Back to top

Veszélyben a vajdasági termőföldek!

Ötven év múlva pusztává válhat Szerbia éléskamrája. Riasztó mértékben csökken a Vajdaságban található mintegy 1,7 millió hektárnyi termőföld szervesanyag-tartalma. A szakértők figyelmeztetnek, a talaj humusztartalma már három százalék alá esett, ami az optimális határérték.

 

Az intenzív mezőgazdasági termelés megkezdése előtt a vajdasági termőföldek szervesanyag-tartalma több mint öt százalék volt, majd folyamatosan csökkent. Csak az elmúlt húsz évben 3,5 százalékról 3 százalék alá esett.

„Ideje, hogy az állam megértse a probléma súlyosságát, és intézkedjen. Ellenkező esetben már nem nevezhetjük Vajdaságot Szerbia éléskamrájának, Európa éléskamrájának pedig végképp nem.” - mondta Jovica Vasin, az Újvidéki Mezőgazdasági Kutatóintézet munkatársa.

A talaj szervesanyag-tartalmának fogyása végzetes következményekkel járhat a termelésre nézve Szerbiában, különösen a Vajdaságban. Már érezhető is a negatív hatás; a korszerű agrotechnikai intézkedések ellenére a terméshozamok csökkennek.

Másik komoly probléma az állatállomány fogyása. Az elmúlt három évtizedben évente 2-3 százalékkal csökkent az állatállomány Szerbiában. Ezért használnak műtrágyát az istállótrágya helyett a termőföldek zömén.

Pozitívumként említhető az öntözőrendszerek kiépítése, hisz Szerbiában jelenleg a termőföldek mindössze 1,5 százalékának biztosított a vízellátása. Szakértők azonban arra figyelmeztetnek, hogy az öntözőrendszerek kiépítése nem elegendő, szerves trágya nélkül Vajdaság ötven év múlva pusztává válhat, a terméshozamot illetően.

Az állatállomány újjáépítése és a szarvasmarhák számának növelése hosszú folyamat, de egyértelműen ebben látják a probléma megoldását a Makroekonomija portál szerint.

Forrás: 
021.rs/makroekonomija.org

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Felrobban a bio növényvédő szerek piaca – évi 21,3 százalékos növekedést jósolnak

A támogató szabályozás, az ökológiai élelmiszerek iránti fokozott fogyasztói igény és a következő generációs DNS-szekvenálás új növekedési lehetőségeket biztosít - 21,3 éves növekedési ráta várható.

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

Generációról generációra száll a lovak szeretete

Kicsik és nagyok egyforma lelkesedéssel sürögtek-forogtak a lovak körül a Csilló Lovasiskolában tett látogatásomkor. Többségük szüleik példáját követve csöppent a lovaséletbe, s adja majd tovább nagy valószínűség szerint a lovak szeretetét jó néhány évvel később a saját gyermekeinek is.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Tartálykocsi internetkapcsolattal

Okostelefonos alkalmazáson keresztül kommunikáló, mobil vagy statikusan telepített módon is használható víztartályt hozott forgalomba a francia Beiser kereskedőcég, amihez a korábban már bemutatott, hasonló üzemanyagtartályuk szolgált mintául.

Nő a világ növényi olajtermelése

Az elmúlt öt évben évente átlagosan 6 millió tonnával nőtt a világ növényi olajtermelése. 2013-ban 160 millió tonna növényi olajat állítottak elő világszerte, 2018-ban pedig már 190 millió tonna volt a termelés, és az idén tovább növekszik majd a növényi olaj előállítása.

Minél nagyobb, annál jobb - hatalmas sertések Kínában

Kínában óriási méretű sertéseket nemesítenek az afrikai sertéspestis okozta, a várhatóan 2020-ban is folytatódó húshiány leküzdésére. A nemesítők a „minél nagyobb, annál jobb” elvet követik.

Díszrécék portáinkon

A díszrécéket már az egyiptomiak is tartottak, hiszen szépségük, kedves, mozgékony lényük a régi időben is lenyűgözte az állatszerető embereket. Ma is így van ez, bár sokan nem mernek vállalkozni ezen víziszárnyasok tartására, mivel azt gondolják, hatalmas területre van szükség, s takarmányozásuk is bonyolult.

Öt őszi növény, ami mérgező lehet a kutyákra

A házi kedvencünkkel való őszi séták alatt gyönyörködhetünk a színes természetben, de ne feledkezzünk meg arról, hogy az összegyűlt levelek alatt is ott lapulhatnak a kutyánk számára mérgező növények.

Eszközhasználó disznók

A kutatók egy kritikusan veszélyeztetett disznófajtát, a Cebu szigeti disznót figyelték meg egy párizsi állatkertben, amikor észrevették, hogy a kondából több állat is fadarabok segítségével próbálta túrni a földet, hogy fészket építsen magának.