Back to top

Sárgulnak a széncinegék, de nem az irigységtől

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködésével lassan négy évtizede folynak ornitológiai kutatások egy erre kijelölt gyertyános-tölgyesben a Szentendrei Erdészethez tartozó Málnás-hegyen. A kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.

A hosszú távú együttműködés többek között lehetőséget kínál arra is, hogy a kutatók a klímaváltozás olyan hatásait vizsgálhassák, amelyre másként nem lenne mód. A vizsgálatok többsége tavasszal és nyáron, vagyis a madarak szaporodási időszakában folyik, de célzott vizsgálatokat ősszel és télen is végeznek a rezidens fajokkal, mint amilyen az egyébként gyakori fészkelőnek tekinthető széncinege.

Ősszel a széncinegéket a szakemberek a kihelyezett etetőknél fogják meg hálók segítségével. A cinegék tollazati színeit három testtájon (fényes fekete fejtető, tompa fekete hassáv és élénksárga hasoldal) egy precíziós mérésekre alkalmas, hordozható spektrométerrel megmérik.

A nagy értékű és pontosságú műszer használata azért is különösen fontos, mert ezzel a közeli ultraibolya színtartományt is mérni lehet, amelyet az ember nem képes látni, ám a cinegék érzékelik.

A globális felmelegedés hatására a kísérleti területen az augusztusi időjárás szisztematikusan változik az évek között. Hosszú távú adatok elemzésével a kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.

Ha száraz és meleg az augusztus, vagyis amikor a széncinegék többsége a területen levedli régi testtollait, és újakat növeszt, a sárga has újonnan növesztett tollai sötétebb és teltebb színűek lesznek, mint egy nedvesebb és hűvösebb augusztust követően.

A tollban található sárga színanyagot a táplálékból nyerik a széncinegék, és feltételezhetően az időjárási viszonyok befolyásolják a táplálék elérhetőségét az erdőben. A színezetbeli változások fokozatosak és kisléptékűek, ezért az emberi szem számára alig-alig észrevehetőek. A madaraknak azonban fontos lehet, hiszen színlátásuk sokkal kifinomultabb az emberénél, és a sárga szín nagy szerepet játszik a széncinegék párválasztásában.

(A közlemény alapját képező tanulmány 2019 júliusában az alábbi címen jelent meg az Ibis szakfolyóiratban: Yellow plumage colour of Great Tits Parus major correlates with changing temperature and precipitation - https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/ibi.12761.)

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlat folytatása

Elkészült egy érdekes tanulmány az Európai Unió Horizon 2020 elnevezésű kutatás és fejlesztés programjából támogatva, mely a fenntartható méhegészségügyi jó gyakorlatról szól. 5 ország 6 egyeteme vett részt a munkában, melyet most közreadunk.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

És ön szavazott már?

Az Ökotárs Alapítvány közreműködésével az idén is megrendezik az Év Fája versenyt, mely a közvetlen környezetünkben élő fákra, valamint a természet fontosságára, mindennapi életünkben betöltött szerepére hívja fel a figyelmet. A versenyre bárki nevezhetett egy egyedi fát, a kritérium, hogy egy történetet is írjon mellé, amely kifejezi, hogy az adott fa miért fontos az őt nevező közösség számára.

100 éve született a hazai fenntartható erdőgazdálkodás úttörője

Amikor Dr. Madas László, a Pilisi Parkerdőgazdaság egykori alapító igazgatója a Visegrádi-hegységben megkezdte a mai örökerdő-gazdálkodás alapjául szolgáló úgynevezett szálaló erdők kialakítását, még szó sem volt klímaváltozásról.

Továbbra sincs megállapodás az ólomsörét kérdésében

Már jó ideje zajló vita a természetvédők és a vadászatra jogosultak között az ólomsörét használata a vízivadvadászat során. Mondván, hogy a kilőtt ólomsörétet felveszik az állatok, komoly betegségeket, mérgezést okozva ezzel a vizes élőhelyen élő állatoknak. A helyzet úgy áll, hogy az ügy az Európai Bizottság és Parlament elé került, a többi a döntéshozók álláspontján múlik.

Amit egy gombagyűjtőnek tudni illik

Szeptember beköszöntével a természetkedvelők előszeretettel töltik szabadidejük jó részét az erdőket járva, nem ritkán gombát is gyűjtve. Cikkünkben összeszedtünk néhány jó tanácsot azok számára, akik kacérkodnak a gombaszedés gondolatával.

Zarándokúton Bedgeburyben

Ezúttal a Bedgebury Nemzeti Fenyőgyűjtemény érdekességeit gyűjtöttük össze. A Nemzetközi Dendrológiai Alapítvány megalakulásakor kitűzött célok között első helyen szerepel a természetismereti műveltség terjesztése, a szakismereti és alkalmazott botanikai – elsősorban a környezetvédelmi és tájesztétikai –, mai kifejezéssel környezettudatos nevelés.

Az Európai Uniónak lépéseket kell tenni a túlhalászat ellen

A közleményt, amely a túlhalászat végetvetéséről szól 300 tudós írta alá, annak érdekében hogy megóvják az óceánok épségét. Az üzenet eljutott az Európai Unió környezetvédelmi biztosához, Virginijus Sinkevičiushez, aki az Óceánok és Halászatok megbízottja.

Ismét elindul a Vadászkürt Expressz

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. idén is megrendezi a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a Vadászkürt Expressz elnevezésű programját, melynek úti célja ezúttal Garadna.