Back to top

Zavaros időjárás és nemzetközi piac nehezíti idén az aratást

Az őszi betakarítási munkákkal és a gabonapiaci helyzettel kapcsolatban tartottak sajtótájékoztatót, amelyen elhangzott: noha az időjárás távolról sem kedvezett a tavaszi vetéseknek, a betakarítás jelen állása szerint jó évet tudhat maga mögött az ágazat.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkár elmondta, összesen 1,6 millió hektáron termeltek a gazdák őszi betakarítású gabonát. „A terület nagysága kis mértékben csökkent a tavalyi évihez képest, a hozamok ugyanakkor jónak tekinthetők, így összességében jó évet tudhat maga mögött az ágazat” – magyarázta. Szavai szerint ez azért is fontos, mivel az ország gabonatermelése alapjaiban határozza meg a magyar mezőgazdaság kibocsátását.

Kukoricából 982 694 hektáron vetettek a gazdák; ez valamelyest több, mint a tavalyi évi mennyiség, ugyanakkor 6-7%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától. A betakarítás ezekben a napokban körülbelül 31%-on áll, s ez alapján körülbelül 7,9 millió tonna termésre lehet számítani, ami 2,5-tel kevesebb a tavalyi, és 1,5%-kal kevesebb az elmúlt 5 év átlagától.

Az 561 714 hektáron elvetett napraforgó betakarítása kis híján a végéhez ért már. Átlagosan 3 tonna/hektáros hozamról számoltak be a gazdák – ez a tavalyi eredményekhez hasonló, az elmúlt 5 évi átlagnál azonban 6,6%-kal több.

Az össztermés várhatóan 1,7 millió tonna lesz, ami 8%-kal alacsonyabb a tavalyinál, illetve 5%-kal marad el az elmúlt 5 év átlagától – mindez szintén a csökkenő területek eredménye, ahogy arra a helyettes államtitkár emlékeztetett. Szójából 60%-on áll jelenleg a betakarítás; az össztermés várhatóan 170 ezer tonna körül alakul majd. A legutóbbi öt évi átlagnál ez az eredmény 6%-kal alacsonyabb.

Fotó: Csatlós Norbert

Tarpataki Tamás ezt követően az őszi vetésekről beszélt. A repcét 100%-ban vetették el, egy részük pedig már kel is – mintegy 310 ezer hektáron. Az őszi árpának 50%-át, a búzának pedig 15%-át vetették el eddig a gazdálkodók. „Az összes őszi magágy készítés jelenleg 57-60%-on áll” – számszerűsített a helyettes államtitkár, akinek szavai szerint örvendetes, hogy az elmúlt hetek időjárása jó talajviszonyokat eredményezett. Beszámolója végén kitért az idei kárbejelentésekre is, ezek alapján pedig elmondható:

nagyjából 80 ezerrel több aszálykárt jelentettek be a gazdák, mint az azt megelőző évben, kérelmeiknek pedig 90%-a esett pozitív elbírálás alá – ez szintén emelkedést jelent a korábbiakhoz képest.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a sajtótájékoztatón emlékeztetett, a tavaszi időszakban – vetésidőben – 150 milliméternyi csapadék hiányzott a földekről. Ahogy mondta, a növények jó része porba lett vetve áprilisban, így ennek fényében kell értékelni az említett eredményeket. A GOSZ-elnök a piaci kilátások kapcsán elmondta: eddig a világszinten megtermelt gabona nagy részét Kína vásárolta fel, ám az afrikai sertéspestis ottani megjelenése sokat változtatott a világkereskedelmi tendenciákon. A rengeteg elpusztított sertés okán ugyanis már nincs akkora takarmányigénye a távol-keleti országnak, mint eddig volt. Mivel a sertéshúst Nyugat-Európából szerzik be, ez annak árának emelkedését eredményezte.

„Reméljük, tartósan növekszik a sertéstartási kedv, hisz ez a magyar kukorica árának emelkedését is jelenti. 50 ezer forintos telephelyárra számítunk” – tette hozzá Petőházi Tamás.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

KSH: nagy különbségeket takar a mezőgazdasági árak szolid emelkedése

Tavaly decemberre a novemberi 5,2 százalékosról 0,6 százalékponttal 4,6 százalékosra szelídült a mezőgazdasági felvásárlási árak éves emelkedése, annak ellenére is, hogy a sertések felvásárlási ára 49,5 százalékkal magasabbra szökött - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) honlapján elérhető legfrissebb adatokból. A decemberi drágulás mértéke az egész évi 5,4 százalékos átlagnál is hajszállal alacsonyabb volt.

Átszervezés - de a reformokra várni kell

Alaposan felkavarta a romániai politikai életet a Nemzeti Liberális Párt által alakított kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány február 5-ei elfogadása. Az alig néhány hónappal ezelőtt alakult kormány bukásához hozzájárult, hogy pár nappal korábban 25 sürgősségi kormányrendeletet fogadott el, ezzel érzékeltetve, hogy a parlament „feje fölött” kívánná vezetni az országot.

Sikeres a székelyföldi gazdaságélénkítő program

A magyar állam támogatásának köszönhetően a Pro Economica Alapítványon keresztül 130 millió eurót sikerült tavaly a székelyföldi gazdaságélénkítő programra fordítani. Összesen 66 nyertes pályázat volt, a támogatások értéke pedig mintegy 23 milliárd forint, azaz 70 millió euró.

Adómentesség a méhészeti termékekre

A kormány klíma- és természetvédelmi akciótervével összhangban az Agrárminisztérium további klímavédelmi intézkedéseket is indít természeti környezetünk megóvása érdekében. Az erdősítésen és az öntözésfejlesztésen túl a méhészek támogatása is fontos alappillére a klímavédelemnek.

A szomszéd kertészete mindig zöldebb?

Huszonegy éve kezdte bevezetni a hazai kertészeti termesztésbe a hatékonyságot növelő biostimulátorok használatát a Malagrow Kft. Most gazdasági konferenciát rendeztek, ahol a kelet-európai versenytársaink gyakorlatába nyerhettünk betekintést. A magyar kertészeti ágazatoknak jó adottságai és hagyományai vannak, de a világ változik, amit nekünk is követni kell.

Támogatás és versenyképesség - További fejlesztésekre van szükség

Évek óta kiszámítható és átlátható támogatási feltételek szerint működik a mezőgazdaság és az élelmiszerfeldolgozás is, amely több termékpályán jó eredményeket hozott. A jövőben azonban tovább kell erősíteni a versenyképességet és a hatékonyságot, a támogatás ugyanis elsősorban a fejlesztések erősítésére, megvalósítására szolgál.

MAZARS: Banális hibán múlhat az unión belüli ügyletek áfamentessége

A legtöbb, uniós értékesítésben érintett vállalkozás életében kiemelt adókockázat az áfa, hiszen a magyar áfakulcs kiemelkedően magas, az áfa rendszere pedig rendkívül bonyolult.

Természeti értékeink megóvása

Hazánk természeti értékeinek védelme nemcsak jóllétünk, hanem országunk versenyképessége miatt is kulcsfontosságú. Az agrártárca a többi között szemléletformáló kezdeményezésekkel és hiánypótló szakmai kiadványokkal igyekszik rávilágítani erre, hogy egyre nagyobb teret kaphassanak a környezetkímélő és fenntartható gazdálkodási gyakorlatok.

Szigorodó antibiotikum-használati szabályok az állattenyésztésben

Néhány évtizede az állattartók még betegségmegelőzésre vagy hozamfokozóként is használták az antibiotikumokat. Ott volt például a „kakasos por” néven ismert csodaszer, amit mindenható gyógyszerként használtak a háztáji sertés-, baromfi- és nyúlállományokban, bármiféle javallat vagy kontroll nélkül.

Időkapszula a Gabonakutatóban

Február 18-án időkapszulát helyeztek el a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kht. új beruházásának alapjában Nagy István agrárminiszter és Gyuricza Csaba, a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ főigazgatója jelenlétében.