Back to top

18 ezer magyar méhész helyzete válságos

Uniós megoldást sürgetnek a méhészek, akik a közös piacon jóval a termelői ár alatt, megalázó összegekért tudják csak értékesíteni a mézet. A hazai mézexportőrök már leálltak a vásárlással. Ha ennek hatására a méhészek is beszüntetik a tevékenységüket, komoly, kontinens szintű ökológiai válság alakulhat ki.

A méhek a méz áránál mintegy ötvenszer nagyobb hasznot hajtanak világszerte
„Az Európai Unióban négy ország, Spanyolország, Románia, Bulgária és Magyarország méhészei termelnek annyi mézet, hogy a belső igények kielégítése mellett az uniós piacra is jut belőle. Az unió így félig önellátó ebből az élelmiszerből: a kerekítve 500 ezer tonna éves fogyasztásból 260 ezer tonnát termelnek meg a fenti négy ország termelői, 240 ezer tonnát pedig az unión kívülről, elsősorban Kínából és Ukrajnából importál a közösség” – tudtuk meg Bross Pétertől, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnökétől.

Az utóbbi években azonban olyan mértékben csökkentek az árak, hogy a hazai exportőrök leálltak a vásárlással, mert a méz hordónkénti ára megalázóan alacsonnyá vált.

Ezért elsőként a csökkenő vámok okolhatók. Míg 2004-ben az EU-n kívülről érkező mézet 40% vám terhelte, ez ma már csak 17.3% és például Ukrajna rendelkezik vámmentesen behozható kontingenssel is. Az árcsökkenés másik oka a forint leértékelődésére és emellett még 10% extra árcsökkenésre vezethető vissza.

A hazai méhészet árbevétele 25 milliárd forint, viszont a méhek által termelt közvetett haszon több százmilliárd forint.
Mindemellett az uniós jogszabályok is kiszolgáltatottá teszik az itt termelő méhészeket és az unió területén élő fogyasztókat is. Ugyanis a boltokban kapható mézesüvegen csak azt kell feltüntetni, hogy a méz az EU-n belülről vagy kívülről származik-e, esetleg van benne ez is, az is. Vagyis a fogyasztó egyáltalán nem tudhatja meg, valójában is származik a méz, amelyet a gyermekeinek ad. Bross Péter hozzátette:

„A hazai, belföldi mézpiacon stabil az ár, sőt termelői szinten kis emelkedés is van. Azonban a húszezer magyar méhészből csak a nagyobb városokban élők tudják a teljes termést itthon értékesíteni.

A vidéken élők mind nagyban kell, hogy eladják a mézet – veszteséggel. Akinek 100-150 mázsa mézet gyűjtenek a méhei, igenis számít, a körülbelül félmillió forinttal kevesebb bevétel.”

Az egyesület elnöke hangsúlyozta, hogy uniós szintű megoldásra van szükség, hisz a méhészet nem csupán a mézről szól. Az élelmiszeripari termékek 70 százaléka függ attól, hogy a méhek megporozták-e a virágokat.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.

A baromfiágazat fejlődésének fenntartásához beruházások kellenek

A baromfiágazat fejlődését méltatta, és a további bővüléshez szükséges fejlesztésekről is beszélt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Innosped Kft. 860 millió forintból létrehozott baromfitartó telepének átadásán.

EU búza- és olajosnövény termesztés – érdekképviseleti addodalmak

A klímaváltozás okozta időjárási körülmények az őszi vetésű növények vetésterületének csökkenéséhez vezettek, ezt erősítik meg a Copa & Cogeca által közzétett legfrissebb adatok is. Az EU27 búzatermelése 13,6% -kal csökkent, és az olajrepce hozama is nagyon alacsony, mindössze 17 millió tonna.

Kukoricakása történelem...

Erdélyben szinte népeledel volt a puliszka: reggelinél, vacsoránál főételként, ebédnél köretként ették. Kemény változatát hidegen tarisznyába csomagolták útravalónak, mezei illetve erdei munkákhoz. A puliszka, málé, görhe és társaik változatok, ugyanazon alapanyagból...

Gyönyörű bundájuk volt a célpont

Számos európai ország már teljesen betiltotta a prémjükért tenyésztett állatok tartását. Mások olyan szigorú szabályokat vezettek be, amelyek gyakorlatilag veszteségessé teszik a prémtermelést.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

A Strabucks kínálata növényalapú termékekkel bővül

A kávélánc csapata elhatározta, hogy szembeszáll a lehetetlennel és egyre több terméket készít vegetáriánusok és vegánok számára. A vállalat növényalapú italokkal és ételekkel egészíti ki jelenlegi kínálatát, az eddig megszokott íz világgal új szendvicsek és kávék érkeznek üzleteikbe.

A hazai termékek előnyben részesítését kérik a sertéságazat szereplői a kiskereskedelmi láncoktól

Az afrikai sertéspestis németországi megjelenése miatt szervezett megbeszélést a sertéságazat meghatározói szereplőinek részvételével a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A termelők és a feldolgozók egyöntetűen arra kérik a kiskereskedelmi láncokat, hogy a hazai hústermékeket részesítsék előnyben a külföldiekkel szemben.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

Ezek II. Erzsébet kedvenc alkoholos italai - az egykori királyi főszakács szerint

Az Egyesült Királyság uralkodónője II. Erzsébet mód felett elfoglalt 94 éves korához képest. Amióta férje Fülöp herceg visszavonult fejedelmi teendőitől 2017-ben, a királynő azóta is eleget tesz udvari kötelezettségeinek, még a koronavírus idején is.