Back to top

Fekete lepellel takarták le standjaikat a zöldség- és gyümölcsárusok

A baden-würtenbergi Freiburgban (október elején), a gyümölcs- és zöldségárusok 5 percig fekete lepellel takarták le áruikat. Tüntetésükkel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a jelenleg bajor mintára zajló „Fajok sokfélesége- Mentsétek meg a méheket” elnevezésű népi kezdeményezés kizárólag a (helyi) termelőkre hárítja a felelősséget és rendkívül hátrányos helyzetbe hozza őket.

A sikeres bajor népi kezdeményezésről már két ízben is beszámoltunk:. (Lásd  Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?   és Szigorúbb gazdálkodási szabályok címmel.)

Az év elején a bajor állampolgárok közül 1,75 millióan járultak hozzá aláírásukkal ahhoz a népi kezdeményezéshez, mely szigorúbb feltételeket szabna a mezőgazdasági gazdálkodók számára.

Bajorországban már egészen biztos, hogy a népi kezdeményezésnek törvénnyé kell válnia.

Baden-Würtenbergen ehhez még épp zajlik az aláírásgyűjtés, ám az itt megfogalmazott „követelésekkel” még a természetvédelem mellett elkötelezett és számos méhészeti kutatást végző hohenheimi egyetem kutatói, de még a helyi méhészek sem értenek teljes mértékben egyet.

A kezdeményezés ugyanis szinte kizárólag a gyomirtó- és növényvédőszerek viszonylag radikális csökkentésére összpontosít, ami még bőven nem elég a fajok fenntarthatósághoz.

A kezdeményezés kritikusai azt is kiemelik, hogy ezzel kizárólag a termelőkre hárítanák a felelősséget, miközben az adott helyzetről, nem csak ők tehetnek. Pl. nem csak a mezőgazdaság hódítja el a természetes élővilág területeit, vagy szennyezi a környezetet, hanem az ipar vagy az egyre terjeszkedő lakóterületek is. 

Beszédes az is, hogy a piaci tüntetésben a legszigorúbb bio-szabályokat alkalmazó  Demeter-termelők szintén részt vettek, mert a  népi kezdeményezést annak jelenlegi formájában ők sem tartják megfelelőnek.

Ha a bajorországi kezdeményezés sikerét, mérföldkőnek tekinthetjük, hiszen 1,75  millióan írták alá, akkor a baden-würtenbergi tüntetésnek és kritikának is egy következő mérföldkőhöz kell vezetnie, nevezetesen annak felismeréséhez, hogy nem elég a környezetvédelmi törvényekért tüntetni, vagy azok érdekében nyomtatványokat aláírni, hanem a problémát megértve, amennyiben ez lehetséges, átfogóan kezelve a megoldásért felelősséget is kell vállalni.

Bár a freiburgi zöldség- és gyümölcsárusok akciója igen kisléptékű, mégis hamar híre terjedt, és jól tükrözi azt, ami a világban a környezetvédelemmel kapcsolatban zajlik: nem tudjuk pontosan mit kellene tenni, Az elhamarkodott és "jónak" tűnő változtatásokkal viszont károkat okozhatunk, és egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a problémát a gyökerénél ragadjuk meg.

E cikk megírása közben Franciaországban a gazdák épp blokádokkal tiltakoznak a mezőgazdasági ágazat folyamatos megbélyegzése ellen. (Lásd cikkünket: Elegük lett a gazdáknak címmel.)

 

Forrás: 
Badische Neuste Nachrichten - topagrar.de - bnn.de alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Védtelenek vagyunk? - Véget ért a szezon, de van mit elemezni

Véget ért a növényvédelmi szezon, de nem múlt el nyomtalanul: amelyik károsítókból sok volt az idén, arra a következő évben is bizton számíthatunk, pláne, ha szinte semmilyen hatékony növényvédő szer nincs a kezünkben a megfékezésükre. A talajlakó kártevőkkel sajnos ez a helyzet, mégsem vagyunk azonban teljesen védtelenek.

Újra kell gondolni a szőlővédelmet – Beszámoló a BASF szőlő VIP rendezvényéről

Bár még mindig a lisztharmat a szőlő leggyakoribb károsítója hazánkban, az utóbbi évek időjárása felhívta a figyelmet arra, hogy a másik két betegség, a peronoszpóra és a szürkepenész elleni védekezést is átgondoltabban kell megtervezni. Időben, a lehető leghatékonyabb készítményekkel védekezzünk, javasolták a BASF fejlesztőmérnökei a cég Villányban rendezett szőlőtermesztési VIP napján.

Méhész-gazdálkodóI együttműködéssel is megelőzhető a méhpusztulás

A magyarországi méhpusztulás magyarázatait az illetékes hatóságon kívül a méhészek és a gazdálkodók is keresik-kutatják. A hasonló esetek a jövőben megelőzéssel elkerülhetők, amennyiben az érintett felek kölcsönösen együttműködnek és tekintettel vannak egymás tevékenységére.

Miniszter: biztos a csúszás, a mértéke kérdéses

Már csak azon megy a vita, hogy egy vagy két év lesz-e az agrártámogatások átmeneti időszaka – jelentette ki Nagy István, aki szerint addig sem szabad a fejlesztésekkel leállni.

Tudósok féltik a ma született gyermekek életét

Az éghajlatváltozás egyre több ember egészségét károsítja, különösen a gyermekekét. Erről tett közzé friss tanulmányt a Lancet Countdown csoport, amely a világ minden tájáról mintegy 100 szakértőt tömörít. A tudósok 35 különféle intézményből és országból érkeztek, valamint az Egészségügyi Világszervezettől (WHO) és különböző egyetemekről.

Az európai méhészek védelmében - Támogatott magyar javaslat Brüsszelben

A Mezőgazdasági és Halászati Tanács 2019. november 18-i ülésén tizenhárom tagállam támogatta a méhészeti ágazat megerősítésére vonatkozó magyar javaslatokat.

Deformáltszárny-vírust találtak poszméhekben is

A varroa atka ellen nem kezelt házi méhek nem csak a méh­állományunkat veszélyeztetik, hanem a vadméheket is.

A Pannon régió növényeinek genetikai hasznosítása

A Debreceni Egyetem, a Szent István Egyetem Agrár- és Gazdaságtudomány Kara, a Gabonakutató Nonprofit Kft. és a Nemzeti Agrárkutatási Innovációs Központ Erdészeti Tudományos Intézete konzorciumot hoztak létre, vezetője a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. A konzorcium 2016. szeptember 30-án pályázatot nyújtott be a Nemzeti Kutatási Fejlesztési és Innovációs hivatalhoz GINOP program keretében.

Hazai méhlegelők - Nyári aszpektus fás hordásnövényei

A fehér akác virágzása után a legfontosabb fás hordásnövényeink a hársak. A nemzetségük mintegy negyven fajából nálunk három őshonos: a kislevelű hárs (Tilia cordata), a nagylevelű hárs (Tilia platyphyllos) és az ezüst hárs (Tilia tomentosa). E három hársfaj együttes területaránya a hazai erdők körülbelül 1%-a.

„Aggasztóan” fogynak a rovarok és a pókok Németországban

Egyre csökken a rovarok és pókok száma a németországi erdőkben és füves területeken – állítják kutatók, akik szerint az intenzív mezőgazdasági termelés a felelős az „aggasztó” mutatókért.