Back to top

Vágóhíd vezet a nyugati piacra? - Exportunk csak élőállatból áll

Közép európai marhavágóhíd megépítése, hazai húsmarha tartó szervezetek összefogása, öntözött területek növelése, valamint a gazdák végrendelet írása is a versenyképesség növelés eszköze lehet. Mindezeket Nagy István agárminiszter vetette fel a Magyar Charolais Tenyésztők Egyesületének regionális szakmai napján Bekecsen.

Charolais tenyészbika
Charolais tenyészbika
Fotó: Magyar Charolais Tenyésztők Egyesülete
A tárcavezető ismertette, hogy jelenleg 890 ezer egyedből áll a hazai szarvasmarha állomány, amely negyedével több, mint 2010-ben volt.

A növekedés örvendetes, ám az exportunk gyakorlatilag csak élőállatból áll, ami sem állategészségügyi, sem jövedelmezőség szempontjából nem optimális.

Ugyanakkor,ha megépülne Magyarország központi helyén egy marhavágóhíd, az ugrásszerű előrelépést jelentene a feldolgozott marhahús előállításban. Szintén jelentősen javítaná versenyképességet, ha valamennyi húsmarhatartó szervezet és egyesület összefogásával létrehoznának egy közös szakmaközi szervezetet. Így nem kellene egymás között versenyezni, és egységesen tudnának fellépni és jobb piaci pozíciót kialakítani – hangsúlyozta az agárminiszter.

Nagy István agrárminiszter
Nagy István agrárminiszter
Fotó: BNE
Nagy István elmondta, az agrár ágazat termelékenysége 2010 - óta 30 %-al bővült. Idén az első félévben a külkereskedelmi többlet 54 %-át az agrár és élelmiszeripari termékek tették ki.

Ugyanakkor hazánkban egy hektár föld jövedelmezősége csak a fele akkora, mint az uniós versenytársaknál.

A tárcavezető kiemelte, az agrár területnek a jövőben új minőségi, mennyiségi igényeknek kell megfelelni. A versenyképesség javítását szolgálja az öntözés támogatása is. 10 éven keresztül, évi 17 milliárd forintot fordít a kormány e célra. Ennek révén 85- 87 ezer hektárról, 200 ezerre szeretnék növelni az öntözött területek nagyságát.

Nagy István kérdést is intézett a szakmai nap résztvevőihez:

„Kedves gazdák van-e végrendeletük, vagy ki akarnak babrálni a családdal?”

Ezt annak okán hangzott el,hogy a jelenlegi jogszabályok szerint, végrendelet hiányában a közjegyző, az örökösök között szétosztja a korábban egységes, egy gazdaság fenntartására alkalmas földterületet. Ám a családtagok se adhatják el egymásnak közvetlenül a földet, hiszen az eladásra szánt területet ki kell függeszteni, és könnyen megeshet, hogy egy idegen megvásárolja. Így veszélybe kerülhet a gazdaság továbbvitele is. Ám a végrendelkezés egyben tarthatja a földet - hangsúlyozta Nagy István agrárminiszter.

Forrás: 
magyarmezogazgasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az Agrárminisztérium elkötelezett a gazdák versenyképességének megvédésében

A Termőföldtől az asztalig stratégiát úgy kell megvalósítani, hogy az ne veszélyeztesse az európai gazdák versenyképességét – közölte Nagy István agrárminiszter az Európai Bizottság egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős tagjának írt válaszlevelében. Stella Kyriakides korábban a brüsszeli állatjóléti és növényvédelmi előírások magyarországi végrehajtásával kapcsolatban fordult a tárcavezetőhöz.

Az agrárium is vesztese a válságnak

Kedvezőtlenül érinti az egyébként stabil mezőgazdasági ágazatot is a koronavírus, ráadásul több más tényező is rossz hatással van az agráriumra – derült ki a a Portfolio.hu csütörtökön megrendezett „Vírusválság: veszít vagy nyer a magyar agrárium?” című szakmai rendezvényén. A most szerzett tapasztalatok és a meghozott intézkedések hosszabb távú hatása azonban még előnyére válhat az ágazatnak.

Aktív magyar segítség a Nyugat-Balkán európai uniós csatlakozásához

Nem kérdés, hogy a Balkán történelmileg és folyamatosan erősödő gazdasági szálakon keresztül kötődik az Unió egészéhez. A magyar agrártárca ezért mindent megtesz, hogy elősegítse a Nyugat-Balkán országainak integrációját – hangsúlyozta Belánszky-Demkó Zsolt, az Agrárminisztérium nemzetközi kapcsolatokért felelős helyettes államtitkára.

Penészgombákkal az aflatoxin ellen - Díjnyertes fiatal tudósok

Az erjesztett takarmányok egyik „ellensége” a penészgomba, amely az egyik leginkább rákkeltő vegyület, az aflatoxin felszaporodásáért felelős. Egy magyar kutatócsoport azon dolgozik, hogy tejsavbaktériumok és más, „jó” penészgombák felhasználásával olyan oltóanyagot fejlesszen ki, amelynek használatával visszaszorítható az aflatoxin-szennyeződés, így a gazdálkodók egészséges takarmányt adhatnak állataiknak.

Tej. Szívvel-lélekkel!

Útjára indult a tej- és tejtermékfogyasztást ösztönző kampány, amely az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és a Tej Szakmaközi Szervezet és Terméktanács együttes közreműködésével jött létre. A június 18-ig tartó promóció a fogyasztói tudatosság ösztönzését, a fogyasztói edukációt, valamint minőségi hazai tejtermékek megismertetését hivatott elősegíteni.

Újabb 80 milliárd forint jut az állattenyésztés és kertészet támogatására

Új mezőgazdasági beruházási pályázati csomagot hirdet az Agrárminisztérium (AM) 80 milliárd forint értékben a nyáron a nagy hozzáadott értéket jelentő állattenyésztés és a kertészeti ágazat számára, a koronavírus-járvány agrárgazdasági hatásainak mérséklése és a versenyképesség növelése érdekében - közölte Nagy István agrárminiszter.

Sok vállalkozás visszafogta a termelést

A koronavírus-járvány, a forint-euró árfolyam és a madárinfluenza mellett lassan a csökkenő termelés is kezdi kifejteni hatását a baromfipiacon.

A 17 millió forintos borjú

50 ezer euróért, mostani euróárfolyamon átszámítva nagyjából 17 millió forintért adott el egy wagyu borjút egy németországi állattartó – számolt be a példátlan szenzációról az agrarheute.com szaklap.

Így ültettünk el tízezer fát

A 10 000 új fát Budapestre! faültetési program 2016 októberében indult és 2019 szeptemberében fejeződött be. Az első egyed a Városligeti fasor részeként került a földbe, az utolsót pedig a Margit-szigeten ültették el, az lett egyúttal az Országfásítási Program első fája. Zakar Andrást, a Főkert Zrt. vezérigazgatóját a faültetés tapasztalatairól és a további fásítási tervekről kérdeztük.

Hazai szőlő- és gyümölcsfajták: a bizalomra és az innovációra épülhet a jövő

A szőlő- és gyümölcsfajták esetében a koronavírus-válság után is fontos lesz a jogszerű fajta­használat, mert az ágazat jövőjét csak a bizalomra és az innovációra lehet építeni. Az utóbbi hónapok rendkívüli nehézségeket hoztak a faiskolák számára, de a telepítők, a felhasználók igényeihez igazított, korszerű fajtakínálat a továbbélés és a válság utáni kibontakozás fontos tényezője lesz.