Back to top

18 ezer magyar méhész helyzete válságos

Uniós megoldást sürgetnek a méhészek, akik a közös piacon jóval a termelői ár alatt, megalázó összegekért tudják csak értékesíteni a mézet. A hazai mézexportőrök már leálltak a vásárlással. Ha ennek hatására a méhészek is beszüntetik a tevékenységüket, komoly, kontinens szintű ökológiai válság alakulhat ki.

A méhek a méz áránál mintegy ötvenszer nagyobb hasznot hajtanak világszerte
„Az Európai Unióban négy ország, Spanyolország, Románia, Bulgária és Magyarország méhészei termelnek annyi mézet, hogy a belső igények kielégítése mellett az uniós piacra is jut belőle. Az unió így félig önellátó ebből az élelmiszerből: a kerekítve 500 ezer tonna éves fogyasztásból 260 ezer tonnát termelnek meg a fenti négy ország termelői, 240 ezer tonnát pedig az unión kívülről, elsősorban Kínából és Ukrajnából importál a közösség” – tudtuk meg Bross Pétertől, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökétől.

Az utóbbi években azonban olyan mértékben csökkentek az árak, hogy a hazai exportőrök leálltak a vásárlással, mert a méz hordónkénti ára megalázóan alacsonnyá vált.

Ezért elsőként a csökkenő vámok okolhatók. Míg 2004-ben az EU-n kívülről érkező mézet 40% vám terhelte, ez ma már csak 17.3% és például Ukrajna rendelkezik vámmentesen behozható kontingenssel is. Az árcsökkenés másik oka a forint leértékelődésére és emellett még 10% extra árcsökkenésre vezethető vissza.

A hazai méhészet árbevétele 25 milliárd forint, viszont a méhek által termelt közvetett haszon több százmilliárd forint.
Mindemellett az uniós jogszabályok is kiszolgáltatottá teszik az itt termelő méhészeket és az unió területén élő fogyasztókat is. Ugyanis a boltokban kapható mézesüvegen csak azt kell feltüntetni, hogy a méz az EU-n belülről vagy kívülről származik-e, esetleg van benne ez is, az is. Vagyis a fogyasztó egyáltalán nem tudhatja meg, valójában is származik a méz, amelyet a gyermekeinek ad. Bross Péter hozzátette:

„A hazai, belföldi mézpiacon stabil az ár, sőt termelői szinten kis emelkedés is van. Azonban a húszezer magyar méhészből csak a nagyobb városokban élők tudják a teljes termést itthon értékesíteni.

A vidéken élők mind nagyban kell, hogy eladják a mézet – veszteséggel. Akinek 100-150 mázsa mézet gyűjtenek a méhei, igenis számít, a körülbelül félmillió forinttal kevesebb bevétel.”

Az egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy uniós szintű megoldásra van szükség, hisz a méhészet nem csupán a mézről szól. Az élelmiszeripari termékek 70 százaléka függ attól, hogy a méhek megporozták-e a virágokat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A megporzás segítői

A Georgiai Egyetem a hozzá tartozó állami botanikus kerttel, a zöldipari szövetséggel, valamint a mezőgazdasági minisztériummal együttműködve elindította az állam első programját, amely a beporzó szervezetek támogatásában fontos szerepet játszó őshonos növényekre irányul.

Miért iszunk tejet?

Hogyan tett szert az emberiség a tej feldolgozásának képességére és miért? Eredetileg az emberi faj nem volt képes az állati tej megemésztésére, nem úgy, mint napjainkban, amikor is a tejtermelés az egyik vezető ágazata a modern kori mezőgazdaságnak. Vajon miért alakult úgy az emberi evolúció, hogy képesek lettünk tejet inni?

A spanyoloknál is betelt a pohár

Régóta igyekeznek felhívni a közvélemény figyelmét helyzetük tarthatatlanságára a spanyol gazdálkodók, de egyelőre nem sok minden változott. Most traktorokkal vonultak az utcára, komoly tüntetéshullám van éppen folyamatban.

KSH: nagy különbségeket takar a mezőgazdasági árak szolid emelkedése

Tavaly decemberre a novemberi 5,2 százalékosról 0,6 százalékponttal 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb adatokból. A decemberi drágulás mértéke az egész évi 5,4 százalékos átlagnál is hajszállal alacsonyabb volt.

Két lépésben emeli munkavállalói bérét a Tesco

Két lépésben emeli az idén is munkavállalói bérét a Tesco-Global Áruházak Zrt., a vállalat 3,8 milliárd forintot fordít a kiskereskedelmi dolgozók bérfejlesztésére a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ) és a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezetével (KDFSZ) kötött megállapodás értelmében.

A nagy goda védelmében indult aláírásgyűjtés Hollandiában a lisszaboni repülőtér-építés ellen

Aláírásgyűjtés indult Hollandiában a második lisszaboni repülőtér megépítése ellen, hogy így védjék meg a Hollandia nemzeti madarának tekintett nagy godát, egy szalonkafélét.

Uniós tanács: a 2021-es költségvetésben megfelelő tartalékra is szükség van

Az Európai Unió gazdasági és pénzügyi tanácsa (Ecofin) a héten elfogadott álláspontja szerint az unió 2021-es költségvetésének realisztikusnak kell lennie, összhangban kell állnia a tényleges igényekkel, valamint biztosítania kell, hogy megfelelő tartalék álljon rendelkezésre az előre nem látható kihívások kezelésére.

Fogyasszunk belőle minden nap egy pohárral, a szívünk meghálálja

A szív- és érrendszeri megbetegedések a vezető halálokok között szerepelnek. Ezzel a tejtermékkel sokat tehetünk a megelőzésért.

Rosszabb az élelmiszerpazarlás helyzete, mint gondoljuk

Holland kutatók szerint a globális élelmiszerpazarlás általános becslései alacsonyak, és úgy vélik, hogy a korábban becsült 214 kalória helyett valójában naponta körülbelül 500 kalória élelmet pazarlunk el fejenként.

Adómentesség a méhészeti termékekre

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervével összhangban az Agrárminisztérium további klímavédelmi intézkedéseket is indít természeti környezetünk megóvása érdekében. Az erdősítésen és az öntözésfejlesztésen túl a méhészek támogatása is fontos alappillére a klímavédelemnek.