Back to top

18 ezer magyar méhész helyzete válságos

Uniós megoldást sürgetnek a méhészek, akik a közös piacon jóval a termelői ár alatt, megalázó összegekért tudják csak értékesíteni a mézet. A hazai mézexportőrök már leálltak a vásárlással. Ha ennek hatására a méhészek is beszüntetik a tevékenységüket, komoly, kontinens szintű ökológiai válság alakulhat ki.

A méhek a méz áránál mintegy ötvenszer nagyobb hasznot hajtanak világszerte
„Az Európai Unióban négy ország, Spanyolország, Románia, Bulgária és Magyarország méhészei termelnek annyi mézet, hogy a belső igények kielégítése mellett az uniós piacra is jut belőle. Az unió így félig önellátó ebből az élelmiszerből: a kerekítve 500 ezer tonna éves fogyasztásból 260 ezer tonnát termelnek meg a fenti négy ország termelői, 240 ezer tonnát pedig az unión kívülről, elsősorban Kínából és Ukrajnából importál a közösség” – tudtuk meg Bross Pétertől, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökétől.

Az utóbbi években azonban olyan mértékben csökkentek az árak, hogy a hazai exportőrök leálltak a vásárlással, mert a méz hordónkénti ára megalázóan alacsonnyá vált.

Ezért elsőként a csökkenő vámok okolhatók. Míg 2004-ben az EU-n kívülről érkező mézet 40% vám terhelte, ez ma már csak 17.3% és például Ukrajna rendelkezik vámmentesen behozható kontingenssel is. Az árcsökkenés másik oka a forint leértékelődésére és emellett még 10% extra árcsökkenésre vezethető vissza.

A hazai méhészet árbevétele 25 milliárd forint, viszont a méhek által termelt közvetett haszon több százmilliárd forint.
Mindemellett az uniós jogszabályok is kiszolgáltatottá teszik az itt termelő méhészeket és az unió területén élő fogyasztókat is. Ugyanis a boltokban kapható mézesüvegen csak azt kell feltüntetni, hogy a méz az EU-n belülről vagy kívülről származik-e, esetleg van benne ez is, az is. Vagyis a fogyasztó egyáltalán nem tudhatja meg, valójában is származik a méz, amelyet a gyermekeinek ad. Bross Péter hozzátette:

„A hazai, belföldi mézpiacon stabil az ár, sőt termelői szinten kis emelkedés is van. Azonban a húszezer magyar méhészből csak a nagyobb városokban élők tudják a teljes termést itthon értékesíteni.

A vidéken élők mind nagyban kell, hogy eladják a mézet – veszteséggel. Akinek 100-150 mázsa mézet gyűjtenek a méhei, igenis számít, a körülbelül félmillió forinttal kevesebb bevétel.”

Az egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy uniós szintű megoldásra van szükség, hisz a méhészet nem csupán a mézről szól. Az élelmiszeripari termékek 70 százaléka függ attól, hogy a méhek megporozták-e a virágokat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az „intelligens" sör drónnal készül - videó

A drón kétségkívül az utóbbi évek egyik legérdekesebb és leghasznosabb találmánya. Ennek a technológiának köszönhetően nagy magasságból lenyűgöző felvételeket készíthetünk anélkül, hogy nagyobb gépet, például helikoptert használnánk erre a célra. És még sörfőzéskor is jól jöhet.

Európában is betiltott peszticidek

Miután az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság igazolta, hogy a klórpirifosz és a metil-klórpirifosz káros, elsősorban genotoxikus és a fejlődésre neurotoxikus hatásuk van, a Tanács végül megtiltotta a két peszticid európai forgalmazási engedélyének kiadását.

Összefogtak a hazai hagymatermesztők, hogy folyamatosan legyen magyar hagyma a piacon

A rendszerváltozás óta jelentősen visszaesett a magyar hagymatermesztés, a termelők – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szakmai segítségével – közösen dolgoznak azon, hogy a mostani 50-60 százalék helyett nagyobb részben tudják ellátni hazai hagymával a fogyasztókat. Az éves hagymafogyasztás hazánkban 10-12 kg/fő; a magyar hagyma gyorsan elfogy, több hónapig csak import van a piacon.

Lendületes volt a lengyel almalé-export

Jelentős mennyiségű volt 2018 és 2019 szeptember között a lengyel frissen préselt almalé exportja. Szokatlanul nagy mennyiséget vásárolt Magyarország is.

Brüsszelben tüntettek az európai méhészek

Az olcsó import és a hamisított méz ellen tüntettek európai méhészek Brüsszelben.

71 agrárminiszter Berlinben

Már több mint egy évtizede hagyomány, hogy a berlini Zöld Hét keretében nemzetközi agrárminiszter-találkozót szerveznek, ahol a világ nagy élelmiszer-ellátási kérdéseit tárgyalják meg a vezető agrárpolitikusok. Az idén 71 kollégéját köszöntötte Julia Klöckner német agrárminiszter. A tanácskozás végén kiadott kommünikéjükben a globális kereskedelem fontosságát hangsúlyozzák a résztvevők.

Mentőöv a kisgazdaságoknak

Átalakulóban az erdélyi mezőgazdasági struktúra. Az uniós támogatások leginkább a közepes és a nagy – nyereségcélú – farmok fejlesztését szorgalmazzák, emiatt lassan eltűnnek a családi megélhetést biztosító, kisebb háztáji gazdaságok. Ez – az általános kiöregedés mellett – elkerülhetetlenül hozzájárul a hagyományos erdélyi falvak elnéptelenedéséhez.

Mézzel bizonyítottan gyorsabban gyógyulnak a sebek és az égési sérülések!

Számos kutatás bizonyítja, hogy a méz segíti a közepesen súlyos sebek és égési sérülések gyógyulását. Égések esetén akár 4-5 nappal gyorsabban hozhat gyógyulást a méz, mint a szokásos sebtapaszokkal vagy szerekkel. Ez a hatás azonban a krónikus sebek és súlyos égési sérülések esetén nem mutatható ki.

PwC: a vezérigazgatók minden eddiginél pesszimistábbak

A vezérigazgatók minden eddiginél pesszimistábban látják a globális növekedési kilátásokat a PwC globális felmérése szerint, amelynek eredményeit a davosi Világgazdasági Fórumon mutatják be.

Melyek a legfontosabb globális kockázati tényezők?

A svájci Davosban ma megkezdődik az 50. Világgazdasági Fórum, amelyen az egyik legfőbb téma a környezetvédelem, a klímaváltozás elleni küzdelem lesz, egy egységes és fenntartható világ felépítésének lehetőségeiről cserélnek véleményt a kormányok nemzetközi szervezetek, az üzleti élet és a civil társadalom képviselői.