Back to top

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.

Fotó: Horváth Csilla

Általános megközelítésben úgy tartjuk, hogy a szőlő föld alatti élő tömege valamelyest tükrözi a föld fölötti részek kiterjedését, vagyis egy tőke gyökérzetének többsége közvetlenül a növény alatt, ott is elsősorban a 20-60 cm-es talajrétegben található. A liánszerűen növő felső részekhez hasonlóan a gyökerek is erősen növekednek, akár 2-5 méterre is elkúszhatnak anyanövényüktől. A hajtásoktól eltérően azonban nem aggresszíven leárnyékolni akarják a támasztékul szolgáló fákat, bokrokat, elhódítva előlük a napfényt.

A gyökerek növekedését inkább „konfliktuskerülőnek” mondhatnánk, ugyanis a föld alatti szervek általában a riválisoktól mentes rétegeket keresik fel, és éppen ez a habitus teszi lehetővé a sorok aljának művelését.

Tiszta sorköz vagy takarónövény
Hagyományos ültetvény „tisztán tartva”

A hagyományos termesztésben a nagyjából 1 × 1 méteres sűrű térállás mellett nem volt túl sok mozgástér a tőkék közötti területek változatos művelésére. Őseink többszöri kapálással, kézi munkával tartották tisztán az ültetvényeket.

Az ugarszerű művelés nemcsak más lehetőség híján volt kényszerűség, de az alacsony tőkeformák miatt is indokolt volt, ahol a fürtök a föld közelében csüngenek.

Ebben az esetben a takarónövényzet nemcsak a művelést, a szüretet nehezíthetné, de párologtatásával a gombás betegségek terjedéséhez is ideális közeget teremtene.

Talán a kevés kivételek egyike a hagyományos soproni fejművelés, ahol a poncichterek a tőkék között babot is termesztettek.

Ehhez feltehetően az Alpokalját jellemző jobb csapadékviszonyok is hozzájárulhattak. A régi szőlőtermesztést boncolgató néprajzi munkák azt is megemlítik, hogy csapadékos nyarakon az utolsó, vagyis zsendülés előtti kapálást elhagyták őseink, helyette csak lesarlózták a zöldet a tőkék alól a jószágnak. Az ideiglenesen meghagyott takarónövényzet egyik szerepe valami szükségszerű konkurencia teremtése lehetett, hogy megakadályozzák a bogyó fölrepedését, illetve a túlzott hajtásnövekedést.

Párás fürtzónában nő a rothadás veszélye
A korszerűbb ültetvények már felhagytak a sűrű térállással, a gépesíthetőség miatt kezdtek uralkodóvá válni a szélesebb sortávolságok.

Ezzel nemcsak ültetvényeink váltak szét sorokra és sorközökre, de művelésük és sajátosságaik is elkülönültek. A nagyüzemi szőlőtermesztés éveiben is tartották magukat az ugarszerű műveléshez: a sorközöket mechanikai műveléssel rendezték, a soraljakat gyomirtózták.

A korszerű szőlészet már tisztában van ennek a művelési rendszernek a talajra gyakorolt káros hatásaival, így napjainkban egyre általánosabb (sőt az integrált és ökológiai gazdálkodásban előírt) a sorközi takarónövényzet.

Ez nemcsak a biodiverzitás, a talajélet, de az ültetvények megközelíthetősége szempontjából is előnyös. A soraljak művelésére pedig rendelkezésre állnak mechanikai (pl. kitérő rendszerű) eszközök.

Időnként lazítsunk mélyebben is

Az üzemi termesztés múltjából és jelenéből a házikertben is profitálhatunk, az alapelvek ugyanis hasonlók. A szőlő gyökerei a 20-60 cm-es rétegben találhatók általában. Ehhez képest mélyebbre húzódhatnak az esetleges konkurencia elől, de ezt mindenképpen csak erős kondíciójú tőkéknél várjuk.

Frissen ültetett növénykéinket ne stresszeljük plusz riválisokkal, fiatal tőkéknél még mindenképpen a tisztán tartott környezet javasolt.

A házikertek nagy előnye, hogy nem feltétlenül kell szabályos sor- és tőtávolságot tartanunk, így a szomszédos tőkék gyökérzete nem jelent konkurenciát, a föld alatti szervek szabadabban terjeszkedhetnek, jobb ellátást biztosítva még szélsőséges időjárás esetén is.

A talaj szerkezete szempontjából a kézi művelés a legelőnyösebb, a gyommentesen tartáshoz bőven elegendő például a sarabolózás.

De ha módunk van rá, néhány évente lazítsuk át az alsóbb talajrétegeket is, lehetőség szerint egészen a szőlő fő gyökérzónájáig. Ez elősegíti a víz könnyebb leszivárgását, és a levegősebb, jobb szerkezetű talaj a növekedés szempontjából is igen előnyös lesz.

A választás szempontjai

Lugasformánktól függően bátran ültessünk más hasznos vagy dekoratív növényt a szőlőnk alá. Be is füvesíthetjük akár a tőkék környékét.

Kerüljük a vízigényes fajokat
Néhány dolgot azonban ne feledjünk! Ha egyszerű füvesítésről van szó, akkor biztosítsuk, hogy a sűrű gyep között/mellett beszivárogjon a víz a tőkék gyökérzetéhez.

A sűrű gyep ugyanis olyan „szövedéket” képezhet a talajfelszínen, ami szinte elzárja a leszivárgó víz útját az alsóbb rétegek elől. A másik fontos szempont, hogy a szőlő alá kerülő növények ne nőjenek túl magasra, különben árnyékolhatnak (rontva az érés és rügytermékenyülés feltételeit), illetve párologtatásukkal nedvesíthetik a lombozat és főként a fürtzóna körüli levegőt. Ez pedig különösen kedvező a gombás betegségeknek.

Lehetőség szerint kerüljük az intenzív locsolást, sok vizet igénylő fajokat is, mert ha azoknak „mindent megadunk”, harmatgyökér-képzésre sarkalljuk a szőlőt. Ha pedig az ideiglenes lakótárs kikerül a tőkék alól, megsínylik a többletellátás elapadását.

Tudnunk kell, hogy a szőlő gyökérzete nemcsak „konfliktuskerülő”, de „kényelemszerető” is, vagyis ha könnyebben elérhető jó ellátottságú rétegre lel, azt fogja jobban behálózni.

Az érzékenységet is hordozó harmatgyökér-képződés mellett ki kell emelnünk, hogy önmagában a túl sok víz hatása sem feltétlenül kedvező. A növekedés időszakában a zöldmunkát sokasítjuk a túlzó öntözéssel. Az éréshez közeledve pedig csak fölösegesen hizlaljuk a bogyókat, amivel az ízek is hígulnak, de a rothadás veszélye is fokozódik.

 

 

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Komoly korlátozást vezetett be Szerbia a borimportra

Szerbia új intézkedéseket jelentett be, melyeknek célja a külföldi borok kereskedelmének korlátozása. A szabályozással az importőrök által szállított borok mennyiségét kívánják szabályozni.

Sárga és szürke - uralkodó divatszínek

A színek fontos szerepet játszanak az életünkben. A természet és a bennünket körülvevő tárgyak színei hatással vannak a hangulatunkra, viselkedésünkre, kifejezhetjük velük egyéniségünket. Az idén a szürke és a sárga lett az uralkodó divatszín a Pantone cég ajánlása szerint. A Kertbarát Magazin legfrissebb számának már a borítója is az év színeit tükrözi.

Már indul az idény

A kiskertekben még jó ideig a téli hideg az úr, a kertművelők számára viszont már megkezdődik a szezon. Az új esztendőben tiszta lappal és reményteljes várakozással foghatunk neki a termesztésnek. Sorra vesszük azokat a biokertben alkalmazható fogásokat, amelyekkel megalapozhatjuk az egész éves vegyszermentes házikerti termesztést.

Itt a magyarázat: miért fordul a napraforgóvirág kelet felé?

Míg a fiatal virágok követik a Nap égi útját, az érett virágzat keletre néz, mert a növényeket délelőtt több közvetlen napfény éri, mint délután, ez pedig egyéb előnyök mellett segíti a magfejlődést, illetve az érést. Ez a korábbi elképzeléseket is magába foglaló környezetoptikai magyarázat az ELTE, a Hamburgi Egyetem és a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) közös kutatásának eredménye.

A világ legnagyobb beltéri gazdasága épül Abu Dhabiban

Az emírségi és holland együttműködés nyomán épülő üzem fontos szerepet tölt be abban a stratégiai tervben, melynek egyik fő célja, hogy az Egyesült Arab Emírségek világelsővé váljon az innovatív élelmiszer-termelési technológiák alkalmazásában.

Rejtőzködő növények a hegységek csúcsain

Az általában élénkzöld növények gyakran nőnek egyesével a Himalája és Hengduan hegység csúcsain Délnyugat-Kínában. Ezek a növények nagyon keresettek a tradicionális kínai gyógyászatban való használatuk miatt, könnyű prédaként a hagyományos kínai gyógynövénygyűjtők számára.

Aranyérmesek lettek

Decemberben mutatták be a legújabb nemesítésű, Fleuroselect 2022 aranyéremmel jutalmazott új dísznövényfajtákat. Ezek a virágok a nemesítők kiemelkedő teljesítményének bizonyítékai, amelyek a megmérettetésen a legmagasabb pontszámokat kapták az innováció, a szépség és a teljesítőképesség vizsgálata során.

Gyógynövények - Harmadik nemzedék, harmincéves üzem

Nagy Balázs nagypapája, Mihály már a rendszerváltás előtt is gyógynövényekkel foglalkozott, 1991-ben pedig megalapította saját vállalkozását. Az idén harmincéves cég főtevékenysége nem változott az évtizedek folyamán, ám a feldolgozás során a gyűjtött alapanyagok rovására nőtt a termesztett gyógynövények aránya.

Ideje metszeni a szőlőt, megmutatjuk, hogyan!

Ugyan vannak olyan területek, ahol az őszi szőlőmetszésre, vagy éppen közvetlenül a fakadás előtti tavaszira esküsznek, ám a leghíresebb borvidékünkön, Tokaj-Hegyalján már javában zajlanak a szőlőmetszési munkálatok.

Gyenge diótermés, emelkedő árak

Nagyon gyenge lett Szlovákiában a tavalyi diótermés. Az ország nagy részében gombásodás és baktériumos megbetegedés is sújtotta a termést, emiatt mindenképpen drágább lesz idén a dió. Óriási károkat okozott a dióburokfúró légy, ami már tavalyelőtt is alaposan megtizedelte a termést, és továbbra sincs hatékony védekezés ellene. A dió permetezéséről 6–7 évvel ezelőtt szinte még nem is hallottunk.