Back to top

Fekete lepellel takarták le standjaikat a zöldség- és gyümölcsárusok

A baden-würtenbergi Freiburgban (október elején), a gyümölcs- és zöldségárusok 5 percig fekete lepellel takarták le áruikat. Tüntetésükkel arra szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a jelenleg bajor mintára zajló „Fajok sokfélesége- Mentsétek meg a méheket” elnevezésű népi kezdeményezés kizárólag a (helyi) termelőkre hárítja a felelősséget és rendkívül hátrányos helyzetbe hozza őket.

A sikeres bajor népi kezdeményezésről már két ízben is beszámoltunk:. (Lásd  Áttörés a méhek és a környezet megmentésében?   és Szigorúbb gazdálkodási szabályok címmel.)

Az év elején a bajor állampolgárok közül 1,75 millióan járultak hozzá aláírásukkal ahhoz a népi kezdeményezéshez, mely szigorúbb feltételeket szabna a mezőgazdasági gazdálkodók számára.

Bajorországban már egészen biztos, hogy a népi kezdeményezésnek törvénnyé kell válnia.

Baden-Würtenbergen ehhez még épp zajlik az aláírásgyűjtés, ám az itt megfogalmazott „követelésekkel” még a természetvédelem mellett elkötelezett és számos méhészeti kutatást végző hohenheimi egyetem kutatói, de még a helyi méhészek sem értenek teljes mértékben egyet.

A kezdeményezés ugyanis szinte kizárólag a gyomirtó- és növényvédőszerek viszonylag radikális csökkentésére összpontosít, ami még bőven nem elég a fajok fenntarthatósághoz.

A kezdeményezés kritikusai azt is kiemelik, hogy ezzel kizárólag a termelőkre hárítanák a felelősséget, miközben az adott helyzetről, nem csak ők tehetnek. Pl. nem csak a mezőgazdaság hódítja el a természetes élővilág területeit, vagy szennyezi a környezetet, hanem az ipar vagy az egyre terjeszkedő lakóterületek is. 

Beszédes az is, hogy a piaci tüntetésben a legszigorúbb bio-szabályokat alkalmazó  Demeter-termelők szintén részt vettek, mert a  népi kezdeményezést annak jelenlegi formájában ők sem tartják megfelelőnek.

Ha a bajorországi kezdeményezés sikerét, mérföldkőnek tekinthetjük, hiszen 1,75  millióan írták alá, akkor a baden-würtenbergi tüntetésnek és kritikának is egy következő mérföldkőhöz kell vezetnie, nevezetesen annak felismeréséhez, hogy nem elég a környezetvédelmi törvényekért tüntetni, vagy azok érdekében nyomtatványokat aláírni, hanem a problémát megértve, amennyiben ez lehetséges, átfogóan kezelve a megoldásért felelősséget is kell vállalni.

Bár a freiburgi zöldség- és gyümölcsárusok akciója igen kisléptékű, mégis hamar híre terjedt, és jól tükrözi azt, ami a világban a környezetvédelemmel kapcsolatban zajlik: nem tudjuk pontosan mit kellene tenni, Az elhamarkodott és "jónak" tűnő változtatásokkal viszont károkat okozhatunk, és egyáltalán nem lehetünk biztosak abban, hogy a problémát a gyökerénél ragadjuk meg.

E cikk megírása közben Franciaországban a gazdák épp blokádokkal tiltakoznak a mezőgazdasági ágazat folyamatos megbélyegzése ellen. (Lásd cikkünket: Elegük lett a gazdáknak címmel.)

 

Forrás: 
Badische Neuste Nachrichten - topagrar.de - bnn.de alapján

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Poloska ellen még mindig a hagyományos módszer a legjobb?

Egész Olaszországban gondot okoz az ázsiai márványospoloska megjelenése a kertészeti kultúrákban. A telelőre vonuló rovarok ellen hagyományos védekezési módszert is javasolnak. Szerte a világon próbálkoznak ennek az ellenálló és szapora kártevőnek a leküzdésével, a természetes ellenségek bevetésétől kezdve a különböző rovarölő szerekig mindent bevetnek, hogy megvédjék a termést.

Kártevőroham már nem lesz - Növényvédelmi előrejelzés

Akár már az őszi lemosó permetezésen is gondolkozhatunk, ahol lehullott a lomb körülbelül fele. A „klasszikus” kártevőkből már nem kell rohamra számítani – legföljebb a meztelen csigákat érdemes gyéríteni –, azonban meglehetősen aktívak még a poloskák és a harlekinkaticák.

Felrobban a bio növényvédő szerek piaca – évi 21,3 százalékos növekedést jósolnak

A támogató szabályozás, az ökológiai élelmiszerek iránti fokozott fogyasztói igény és a következő generációs DNS-szekvenálás új növekedési lehetőségeket biztosít - 21,3 éves növekedési ráta várható.

Menő "Máltai Szeretetszolgálatos" táska a Spar-nál

A Magyar Máltai Szeretetszolgálat tiszaburai varrodájában készülő vászontáskákat értékesítenek mostantól az INTERSPAR hálózatában. Az eladások a hátrányos helyzetű település varróüzemében dolgozó lányokat és édesanyákat segítik, miközben környezetbarát alternatívát nyújtanak a bevásárlás során.

Világszerte súlyosbodik az édesvízi tavakat érintő nyári algavirágzás

Az elmúlt három évtizedben világszerte súlyosbodott az édesvízi nagy tavakat érintő nyári algavirágzás - állapították meg a washingtoni Carnegie Tudományos Intézet és az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) munkatársai a témában készített eddigi leghosszabb távú, globális tanulmány keretében.

„Nekem soha nem jelentett üvegplafont, hogy nő vagyok” - A mezőgazdaság női arca

A világ teljes népességének negyede vidéken élő nő, és róluk szól október 15-e, amit 2008 óta a Vidéki Nők Nemzetközi Napjaként tartanak számon az ENSZ-ben. A világszervezet ezzel a nappal arra szeretné felhívni a figyelmet, hogy ők jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság és a vidék fejlődéséhez, az élelmiszer-biztonsághoz és a vidéki szegénység felszámolásához.

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” - A méhek színlátása

„Ha kipusztulnak a méhek, azt az emberiség legfeljebb négy évvel éli túl.” Talán ismert Albert Einstein eme állítólagos mondása, azonban e kinyilatkoztatás igazságtartalmával nehéz lenne vitába szállni, mivel tény, hogy a mezőgazdasági kultúrák legalább 90%-a valamilyen szinten függ a beporzó rovarok tevékenységétől –, legyen szó magányosan élő poszméhekről, vagy ipari mérvű megporzásról.

Hazai méhlegelők - Tavaszi-nyár eleji fás hordásnövényünk

A fehér akác (Robinia pseudoacacia) minden kétséget kizáróan a legfontosabb méhlegelőnk, nemcsak a fásszárúak közül, hanem minden tekintetben. Egy csodafa, hiszen őshazáján kívül (Észak-Amerikából származik) mintegy 400 év alatt meghódítva Európát, mára már jobban érzi magát nálunk (nagyobb növedéket produkálva), mint eredeti elterjedési területén, termőhelyén.

Veszélyben a banán

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete, a FAO vészhelyzeti intézkedéseket vezetett be, hogy segítse a latin-amerikai és karibi országok termelőit megküzdeni a banánültetvényeket pusztító fuzáriumos betegséggel. A köznapi néven Panama-betegségnek hívott kórt augusztus elején azonosították Kolumbiában, ahol a banántermelés sok millió ember egyetlen megélhetési forrása.

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.