Back to top

18 ezer magyar méhész helyzete válságos

Uniós megoldást sürgetnek a méhészek, akik a közös piacon jóval a termelői ár alatt, megalázó összegekért tudják csak értékesíteni a mézet. A hazai mézexportőrök már leálltak a vásárlással. Ha ennek hatására a méhészek is beszüntetik a tevékenységüket, komoly, kontinens szintű ökológiai válság alakulhat ki.

A méhek a méz áránál mintegy ötvenszer nagyobb hasznot hajtanak világszerte
„Az Európai Unióban négy ország, Spanyolország, Románia, Bulgária és Magyarország méhészei termelnek annyi mézet, hogy a belső igények kielégítése mellett az uniós piacra is jut belőle. Az unió így félig önellátó ebből az élelmiszerből: a kerekítve 500 ezer tonna éves fogyasztásból 260 ezer tonnát termelnek meg a fenti négy ország termelői, 240 ezer tonnát pedig az unión kívülről, elsősorban Kínából és Ukrajnából importál a közösség” – tudtuk meg Bross Pétertől, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökétől.

Az utóbbi években azonban olyan mértékben csökkentek az árak, hogy a hazai exportőrök leálltak a vásárlással, mert a méz hordónkénti ára megalázóan alacsonnyá vált.

Ezért elsőként a csökkenő vámok okolhatók. Míg 2004-ben az EU-n kívülről érkező mézet 40% vám terhelte, ez ma már csak 17.3% és például Ukrajna rendelkezik vámmentesen behozható kontingenssel is. Az árcsökkenés másik oka a forint leértékelődésére és emellett még 10% extra árcsökkenésre vezethető vissza.

A hazai méhészet árbevétele 25 milliárd forint, viszont a méhek által termelt közvetett haszon több százmilliárd forint.
Mindemellett az uniós jogszabályok is kiszolgáltatottá teszik az itt termelő méhészeket és az unió területén élő fogyasztókat is. Ugyanis a boltokban kapható mézesüvegen csak azt kell feltüntetni, hogy a méz az EU-n belülről vagy kívülről származik-e, esetleg van benne ez is, az is. Vagyis a fogyasztó egyáltalán nem tudhatja meg, valójában is származik a méz, amelyet a gyermekeinek ad. Bross Péter hozzátette:

„A hazai, belföldi mézpiacon stabil az ár, sőt termelői szinten kis emelkedés is van. Azonban a húszezer magyar méhészből csak a nagyobb városokban élők tudják a teljes termést itthon értékesíteni.

A vidéken élők mind nagyban kell, hogy eladják a mézet – veszteséggel. Akinek 100-150 mázsa mézet gyűjtenek a méhei, igenis számít, a körülbelül félmillió forinttal kevesebb bevétel.”

Az egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy uniós szintű megoldásra van szükség, hisz a méhészet nem csupán a mézről szól. Az élelmiszeripari termékek 70 százaléka függ attól, hogy a méhek megporozták-e a virágokat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nincs újabb afrikai sertéspestis kitörés Görögországban

Február elején egy görög, kis háztáji gazdaságban elpusztult egy hízó, amelyről a vizsgálatok kiderítették, hogy fertőzött volt az afrikai sertéspestis vírusával. Az eset óta nem volt újabb kitörés az országban, a szakemberek egyetlen, a vírus jelenlétére, terjedésére utaló jelet sem találtak azóta.

Alternatív növények a Vajdaságban

A cirok-, köles-, tönkölybúza-, kender-, levendula-, bazsalikom- vagy kakukkfűtermesztésben van-e a jövő? A mezőgazdasági termények piaca Szerbiában meglehetősen ingatag. Ennek oka, hogy a termőterületeknek csak mintegy 2 százalékán megoldott az öntözés.

Maggal, mag nélkül - mi lesz a magyar dinnyével?

A Magyarországon nagy felületen görögdinnyét termesztőket és a termékláncban érdekelt szakembereket hívta össze a BASF Vegetable Seeds Nunhems Hungary Kft. A cég továbbra is velük együtt építené a dinnyeágazat jövőjét, a közös gondolkodást szorgalmazza, hogy a résztvevők megőrizzék versenyképességüket és a vásárlók kiváló árut kapjanak.

A méhek képesek „kiszimatolni” a betegségeket

A méhek megfelelően kell kondicionálni, hogy felismerjék a betegségeket. Susanna Soares portugál származású dizájner tudományos vizsgálatokra alapozva alkotta meg azt az üvegből készült szerkezetet, mellyel méheket lehet felhasználni különböző súlyos betegségek (köztük a rák legelterjedtebb változatainak) korai diagnosztizálására.

Ősszel újabb pályázati dömping jöhet

Az év végéig mintegy 800-1000 milliárd forint értékben írhatnak ki új pályázatokat a 2014-2020-as uniós ciklus még elérhető forrásaiból – mondta a Világgazdaságnak Perényi Zsigmond, az Innovációs és Technológiai Minisztérium európai uniós fejlesztésekért felelős államtitkára. Előrebocsátotta: a papírmunka felére csökkentését, illetve előminősítés bevezetését is tervezik a pályázatoknál.

Véleményeket vár az Európai Bizottság

A fenntartható élelmiszer-rendszerek kialakításával kapcsolatos véleménynyilvánítást tesz lehetővé az Európai Bizottság.

Válsághelyzetben a bio

A koronavírus miatt a kínai fogyasztók távol maradnak a helyi piacoktól, ami erős igényt teremtett Új-Zéland bioalmája iránt. Az ausztrál térség legnagyobb bioalma-termelője, a Bostock New Zealand nemrég minden eddiginél nagyobb almaszállítmányt vitt légi úton Kínába.

Árutőzsde: a kukorica stagnál, a tejpiacon árcsökkenés

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Magyarország legnagyobb pálinkabemutatója Gyulán

Gyulán szervezik meg Magyarország legnagyobb pálinkabemutatóját, az április 24-én kezdődő rendezvényen többek között az alma és csonthéjas termésű, vadontermő és bogyósgyümölcsökből készült, valamint a szőlő- és tönkölypálinkákat készítő szeszfőzdék szakmai elismerésben részesülhetnek - közölték a szervezők az MTI-vel.

A Szent István Egyetem is segíti az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság munkáját

A Szent István Egyetem (SZIE) is felkerült az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nemzetközi listájára, az együttműködés értelmében az Egyetem több szakterületen is segíti az Európai Unió tudományos szervezetének munkáját.