Back to top

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.

Fotó: Horváth Csilla

Általános megközelítésben úgy tartjuk, hogy a szőlő föld alatti élő tömege valamelyest tükrözi a föld fölötti részek kiterjedését, vagyis egy tőke gyökérzetének többsége közvetlenül a növény alatt, ott is elsősorban a 20-60 cm-es talajrétegben található. A liánszerűen növő felső részekhez hasonlóan a gyökerek is erősen növekednek, akár 2-5 méterre is elkúszhatnak anyanövényüktől. A hajtásoktól eltérően azonban nem aggresszíven leárnyékolni akarják a támasztékul szolgáló fákat, bokrokat, elhódítva előlük a napfényt.

A gyökerek növekedését inkább „konfliktuskerülőnek” mondhatnánk, ugyanis a föld alatti szervek általában a riválisoktól mentes rétegeket keresik fel, és éppen ez a habitus teszi lehetővé a sorok aljának művelését.

Tiszta sorköz vagy takarónövény
Hagyományos ültetvény „tisztán tartva”

A hagyományos termesztésben a nagyjából 1 × 1 méteres sűrű térállás mellett nem volt túl sok mozgástér a tőkék közötti területek változatos művelésére. Őseink többszöri kapálással, kézi munkával tartották tisztán az ültetvényeket.

Az ugarszerű művelés nemcsak más lehetőség híján volt kényszerűség, de az alacsony tőkeformák miatt is indokolt volt, ahol a fürtök a föld közelében csüngenek.

Ebben az esetben a takarónövényzet nemcsak a művelést, a szüretet nehezíthetné, de párologtatásával a gombás betegségek terjedéséhez is ideális közeget teremtene.

Talán a kevés kivételek egyike a hagyományos soproni fejművelés, ahol a poncichterek a tőkék között babot is termesztettek.

Ehhez feltehetően az Alpokalját jellemző jobb csapadékviszonyok is hozzájárulhattak. A régi szőlőtermesztést boncolgató néprajzi munkák azt is megemlítik, hogy csapadékos nyarakon az utolsó, vagyis zsendülés előtti kapálást elhagyták őseink, helyette csak lesarlózták a zöldet a tőkék alól a jószágnak. Az ideiglenesen meghagyott takarónövényzet egyik szerepe valami szükségszerű konkurencia teremtése lehetett, hogy megakadályozzák a bogyó fölrepedését, illetve a túlzott hajtásnövekedést.

Párás fürtzónában nő a rothadás veszélye
A korszerűbb ültetvények már felhagytak a sűrű térállással, a gépesíthetőség miatt kezdtek uralkodóvá válni a szélesebb sortávolságok.

Ezzel nemcsak ültetvényeink váltak szét sorokra és sorközökre, de művelésük és sajátosságaik is elkülönültek. A nagyüzemi szőlőtermesztés éveiben is tartották magukat az ugarszerű műveléshez: a sorközöket mechanikai műveléssel rendezték, a soraljakat gyomirtózták.

A korszerű szőlészet már tisztában van ennek a művelési rendszernek a talajra gyakorolt káros hatásaival, így napjainkban egyre általánosabb (sőt az integrált és ökológiai gazdálkodásban előírt) a sorközi takarónövényzet.

Ez nemcsak a biodiverzitás, a talajélet, de az ültetvények megközelíthetősége szempontjából is előnyös. A soraljak művelésére pedig rendelkezésre állnak mechanikai (pl. kitérő rendszerű) eszközök.

Időnként lazítsunk mélyebben is

Az üzemi termesztés múltjából és jelenéből a házikertben is profitálhatunk, az alapelvek ugyanis hasonlók. A szőlő gyökerei a 20-60 cm-es rétegben találhatók általában. Ehhez képest mélyebbre húzódhatnak az esetleges konkurencia elől, de ezt mindenképpen csak erős kondíciójú tőkéknél várjuk.

Frissen ültetett növénykéinket ne stresszeljük plusz riválisokkal, fiatal tőkéknél még mindenképpen a tisztán tartott környezet javasolt.

A házikertek nagy előnye, hogy nem feltétlenül kell szabályos sor- és tőtávolságot tartanunk, így a szomszédos tőkék gyökérzete nem jelent konkurenciát, a föld alatti szervek szabadabban terjeszkedhetnek, jobb ellátást biztosítva még szélsőséges időjárás esetén is.

A talaj szerkezete szempontjából a kézi művelés a legelőnyösebb, a gyommentesen tartáshoz bőven elegendő például a sarabolózás.

De ha módunk van rá, néhány évente lazítsuk át az alsóbb talajrétegeket is, lehetőség szerint egészen a szőlő fő gyökérzónájáig. Ez elősegíti a víz könnyebb leszivárgását, és a levegősebb, jobb szerkezetű talaj a növekedés szempontjából is igen előnyös lesz.

A választás szempontjai

Lugasformánktól függően bátran ültessünk más hasznos vagy dekoratív növényt a szőlőnk alá. Be is füvesíthetjük akár a tőkék környékét.

Kerüljük a vízigényes fajokat
Néhány dolgot azonban ne feledjünk! Ha egyszerű füvesítésről van szó, akkor biztosítsuk, hogy a sűrű gyep között/mellett beszivárogjon a víz a tőkék gyökérzetéhez.

A sűrű gyep ugyanis olyan „szövedéket” képezhet a talajfelszínen, ami szinte elzárja a leszivárgó víz útját az alsóbb rétegek elől. A másik fontos szempont, hogy a szőlő alá kerülő növények ne nőjenek túl magasra, különben árnyékolhatnak (rontva az érés és rügytermékenyülés feltételeit), illetve párologtatásukkal nedvesíthetik a lombozat és főként a fürtzóna körüli levegőt. Ez pedig különösen kedvező a gombás betegségeknek.

Lehetőség szerint kerüljük az intenzív locsolást, sok vizet igénylő fajokat is, mert ha azoknak „mindent megadunk”, harmatgyökér-képzésre sarkalljuk a szőlőt. Ha pedig az ideiglenes lakótárs kikerül a tőkék alól, megsínylik a többletellátás elapadását.

Tudnunk kell, hogy a szőlő gyökérzete nemcsak „konfliktuskerülő”, de „kényelemszerető” is, vagyis ha könnyebben elérhető jó ellátottságú rétegre lel, azt fogja jobban behálózni.

Az érzékenységet is hordozó harmatgyökér-képződés mellett ki kell emelnünk, hogy önmagában a túl sok víz hatása sem feltétlenül kedvező. A növekedés időszakában a zöldmunkát sokasítjuk a túlzó öntözéssel. Az éréshez közeledve pedig csak fölösegesen hizlaljuk a bogyókat, amivel az ízek is hígulnak, de a rothadás veszélye is fokozódik.

 

 

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Szüret a kanadai háztetőkön

A városi méhészet már megszokott dolog Kanadában, de szőlőt termeszteni a házak tetején merőben újdonság. Montreálban három irodaház tetejét telepítették be szőlővel, az első szüretből készült bort idén tavasszal mutatták be.

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Nyáron gyorsabban készül a komposzt

A nyár folyamán rengeteg zöldhulladék keletkezik a kertekben, és a konyhában, ami komposztálható. Ez az anyag talajszerkezetet javít és tápanyagot szolgáltat, így jól újrahasznosítható. A zöldhulladék nem szemét! Érdemes mindenkinek berendezkedni a komposztkészítésre azért is, mert jövőre a kerti hulladék égetése már tilos lesz.

A globális citruspiac alakulása

Főként a kedvezőtlen időjárási viszonyoknak köszönhetően a citrusok termelésében és feldolgozásában jelentős visszaesés várható a 2019/2020-as becslések alapján.

Tudta, hogy a tea Európában is termeszthető?

Egy új, Hollandiában nemesített teafajta bírja az európai klímát, a hideget, a havat, így alkalmas arra, hogy európai országokban, így Magyarországon is termeszthessük. Az új teafajtával lehetőség nyílik arra, hogy a teát ne távoli országokból importáljuk. Olcsóbb és környezetkímélőbb lenne kiszolgálni az igényeket helyben termett teával.

Gondoskodjunk róluk nyáron is

Énekesmadarainkra ne csak télvíz idején gondoljunk, hanem a nyári kánikulákkor is segítségükre lehetünk. Ezekben az időszakokban nekik is sok folyadékra van szükségük, ezért aki teheti, segítse apró tollasainkat.

Hazai málnafajták

Az éghajlatváltozás nem kedvez ugyan a melegre érzékeny bogyósok termesztésének, de a kertben megtalálhatjuk a helyüket. A szamóca után a málna-fajtákat vesszük sorra, annál is inkább, mert Fertődön sok értékes magyar nemesítésű hibrid született.

Jóval több az ellenőrzés

Idén már az új, a korábbinál jóval szigorúbb uniós növény-egészségügyi rendszer működik. Bővült a csak növényútlevéllel orgalmazható növények és növényi termékek köre, a károsítók behurcolását pedig a beutazók poggyászának szigorúbb ellenőrzésével is igyekeznek megakadályozni. Lapunknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal illetékesei összegezték az első tapasztalatokat.