Back to top

Sárgulnak a széncinegék, de nem az irigységtől

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködésével lassan négy évtizede folynak ornitológiai kutatások egy erre kijelölt gyertyános-tölgyesben a Szentendrei Erdészethez tartozó Málnás-hegyen. A kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.

A hosszú távú együttműködés többek között lehetőséget kínál arra is, hogy a kutatók a klímaváltozás olyan hatásait vizsgálhassák, amelyre másként nem lenne mód. A vizsgálatok többsége tavasszal és nyáron, vagyis a madarak szaporodási időszakában folyik, de célzott vizsgálatokat ősszel és télen is végeznek a rezidens fajokkal, mint amilyen az egyébként gyakori fészkelőnek tekinthető széncinege.

Ősszel a széncinegéket a szakemberek a kihelyezett etetőknél fogják meg hálók segítségével. A cinegék tollazati színeit három testtájon (fényes fekete fejtető, tompa fekete hassáv és élénksárga hasoldal) egy precíziós mérésekre alkalmas, hordozható spektrométerrel megmérik.

A nagy értékű és pontosságú műszer használata azért is különösen fontos, mert ezzel a közeli ultraibolya színtartományt is mérni lehet, amelyet az ember nem képes látni, ám a cinegék érzékelik.

A globális felmelegedés hatására a kísérleti területen az augusztusi időjárás szisztematikusan változik az évek között. Hosszú távú adatok elemzésével a kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.

Ha száraz és meleg az augusztus, vagyis amikor a széncinegék többsége a területen levedli régi testtollait, és újakat növeszt, a sárga has újonnan növesztett tollai sötétebb és teltebb színűek lesznek, mint egy nedvesebb és hűvösebb augusztust követően.

A tollban található sárga színanyagot a táplálékból nyerik a széncinegék, és feltételezhetően az időjárási viszonyok befolyásolják a táplálék elérhetőségét az erdőben. A színezetbeli változások fokozatosak és kisléptékűek, ezért az emberi szem számára alig-alig észrevehetőek. A madaraknak azonban fontos lehet, hiszen színlátásuk sokkal kifinomultabb az emberénél, és a sárga szín nagy szerepet játszik a széncinegék párválasztásában.

(A közlemény alapját képező tanulmány 2019 júliusában az alábbi címen jelent meg az Ibis szakfolyóiratban: Yellow plumage colour of Great Tits Parus major correlates with changing temperature and precipitation - https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/ibi.12761.)

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A boldogság kerti magvai

A Princeton Egyetem egyik kutatása szerint a „politikacsinálók” által rendszerint figyelmen kívül hagyott otthoni kertészkedésnek legalább olyan jótékony hatásai vannak, mint a közösségi fejlesztéseknek.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Új szuperpark Bécsben

Új közparkkal bővül az okosvárosnak is nevezett ultramodern bécsi városrész, Aspern Seestadt. Az északkeleti Am Seebogen kerületben épülő Elinor Ostrom park, mely nevét az első nőként közgazdasági Nobel-emlékdíjban részesülő amerikai politológusról kapta, előreláthatólag 2021-re épül meg.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.

Ritka videón egy újszülött gímszarvas borjú első lépései

Ritkán látható, különleges videó örökítette meg egy nemrég született gímszarvas borjú első lépéseit és lábra állását a Budakeszi Vadasparkban. A felvételen az anya és a kis borjú első közös, meghitt pillanatai is láthatók.

Irány a Heves–Borsodi-dombság

„Mátra alján, Bükknek szélén lakik az én öreg néném” – jellemezhetnénk Fazekas Anna verses meséje nyomán az Óbükk néven is ismert területet, mely ugyan nevében dombság, mégis inkább hegyvidék jellemzi. Erre utal a Vajdavár-hegy elnevezés is.