Back to top

Sárgulnak a széncinegék, de nem az irigységtől

A Pilisi Parkerdő Zrt. és az Eötvös Loránd Tudományegyetem Viselkedésökológiai Csoportja együttműködésével lassan négy évtizede folynak ornitológiai kutatások egy erre kijelölt gyertyános-tölgyesben a Szentendrei Erdészethez tartozó Málnás-hegyen. A kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.

A hosszú távú együttműködés többek között lehetőséget kínál arra is, hogy a kutatók a klímaváltozás olyan hatásait vizsgálhassák, amelyre másként nem lenne mód. A vizsgálatok többsége tavasszal és nyáron, vagyis a madarak szaporodási időszakában folyik, de célzott vizsgálatokat ősszel és télen is végeznek a rezidens fajokkal, mint amilyen az egyébként gyakori fészkelőnek tekinthető széncinege.

Ősszel a széncinegéket a szakemberek a kihelyezett etetőknél fogják meg hálók segítségével. A cinegék tollazati színeit három testtájon (fényes fekete fejtető, tompa fekete hassáv és élénksárga hasoldal) egy precíziós mérésekre alkalmas, hordozható spektrométerrel megmérik.

A nagy értékű és pontosságú műszer használata azért is különösen fontos, mert ezzel a közeli ultraibolya színtartományt is mérni lehet, amelyet az ember nem képes látni, ám a cinegék érzékelik.

A globális felmelegedés hatására a kísérleti területen az augusztusi időjárás szisztematikusan változik az évek között. Hosszú távú adatok elemzésével a kutatók nemrégiben kimutatták, hogy a kísérleti terület augusztusi csapadékviszonyaival és hőmérsékleti jellegzetességeivel összefügg a cinegék színezete.

Ha száraz és meleg az augusztus, vagyis amikor a széncinegék többsége a területen levedli régi testtollait, és újakat növeszt, a sárga has újonnan növesztett tollai sötétebb és teltebb színűek lesznek, mint egy nedvesebb és hűvösebb augusztust követően.

A tollban található sárga színanyagot a táplálékból nyerik a széncinegék, és feltételezhetően az időjárási viszonyok befolyásolják a táplálék elérhetőségét az erdőben. A színezetbeli változások fokozatosak és kisléptékűek, ezért az emberi szem számára alig-alig észrevehetőek. A madaraknak azonban fontos lehet, hiszen színlátásuk sokkal kifinomultabb az emberénél, és a sárga szín nagy szerepet játszik a széncinegék párválasztásában.

(A közlemény alapját képező tanulmány 2019 júliusában az alábbi címen jelent meg az Ibis szakfolyóiratban: Yellow plumage colour of Great Tits Parus major correlates with changing temperature and precipitation - https://onlinelibrary.wiley.com/doi/abs/10.1111/ibi.12761.)

Forrás: 
Pilisi Parkerdő Zrt.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Számos programot és élményt kínálnak az ökoturisztikai bemutatóhelyek a pünkösdi hétvégén

A járvány miatt bevezetett korlátozások enyhítésével ismét megnyithat az ökoturisztikai bemutatóhelyek zöme, így a pünkösdi hosszú hétvégén már kifejezetten változatos programkínálatból választhatnak azok, akik tíz nemzeti parkunk valamelyikét vennék célba az ünnep idején.

A boldogító talajbaktérium

Többen vélekednek úgy a nemzetközi tudományos életben, hogy a napjainkban mind gyakoribb asztma és a különböző allergiák egy okra vezethetők vissza, a túlzott tisztaságra. Ez az elmélet váratlan helyről kapott támogatást: a Mycobacterium vaccae talajbaktériummal végzett kezelés enyhítheti a depressziót, számol be a discovermagazine.com.

Újra nyit a Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum

Pünkösd vasárnap és hétfőn újra kinyitja kapuit a szilvásváradi Zilahy Aladár Erdészeti Múzeum, mely egyelőre csökkentett nyitvatartással működik. A gyűjtemény júniusban csütörtöktől vasárnapig lesz látogatható, figyelmet fordítva az aktuális járványügyi intézkedések betartására.

A sakktáblavirágtól a pestisgyógyszerig - különleges vadvirágok Somogyban

A májusi kirándulások alkalmával a szokásosnál is több nyíló vadvirágot láthatunk Somogyban is. A színpompás mezőkön igazi ritkaságok is élnek, védett fajok is.

Rétisas fiókák keltek ki a pilismaróti hegyekben

Idén is folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság közös madárvédelmi akcióprogramja. Ennek részeként május elején rétisas fiókákat gyűrűztek és madárodúkat telepítettek az erdőgazdaság és a természetvédelem szakemberei a Visegrádi-hegységben.

Kipusztuló és megmentett orrszarvúk

Bár hazánk területén mintegy 15 ezer évvel ezelőtt viszonylag gyakori állatnak számítottak a gyapjas orrszarvúk, napjainkban már csak néhány megkövesedett csont emlékeztet ezekre a fenséges állatokra, no meg néhány patanyom is, melyet Ipolytarnócon is láthatunk. A magyar szakemberek sokat tesznek azért, hogy az orrszarvúk ma élő fajai az utókor számára megmaradhassanak.

Egyszerűsödött a támogatásokhoz szükséges állatlétszám igazolása a baromfitartók számára

A Nébih tájékoztatja a baromfitartókat, hogy a Magyar Államkincstár döntése alapján az állatbetegségek megelőzésével, leküzdésével kapcsolatos támogatások alapjául szolgáló állatlétszám megállapításához és igazolásához a madárinfluenza leölési határozatok adatai is felhasználhatóak a kifizetés kérelmezésekor.

Fatojásokkal az ugartyúkok védelméért

Vannak olyan madárcsaládok, mint például az ugartyúkoké, melyek, bár a Földön hatalmas elterjedéssel bírnak, elsősorban rejtett, emberkerülő életmódjuk miatt mégis ismereteink hiányosak róluk. Egyszerű színezetük, nem különös viselkedésük miatt a hivatásos és amatőr madarászok érdeklődésének középpontjába sem igen kerülnek. Az utóbbi években azonban egyre többet megtudunk e madarak életéről.

Sorsdöntő növénysávok

A beporzóbarát virágzó növénysávok létrehozása segít megfékezni a beporzó rovarok számának csökkenését, viszont az ott összegyűlő rovarok nagyobb fertőzési kockázatnak vannak kitéve.

Megkezdődnek a helyszíni ellenőrzéseknél a területmérések

A Magyar Államkincstár a közeljövőben kezdi el felmérni a támogatási kérelemmel érintett egyes földterületeket, de a járvány miatt ezt a gazdálkodók jelenléte nélkül teszik.