Back to top

Zavaros időjárás és nemzetközi piac nehezíti idén az aratást

Az őszi betakarítási munkákkal és a gabonapiaci helyzettel kapcsolatban tartottak sajtótájékoztatót, amelyen elhangzott: noha az időjárás távolról sem kedvezett a tavaszi vetéseknek, a betakarítás jelen állása szerint jó évet tudhat maga mögött az ágazat.

Tarpataki Tamás, az Agrárminisztérium agrárpiacért felelős helyettes államtitkár elmondta, összesen 1,6 millió hektáron termeltek a gazdák őszi betakarítású gabonát. „A terület nagysága kis mértékben csökkent a tavalyi évihez képest, a hozamok ugyanakkor jónak tekinthetők, így összességében jó évet tudhat maga mögött az ágazat” – magyarázta. Szavai szerint ez azért is fontos, mivel az ország gabonatermelése alapjaiban határozza meg a magyar mezőgazdaság kibocsátását.

Kukoricából 982 694 hektáron vetettek a gazdák; ez valamelyest több, mint a tavalyi évi mennyiség, ugyanakkor 6-7%-kal elmarad az elmúlt öt év átlagától. A betakarítás ezekben a napokban körülbelül 31%-on áll, s ez alapján körülbelül 7,9 millió tonna termésre lehet számítani, ami 2,5-tel kevesebb a tavalyi, és 1,5%-kal kevesebb az elmúlt 5 év átlagától.

Az 561 714 hektáron elvetett napraforgó betakarítása kis híján a végéhez ért már. Átlagosan 3 tonna/hektáros hozamról számoltak be a gazdák – ez a tavalyi eredményekhez hasonló, az elmúlt 5 évi átlagnál azonban 6,6%-kal több.

Az össztermés várhatóan 1,7 millió tonna lesz, ami 8%-kal alacsonyabb a tavalyinál, illetve 5%-kal marad el az elmúlt 5 év átlagától – mindez szintén a csökkenő területek eredménye, ahogy arra a helyettes államtitkár emlékeztetett. Szójából 60%-on áll jelenleg a betakarítás; az össztermés várhatóan 170 ezer tonna körül alakul majd. A legutóbbi öt évi átlagnál ez az eredmény 6%-kal alacsonyabb.

Fotó: Csatlós Norbert

Tarpataki Tamás ezt követően az őszi vetésekről beszélt. A repcét 100%-ban vetették el, egy részük pedig már kel is – mintegy 310 ezer hektáron. Az őszi árpának 50%-át, a búzának pedig 15%-át vetették el eddig a gazdálkodók. „Az összes őszi magágy készítés jelenleg 57-60%-on áll” – számszerűsített a helyettes államtitkár, akinek szavai szerint örvendetes, hogy az elmúlt hetek időjárása jó talajviszonyokat eredményezett. Beszámolója végén kitért az idei kárbejelentésekre is, ezek alapján pedig elmondható:

nagyjából 80 ezerrel több aszálykárt jelentettek be a gazdák, mint az azt megelőző évben, kérelmeiknek pedig 90%-a esett pozitív elbírálás alá – ez szintén emelkedést jelent a korábbiakhoz képest.

Petőházi Tamás, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének (GOSZ) elnöke a sajtótájékoztatón emlékeztetett, a tavaszi időszakban – vetésidőben – 150 milliméternyi csapadék hiányzott a földekről. Ahogy mondta, a növények jó része porba lett vetve áprilisban, így ennek fényében kell értékelni az említett eredményeket. A GOSZ-elnök a piaci kilátások kapcsán elmondta: eddig a világszinten megtermelt gabona nagy részét Kína vásárolta fel, ám az afrikai sertéspestis ottani megjelenése sokat változtatott a világkereskedelmi tendenciákon. A rengeteg elpusztított sertés okán ugyanis már nincs akkora takarmányigénye a távol-keleti országnak, mint eddig volt. Mivel a sertéshúst Nyugat-Európából szerzik be, ez annak árának emelkedését eredményezte.

„Reméljük, tartósan növekszik a sertéstartási kedv, hisz ez a magyar kukorica árának emelkedését is jelenti. 50 ezer forintos telephelyárra számítunk” – tette hozzá Petőházi Tamás.
Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Rágcsálóirtó mérgezi a hazai ragadozómadarakat

A nem megfelelően kihelyezett rágcsálóirtók sok ragadozómadár életét veszélyeztetik hazánkban – derül ki a Magyar Madártani Egyesület közleményéből.

A magyarok után a francia gazdák is az olcsó lengyel alma miatt panaszkodnak

Európa legnagyobb agrárgazdaságában sem tudják lassan felvenni a versenyt az almatermesztők Lengyelországgal, mely immár a világ második legnagyobb almatermesztő ország lett. Már csak Kína előzi meg, az Egyesült Államokat leszorította a harmadik helyre.

Még több marokkói paradicsom

Az Euroestacom (Icex-Eurostat) statisztikai szolgálat adatai szerint az elmúlt nyolc évet figyelembe véve Hollandia és Spanyolország is kevesebb paradicsomot értékesített az EU-n belül, ugyanakkor a marokkói import folyamatosan nőtt.

Magyarországgal együtt húsz tagállam agrárminisztere utasította el a KAP forrásainak csökkentését

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. október 14-i ülésén Magyarországgal együtt összesen húsz tagállam agrárminisztere támogatta azt a közös nyilatkozatot, amely a Közös Agrárpolitikára (KAP) fordítható források jelenlegi szinten történő megtartását szorgalmazza a következő uniós költségvetési ciklusban.

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben

Három év óta a legnagyobb mértékben estek vissza a termelői árak Kínában szeptemberben, egyre szítva azokat az aggodalmakat, hogy az amerikai-kínai kereskedelmi háború és a gyengülő belső kereslet hatásait nyögő feldolgozóipar lassulása tovább fékezi a világ második legnagyobb gazdaságának növekedését.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

Csökkenteni kell az élelmiszer-veszteséget és pazarlást

Világszerte 820 millió ember éhezik, és kétmilliárd fő szenved az alultápláltságtól. Az éhezők számának csökkentéséhez először az élelmiszer-veszteséget és pazarlást kell mérsékelni, amellyel ráadásul a természeti erőforrásokkal való felelős gazdálkodáshoz is hozzájárulunk - hangsúlyozta Zsigó Róbert Az élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a Világ Élelmezés Biztonsági Bizottság 46. ülésén Rómában.

343 milliárd forint támogatást fizettek ki 2019 első félévében

A NAIK AKI közzétette az agár- és vidékfejlesztési támogatások 2019. első félévi összegzését. Az első félévben az agrárium és a vidék fejlesztését célzó támogatási összeg 84 -16 százalékban oszlott meg az uniós és a nemzeti forrás között.

Erős keresletre támaszkodhat a faipar

Kreatív iparág lett a faipar Magyarországon, de az olcsó ázsiai import nagy kihívás. Az európai fogyasztókhoz hasonlóan a magyarok is gyakran vásárolnak drágább nyugat-európai termékek helyett például kínait.

Nő a világ növényi olajtermelése

Az elmúlt öt évben évente átlagosan 6 millió tonnával nőtt a világ növényi olajtermelése. 2013-ban 160 millió tonna növényi olajat állítottak elő világszerte, 2018-ban pedig már 190 millió tonna volt a termelés, és az idén tovább növekszik majd a növényi olaj előállítása.