Back to top

Vágóhíd vezet a nyugati piacra? - Exportunk csak élőállatból áll

Közép európai marhavágóhíd megépítése, hazai húsmarha tartó szervezetek összefogása, öntözött területek növelése, valamint a gazdák végrendelet írása is a versenyképesség növelés eszköze lehet. Mindezeket Nagy István agárminiszter vetette fel a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének regionális szakmai napján Bekecsen.

Charolais tenyészbika
Charolais tenyészbika
Fotó: Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete
A tárcavezető ismertette, hogy jelenleg 890 ezer egyedből áll a hazai szarvasmarha állomány, amely negyedével több, mint 2010-ben volt.

A növekedés örvendetes, ám az exportunk gyakorlatilag csak élőállatból áll, ami sem állategészségügyi, sem jövedelmezőség szempontjából nem optimális.

Ugyanakkor,ha megépülne Magyarország központi helyén egy marhavágóhíd, az ugrásszerű előrelépést jelentene a feldolgozott marhahús előállításban. Szintén jelentősen javítaná versenyképességet, ha valamennyi húsmarhatartó szervezet és egyesület összefogásával létrehoznának egy közös szakmaközi szervezetet. Így nem kellene egymás között versenyezni, és egységesen tudnának fellépni és jobb piaci pozíciót kialakítani – hangsúlyozta az agárminiszter.

Nagy István agrárminiszter
Nagy István agrárminiszter
Fotó: BNE
Nagy István elmondta, az agrár ágazat termelékenysége 2010 - óta 30 %-al bővült. Idén az első félévben a külkereskedelmi többlet 54 %-át az agrár és élelmiszeripari termékek tették ki.

Ugyanakkor hazánkban egy hektár föld jövedelmezősége csak a fele akkora, mint az uniós versenytársaknál.

A tárcavezető kiemelte, az agrár területnek a jövőben új minőségi, mennyiségi igényeknek kell megfelelni. A versenyképesség javítását szolgálja az öntözés támogatása is. 10 éven keresztül, évi 17 milliárd forintot fordít a kormány e célra. Ennek révén 85- 87 ezer hektárról, 200 ezerre szeretnék növelni az öntözött területek nagyságát.

Nagy István kérdést is intézett a szakmai nap résztvevőihez:

„Kedves gazdák van-e végrendeletük, vagy ki akarnak babrálni a családdal?”

Ezt annak okán hangzott el,hogy a jelenlegi jogszabályok szerint, végrendelet hiányában a közjegyző, az örökösök között szétosztja a korábban egységes, egy gazdaság fenntartására alkalmas földterületet. Ám a családtagok se adhatják el egymásnak közvetlenül a földet, hiszen az eladásra szánt területet ki kell függeszteni, és könnyen megeshet, hogy egy idegen megvásárolja. Így veszélybe kerülhet a gazdaság továbbvitele is. Ám a végrendelkezés egyben tarthatja a földet - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

Forrás: 
magyarmezogazgasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovarda és otthon – Horseland Lovastanya, az Év Tanyája

Békéscsabán, a bányatavak partján terül el a Horseland Lovastanya, ahonnan szép időben, egészen a szabadkígyósi Wenckheim kastély tornyáig el lehet látni. Lakói, a Szabó család, Fanni, Márti és József. A tanya fő profilja a lovasoktatás, de kocsizással és bértartással is foglalkoznak.

Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a magyar juh- és kecskeágazat?

Jó állomány, jó genetika, jó reprodukciós technológia, jó tartástechnológia, jó takarmányozás – erre az öt dologra van szükség ahhoz, hogy a magyar juh- és kecskeágazat megfeleljen a mezőgazdaság előtt álló kihívásoknak. Így összegezték a szakemberek a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézete, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség közös tudományos konferenciáján elhangzottakat.

Megújuló takarmányozás a tehenészeti telepen

A takarmányozás is átalakul a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tehenészeti telepének megújítása során. A mára elavult tehenészeti technológia megújítására vállalkozott állami intézmény teljesen új épületeket, robotos fejést alkalmaz, és ennek keretében megújul az állatok táplálása is. Az abraktakarmányt és a tömegtakarmányt a nedves roppantott kukoricával egészítik ki.

Miniszter: biztos a csúszás, a mértéke kérdéses

Már csak azon megy a vita, hogy egy vagy két év lesz-e az agrártámogatások átmeneti időszaka – jelentette ki Nagy István, aki szerint addig sem szabad a fejlesztésekkel leállni.

12 millió euróval segítik a magyar borok értékesítését

Az elmúlt évben 10-15 százalékkal emelkedtek az unióban a borkészletek, ami nem könnyíti meg az ágazatban dolgozók helyzetét. A világ borpiaca telített, ezért a magyar borok értékesítésének támogatására 12 millió euró értékben borpromóciós programot indít az agrártárca – jelentette be Feldman Zsolt a Magyar Bor 2019/2020 című kötetet is bemutató sajtótájékoztatón.

A tojás ára elmozdult a holtpontról

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) gyorstájékoztatója szerint 2019. január-szeptember hónapokban - az előző évhez képest - az agrártermékek termelőiár-szintje 5,8 százalékkal nőtt. A növénytermesztési és a kertészeti termékek átlagára 5,9 százalékkal, míg az élő állatoké és az állati termékeké pedig 5,6 százalékkal emelkedett ez idő alatt.

A baromfi- és húsmarha-támogatások javítják az agrárium teljesítményét

A baromfi ágazat és a húsmarha támogatási keretösszegének emelése amellett, hogy a gazdálkodók számára plusz forintokat jelent, jó befektetés is, hiszen javítja az agrárium teljesítményét és exportteljesítményét - mondta Feldman Zsolt, az agrártárca mezőgazdaságért felelős államtitkára hétfőn az M1 aktuális csatornának.

Tokajban a kistermelők is hozzáférnek a korszerű technológiához

Közösségi borászatok készültek el a Tokaji borvidéken a kormány 8,2 milliárd forintos támogatásából. Hercegkútra, Bodrogkisfaludra és Tállyára vihetik a szőlőjüket feldolgozásra azok a kistermelők, akik eddig nem tudtak saját maguk bort készíteni. A borvidék hegyközségi tanácsa programjában szerepelt, hogy közösségi megoldásokkal kell segíteni a sok kistermelőt, akiknek nincs elég forrásuk a technológiájuk korszerűsítéséhez.

Az európai méhészek védelmében - Támogatott magyar javaslat Brüsszelben

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. november 18-i ülésén tizenhárom tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat.

Alternatív takarmányok a kecskék számára - Kísérleti év

Beszámolok az idei tapasztalataimról, milyen lehetőségeket találtam a megbolondult időjárás hatásainak kivédésére. Az év eddig ismét meglehetősen siralmasra sikerült a környékünkön, olyannyira, hogy csak kétszer tudtak lucernát kaszálni az itt élő gazdálkodók. Az ország nagy részén, úgy tudom, hasonló a helyzet, kivételt ez alól csupán a „nagyon” Nyugat- és Dél-Nyugat-Magyar­or­szág jelentett.