceán mindkét oldalán közös elképzeléssel bírnak a fogyasztóközpontú, magas minőségű termékek, a magas élelmiszer-biztonság és a fogyasztóvédelem, a fokozott fenntarthatóság és a tudományos alapú döntéshozatal tekintetében. Még ha a megközelítések különböznek is, mindig megállapodtunk közös célkitűzéseinkben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Változás a KWS Magyarország élén: Szanyi István lett a vállalat új ügyvezető igazgatója

A KWS Magyarország Kft. örömmel jelenti be, hogy a cég ügyvezető igazgatói pozícióját 2020. október 26-tól Szanyi István tölti be. A kereskedelmi igazgatói feladatokat Pallós Mihály látja el.

Kínai tulajdonba került a Rabe

A patinás német talajművelőgép-gyártót, a Rabe-t (korábbi nevén Rabewerk) – amely hazánkban is jól ismert minőségi talajművelő gépeiről, és legutóbb a francia Gregoire Besson tulajdonában volt –, az elmúlt év végén felszámolták, és már akkor felmerült annak a lehetősége, hogy egy kínai vevő képes lesz megmenteni.

Szalkai Gábor lett a Bayer Hungária Kft. Public Affairs & Sustainability menedzsere

Szalkai Gábort nevezték ki a Bayer Hungária Kft. újonnan létrehozott Public Affairs & Sustainability menedzser pozíciójába. Közkapcsolati és fenntarthatósági vezetőként legfőbb feladata a cégen belül a környezeti és gazdasági fenntarthatósági programok összehangolása, a környezet-vállalat-gazdaság-partnerek kapcsolat rendszerének fejlesztése.

A NAK javasolja a vendéglátóipari beszállítókra is kiterjeszteni a támogató intézkedéseket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) javasolja a kormánynak, hogy a HORECA-szektort érintő gazdaságvédelmi intézkedéseket terjessze ki a HORECA-szektor és a közétkeztetés beszállítóira is. A kormány 484/2020. (XI. 10.) rendelete szerint a vendéglátóhelyek nem fogadhatnak vendégeket, csak elvitelre van lehetőségük kiszolgálni a vásárlókat, valamint a rendezvények tartása nem megengedett.

Elborzasztó körülmények egy sütőipari üzemben

Súlyos, élelmiszerbiztonsági kockázatot jelentő hiányosságokat – többek között penészes helyiségeket, eszközöket – tártak fel egy Csongrád-Csanád megyei sütőipari üzemben november közepén a Nébih szakemberei. A sütőüzem tevékenységét azonnali hatállyal felfüggesztették az általános szennyezettség, továbbá a jelöletlen, nem nyomon követhető, valamint lejárt minőségmegőrzési idejű alapanyagok miatt.

Újabb fontos lépés az állatok védelméért

Az állatvédelemért felelős miniszteri biztos országos szinten lépett fel a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban. Ovádi Péter a közösségi oldalán közzétett videóban elmondta, több megkeresés érkezett hozzá a húsevő prémes állatok prémcélú hasznosításával kapcsolatban, a jelzett problémákról haladéktalanul egyeztetett Nagy István agrárminiszterrel.

A precíziós gazdálkodás válik az új normává a mezőgazdaságban – állítja a Corteva vezetője

Andreas Huber, a Corteva EMEA-régió Integrált Szántóföldi Tudományok részlegének vezetője az EBRD webinárján hívta fel a figyelmet a precíziós mezőgazdaság gazdálkodók szempontjából vizsgált előnyeire.

Somlói arany a Champagne és Pezsgő Világbajnokságon

Aranyérmet nyert az idei Champagne és Pezsgő Világbajnokságon (CSWWC) a Kreinbacher Birtok Brut Classic 2016 Magnum pezsgője, de a somlói borászat két ezüstöt is elhozott. A CSWWC nemcsak a legnagyobb, de a legszigorúbb nemzetközi verseny is, ahol kizárólag pezsgőket értékelnek.

A növényi alapanyagokból készült ételek mellett kötelezte el magát az IKEA

A svéd bútorforgalmazó óriásvállalat célja, hogy 2025-re az éttermeiben kínált ételek fele, az általa forgalmazott, előre csomagolt élelmiszereknek pedig 80 százaléka növényi alapanyagokból készüljön. Több lesz a csirkéből és halból készült ételük is.