Back to top

18 ezer magyar méhész helyzete válságos

Uniós megoldást sürgetnek a méhészek, akik a közös piacon jóval a termelői ár alatt, megalázó összegekért tudják csak értékesíteni a mézet. A hazai mézexportőrök már leálltak a vásárlással. Ha ennek hatására a méhészek is beszüntetik a tevékenységüket, komoly, kontinens szintű ökológiai válság alakulhat ki.

A méhek a méz áránál mintegy ötvenszer nagyobb hasznot hajtanak világszerte
„Az Európai Unióban négy ország, Spanyolország, Románia, Bulgária és Magyarország méhészei termelnek annyi mézet, hogy a belső igények kielégítése mellett az uniós piacra is jut belőle. Az unió így félig önellátó ebből az élelmiszerből: a kerekítve 500 ezer tonna éves fogyasztásból 260 ezer tonnát termelnek meg a fenti négy ország termelői, 240 ezer tonnát pedig az unión kívülről, elsősorban Kínából és Ukrajnából importál a közösség” – tudtuk meg Bross Pétertől, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökétől.

Az utóbbi években azonban olyan mértékben csökkentek az árak, hogy a hazai exportőrök leálltak a vásárlással, mert a méz hordónkénti ára megalázóan alacsonnyá vált.

Ezért elsőként a csökkenő vámok okolhatók. Míg 2004-ben az EU-n kívülről érkező mézet 40% vám terhelte, ez ma már csak 17.3% és például Ukrajna rendelkezik vámmentesen behozható kontingenssel is. Az árcsökkenés másik oka a forint leértékelődésére és emellett még 10% extra árcsökkenésre vezethető vissza.

A hazai méhészet árbevétele 25 milliárd forint, viszont a méhek által termelt közvetett haszon több százmilliárd forint.
Mindemellett az uniós jogszabályok is kiszolgáltatottá teszik az itt termelő méhészeket és az unió területén élő fogyasztókat is. Ugyanis a boltokban kapható mézesüvegen csak azt kell feltüntetni, hogy a méz az EU-n belülről vagy kívülről származik-e, esetleg van benne ez is, az is. Vagyis a fogyasztó egyáltalán nem tudhatja meg, valójában is származik a méz, amelyet a gyermekeinek ad. Bross Péter hozzátette:

„A hazai, belföldi mézpiacon stabil az ár, sőt termelői szinten kis emelkedés is van. Azonban a húszezer magyar méhészből csak a nagyobb városokban élők tudják a teljes termést itthon értékesíteni.

A vidéken élők mind nagyban kell, hogy eladják a mézet – veszteséggel. Akinek 100-150 mázsa mézet gyűjtenek a méhei, igenis számít, a körülbelül félmillió forinttal kevesebb bevétel.”

Az egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy uniós szintű megoldásra van szükség, hisz a méhészet nem csupán a mézről szól. Az élelmiszeripari termékek 70 százaléka függ attól, hogy a méhek megporozták-e a virágokat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Akik nyertesen kerültek ki a pandémiából

Magyarországon a liszt értékesítési volumene 168%-kal nőtt márciusban, áprilisban pedig 200 online webshop nyílt naponta. Nem minden felfutás ilyen evidens azonban - a PwC Magyarország tanácsadói elemzést készítettek arról, hogy mely iparágak, termékek, illetve szolgáltatások kerültek ki nyertesen a több hónapig tartó járványügyi helyzetből.

Útmutató az egyszerűbb, de biztonságos higiéniai megfeleléshez

Az Európai Bizottság útmutatást nyújt az élelmiszer-kiskereskedelmi tevékenységek élelmiszerbiztonsági rendszereire, ideértve az élelmiszer-adományozást is.

Pálinka életműdíjas vegyészmérnök

Az ő vásárlóik kevésbé árérzékenyek, elvárják a legmagasabb minőséget - az igényes pálinka még mindig keresett termék. Csalló Jenő, a Csalló pálinka névadó tulajdonosa több évtizedes kiemelkedő munkájáért tavaly pálinka életműdíjat kapott.

A neonikotinoidok „szemmel láthatóan” károsítják a méhcsaládot

A nemzetközileg elismert tudományos folyóirat, a Scientific Reports újabb kutatási eredményt közölt a méhekkel kapcsolatban, ami érdeklődésre tarthat számot a környezetről felelősen gondolkodóknak.

A vártnál erősebben emelkedtek a termelői árak az Egyesült Államokban júliusban

A vártnál nagyobb mértékben emelkedtek a termelői árak az Egyesült Államokban júliusban az előző hónaphoz képest, de a termelői infláció így is nyomott maradt, miközben a jelek szerint a gazdaság a korábban gondoltnál lassabban lábal ki a koronavírus-járvány által okozott recesszióból.

Mikulásvirág: az eltarthatóság a fő cél

A mikulásvirág az egyik legfontosabb szobanövény, bár sokan kifogásolják tartósságát, és ez mindenképpen rontja a megítélését. A nemesítők hosszú ideje dolgoznak azon, hogy a növények eltarthatóságát növeljék, ez azonban komoly kihívások elé állítja a szakembereket.

Üdítőital szövetség: csökkent az ásványvíz, a gyümölcslé és az üdítőital forgalom az első fél évben

Mintegy 8 százalékkal 1177 millió literre csökkent az ásványvizek, ízesített vizek, szénsavas üdítőitalok, gyümölcslevek és jegesteák eladott mennyisége az első fél évben a tavalyi év hasonló időszakához képest - közölte a Magyar Ásványvíz, Gyümölcslé és Üdítőital Szövetség titkára az MTI-vel.

Szellemi Tulajdon Hivatala: nemzetgazdasági érdek a magyar borok oltalmazása

Jelentős gazdasági károkat okoznak az Európába beáramló és a világban megtalálható hamis borok, ezért nemzetgazdasági érdek, hogy a hazai termesztők a különböző oltalmakkal meg tudják védeni a minőségi magyar borokat, ebben nyújt segítséget szolgáltatásaival a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala (SZTNH) - közölte a hivatal elnöke sajtótájékoztatón, Budapesten.

Újraindította ásványvíz-kitermelését a FuturAqua Nyrt.

A FuturAqua Nyrt. újraindította július végén, több mint egyéves előkészítést követően ásványvíz-kitermelését alapi üzemében, a nettó 140 millió forintos beruházásnak köszönhetően a fenntarthatóság jegyében visszaváltható, 0,33 literes üvegpalackokban kerülhetnek piacra prémiumkategóriás ásványvizei - közölte a vállalat az MTI érdeklődésére.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.