Back to top

Az EU-USA vámháború áldozata lesz a mezőgazdaság?

A Kereskedelmi Világszervezet büntetővámok kivetését engedélyezte az Egyesült Államoknak azért, mert az Airbus tiltott állami támogatásban részesült. Ennek eredménye vámháború lehet az USA és az Unió között. Európai mezőgazdasági érdekvédők szólaltak fel az ügyben.

A WTO október elején jóváhagyta, hogy Washington 7,5 milliárd dollár értékben importvámokat vessen ki európai árukra az Airbus repülőgépgyártónak nyújtott tiltott állami támogatások miatt. Ezeket a vámokat egyebek mellett sajtokra, borokra és röviditalokra is tervezi kivetni az Egyesült Államok. Az intézkedés ellenlépéseként az EU is importvámmal sújtana egyes amerikai árukat.

Az európai farmerek legerősebb érdekvédelmi szövetsége, a Copa és Cogeca felszólította az USA-t és az EU-t, hogy az importvámok tekintetében kerüljék el az agrár- és élelmiszertermékekkel kapcsolatos eszkalációt és ennek érdekében kötelezzék el magukat a kereskedelmi tárgyalások mellett, s tartsák be a sokoldalú kereskedelmi egyezményeket.

Az EU mezőgazdasági közössége támogatja az Európai Bizottság arra irányuló erőfeszítéseit, hogy tárgyalások útján kölcsönösen előnyös megoldásokat találjon erre a nem mezőgazdasági kérdésre.

Washington arra készül, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) engedélyével kiveti a büntetővámokat európai termékekre - jelentette be Robert Lighthizer, az Egyesült Államok kereskedelmi főképviselője október másodikán.

Lighthizer kilátásba helyezte, hogy a WTO döntésének kézhez vétele után az amerikai kormányzat „azonnali hatállyal” vezet be megemelt vámtarifákat európai gyártású repülőgépekre és helikopterekre, továbbá olyan fogyasztási cikkekre, mint például sajtok vagy borok. Közölte, hogy Washington mindaddig fenntartja a büntetővámokat, amíg az Európai Unió meg nem szünteti az Airbusnak nyújtott, a WTO szabályaival összeegyeztethetetlen támogatásokat.

A Kereskedelmi Világszervezet múlt héten hozta nyilvánosságra a háromtagú választottbíróság döntését, amelyben kimondták, évi 7,5 milliárd dollárt kárt okoztak az Egyesült Államoknak az Airbus európai repülőgépgyártónak kölcsönök formájában nyújtott, tiltott uniós támogatások. Ez a döntés lehetővé teszi, hogy az amerikai kormányzat azonos, 7,5 milliárd dollár értékben büntetővámokat vessen ki európai árucikkekre.

Donald Trump amerikai elnök mindettől függetlenül fontolgatja 25 százalékos pótvám bevezetését európai gépjárművekre és autóalkatrészekre. Amerikai sajtóértesülések szerint az elnök döntése ez ügyben novemberre várható. Az Európai Unió novemberben hivatalba lépő új vezetői jelezték Washingtonnál, hogy szeretnék elkerülni a kereskedelmi háborút. (forrás: MTI)

Az amerikai határozatra reagálva Pekka Pesonen, a Copa és a Cogeca főtitkára kijelentette:

„Mélyen sajnáljuk, hogy ismét a mezőgazdasági ágazat fizeti meg a számlát egy olyan kereskedelempolitikai döntésért, amelynek semmi köze sincs a mezőgazdasághoz.

Ahogy azt Cecilia Malmström uniós kereskedelmi biztos elmondta, gyors ármozgás létrehozása a nemzetközi kereskedelemben rövidlátó és ellentétes hatású lehet nemcsak a nemzetközi kereskedelemre, hanem azokra a kulcsfontosságú kihívásokra is, amelyekkel az EU és az USA gazdálkodó közösségeinek szembesülniük kell: ezek a küzdelem a klímaváltozással, az élelmiszerbiztonság és a nemzedékváltás. A mezőgazdasági termelőknek az Atlanti-óceán mindkét oldalán stabilitásra és bizalomra van szükségük ahhoz, hogy hosszú távú beruházásokat hajtsanak végre, hogy versenyképesek és vonzóak maradjanak.

Felhívjuk a döntéshozókat, hogy világszerte hozzanak létre kiszámíthatóbb kereskedelmi környezetet a gazdálkodó közösség és a fogyasztók érdekében.”

Az EU és az USA, a többi nyugati nemzettel együtt aggódik a WTO fejlődési irányával kapcsolatban (példaként említhető a valutamanipuláció, a fejlődő országok kedvezményezett státusa ellentétben a fejlett országokkal, a fellebbviteli testület működésének reformja, a technológia és szellemi tulajdon kényszerített átadása). Az EU farmereinek szempontjából kiszámíthatóbb nemzetközi kereskedelmi környezetet kell létrehoznunk a WTO-n keresztül.

Minél gyengébb a WTO, annál több kockázatot és volatilitást tapasztalnak a gazdálkodók és az agrár-szövetkezetek szerte a világon.

Sok szempontból a mezőgazdasági termelők és az agrár-szövetkezetek az Atlanti-óceán mindkét oldalán közös elképzeléssel bírnak a fogyasztóközpontú, magas minőségű termékek, a magas élelmiszer-biztonság és a fogyasztóvédelem, a fokozott fenntarthatóság és a tudományos alapú döntéshozatal tekintetében. Még ha a megközelítések különböznek is, mindig megállapodtunk közös célkitűzéseinkben.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A Mitsubishi is beszáll a laborhús piacba

A Mitsubishi Corporation úgy döntött, hogy együttműködik az izraeli Aleph Farms céggel a laboratóriumban termesztett húsok gyártásában és forgalmazásában. Ennek az a célja, hogy Japánban csökkenjen az üvegházhatást okozó gázok kibocsátása.

Egyszerre vadászetikai és vadgazdálkodási kérdés az éjjellátók használata

Mint előző cikkünkben részleteztük, az optikai eszközök napjainkra elengedhetetlen feltételei lettek a vadászatnak. Az évtizedek során folyamatosan begyűrűző technikai eszközök, és azok rohamos fejlődése megkönnyítették és eredményesebbé tették a vadászatot. Ugyanakkor számos etikai kérdést is felvetnek, kettéosztják a vadásztársadalmat, különösen az éjjellátó eszközök kapcsán.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

Egy galamb átrepült Oregonból Ausztráliába, meg akarják ölni

Egy galamb tizenháromezer kilométert tett meg az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. A hatályos ausztrál előírások szerint a Csendes-óceánt átszelő madarat meg kellene ölni.

A világ egyik legdrágább fogása: 60 millió egyetlen halért

A tokiói piac rendszeres új évi árverésén 200 000 dollárért, mintegy 60 millió forintért kelt el a tonhal, mely a tavalyi árhoz képest jelentős visszaesést mutat. Az említett kékúszójú tonhalat 20,8 millió jenért, azaz pontosan 202, 197 dollárért adták el az első aukción a Toyosu halpiacon miután az ünnepeket követően újranyitott.

Európa "zöldség-gyümölcs" kapuja Hollandia: 120 országból importálnak

Hollandia 2020-ban ismét bebizonyította, hogy a zöldség-gyümölcs világkereskedelem fontos szereplője. Külföldi eladásai 6%-kal, 12,9 milliárd euróra emelkedtek a GroentenFruit Huis adatai szerint. Ez elsősorban a rotterdami kikötőn keresztül érkező áruk továbbértékesítésének köszönhető.

Áruellátás hiány, kikötői káosz, egyszóval: Brexit

A brit szupermarketek zöldség- és gyümölcspolcai konganak az ürességtől, ez jól szemlélteti a brexit, illetve a koronavírus együttes hatását az áruszállításra és ellátásra, ugyanis a kikötőkbe érkező kamionosokra az eddigieknél sokkal több papírmunka vár.

Mads Mikkelsen a sztárja az új Carlsberg reklámnak

A Carlsberg leleplezte legújabb reklámját, melyben alkoholmentes sörüket népszerűsíti. A vállalat úgy döntött, hogy eljött az ideje az alkoholmentes sörök piacának fellendítéséhez, ezért a Carlsberg 0.0 promóciós reklámjához a híres dán színész, Mads Mikkelsen-t kérték fel, hogy főszereplője legyen a videónak.

Beengedik az idénymunkásokat

A világjárványból eredő súlyos munkaerőhiány miatt Ausztráliában számos gyümölcstermesztő kénytelen volt az ültetvényen hagyni a termést, vagy a betakarítás után megsemmisíteni.

Több mangó termett, leesett az ára

Nőtt a dél-afrikai mangókínálat a főszezonban, ezért a kereskedelmi ára jelentősen csökkent.