Back to top

Mi terem a szőlő alatt?

Ha mókásan akarnánk megválaszolni a kérdést, mit is találhatunk a szőlő alatt, mondhatnánk, hogy ott lehetnek a számunkra legfontosabbak: családunk, hűsölő háziállataink, autónk... Viccet félretéve, a szőlő közvetlen környezetéről, vagyis a tőkék alatti tér kihasználásáról szeretnék bővebben szólni.

Fotó: Horváth Csilla

Általános megközelítésben úgy tartjuk, hogy a szőlő föld alatti élő tömege valamelyest tükrözi a föld fölötti részek kiterjedését, vagyis egy tőke gyökérzetének többsége közvetlenül a növény alatt, ott is elsősorban a 20-60 cm-es talajrétegben található. A liánszerűen növő felső részekhez hasonlóan a gyökerek is erősen növekednek, akár 2-5 méterre is elkúszhatnak anyanövényüktől. A hajtásoktól eltérően azonban nem aggresszíven leárnyékolni akarják a támasztékul szolgáló fákat, bokrokat, elhódítva előlük a napfényt.

A gyökerek növekedését inkább „konfliktuskerülőnek” mondhatnánk, ugyanis a föld alatti szervek általában a riválisoktól mentes rétegeket keresik fel, és éppen ez a habitus teszi lehetővé a sorok aljának művelését.

Tiszta sorköz vagy takarónövény
Hagyományos ültetvény „tisztán tartva”

A hagyományos termesztésben a nagyjából 1 × 1 méteres sűrű térállás mellett nem volt túl sok mozgástér a tőkék közötti területek változatos művelésére. Őseink többszöri kapálással, kézi munkával tartották tisztán az ültetvényeket.

Az ugarszerű művelés nemcsak más lehetőség híján volt kényszerűség, de az alacsony tőkeformák miatt is indokolt volt, ahol a fürtök a föld közelében csüngenek.

Ebben az esetben a takarónövényzet nemcsak a művelést, a szüretet nehezíthetné, de párologtatásával a gombás betegségek terjedéséhez is ideális közeget teremtene.

Talán a kevés kivételek egyike a hagyományos soproni fejművelés, ahol a poncichterek a tőkék között babot is termesztettek.

Ehhez feltehetően az Alpokalját jellemző jobb csapadékviszonyok is hozzájárulhattak. A régi szőlőtermesztést boncolgató néprajzi munkák azt is megemlítik, hogy csapadékos nyarakon az utolsó, vagyis zsendülés előtti kapálást elhagyták őseink, helyette csak lesarlózták a zöldet a tőkék alól a jószágnak. Az ideiglenesen meghagyott takarónövényzet egyik szerepe valami szükségszerű konkurencia teremtése lehetett, hogy megakadályozzák a bogyó fölrepedését, illetve a túlzott hajtásnövekedést.

Párás fürtzónában nő a rothadás veszélye
A korszerűbb ültetvények már felhagytak a sűrű térállással, a gépesíthetőség miatt kezdtek uralkodóvá válni a szélesebb sortávolságok.

Ezzel nemcsak ültetvényeink váltak szét sorokra és sorközökre, de művelésük és sajátosságaik is elkülönültek. A nagyüzemi szőlőtermesztés éveiben is tartották magukat az ugarszerű műveléshez: a sorközöket mechanikai műveléssel rendezték, a soraljakat gyomirtózták.

A korszerű szőlészet már tisztában van ennek a művelési rendszernek a talajra gyakorolt káros hatásaival, így napjainkban egyre általánosabb (sőt az integrált és ökológiai gazdálkodásban előírt) a sorközi takarónövényzet.

Ez nemcsak a biodiverzitás, a talajélet, de az ültetvények megközelíthetősége szempontjából is előnyös. A soraljak művelésére pedig rendelkezésre állnak mechanikai (pl. kitérő rendszerű) eszközök.

Időnként lazítsunk mélyebben is

Az üzemi termesztés múltjából és jelenéből a házikertben is profitálhatunk, az alapelvek ugyanis hasonlók. A szőlő gyökerei a 20-60 cm-es rétegben találhatók általában. Ehhez képest mélyebbre húzódhatnak az esetleges konkurencia elől, de ezt mindenképpen csak erős kondíciójú tőkéknél várjuk.

Frissen ültetett növénykéinket ne stresszeljük plusz riválisokkal, fiatal tőkéknél még mindenképpen a tisztán tartott környezet javasolt.

A házikertek nagy előnye, hogy nem feltétlenül kell szabályos sor- és tőtávolságot tartanunk, így a szomszédos tőkék gyökérzete nem jelent konkurenciát, a föld alatti szervek szabadabban terjeszkedhetnek, jobb ellátást biztosítva még szélsőséges időjárás esetén is.

A talaj szerkezete szempontjából a kézi művelés a legelőnyösebb, a gyommentesen tartáshoz bőven elegendő például a sarabolózás.

De ha módunk van rá, néhány évente lazítsuk át az alsóbb talajrétegeket is, lehetőség szerint egészen a szőlő fő gyökérzónájáig. Ez elősegíti a víz könnyebb leszivárgását, és a levegősebb, jobb szerkezetű talaj a növekedés szempontjából is igen előnyös lesz.

A választás szempontjai

Lugasformánktól függően bátran ültessünk más hasznos vagy dekoratív növényt a szőlőnk alá. Be is füvesíthetjük akár a tőkék környékét.

Kerüljük a vízigényes fajokat
Néhány dolgot azonban ne feledjünk! Ha egyszerű füvesítésről van szó, akkor biztosítsuk, hogy a sűrű gyep között/mellett beszivárogjon a víz a tőkék gyökérzetéhez.

A sűrű gyep ugyanis olyan „szövedéket” képezhet a talajfelszínen, ami szinte elzárja a leszivárgó víz útját az alsóbb rétegek elől. A másik fontos szempont, hogy a szőlő alá kerülő növények ne nőjenek túl magasra, különben árnyékolhatnak (rontva az érés és rügytermékenyülés feltételeit), illetve párologtatásukkal nedvesíthetik a lombozat és főként a fürtzóna körüli levegőt. Ez pedig különösen kedvező a gombás betegségeknek.

Lehetőség szerint kerüljük az intenzív locsolást, sok vizet igénylő fajokat is, mert ha azoknak „mindent megadunk”, harmatgyökér-képzésre sarkalljuk a szőlőt. Ha pedig az ideiglenes lakótárs kikerül a tőkék alól, megsínylik a többletellátás elapadását.

Tudnunk kell, hogy a szőlő gyökérzete nemcsak „konfliktuskerülő”, de „kényelemszerető” is, vagyis ha könnyebben elérhető jó ellátottságú rétegre lel, azt fogja jobban behálózni.

Az érzékenységet is hordozó harmatgyökér-képződés mellett ki kell emelnünk, hogy önmagában a túl sok víz hatása sem feltétlenül kedvező. A növekedés időszakában a zöldmunkát sokasítjuk a túlzó öntözéssel. Az éréshez közeledve pedig csak fölösegesen hizlaljuk a bogyókat, amivel az ízek is hígulnak, de a rothadás veszélye is fokozódik.

 

 

Forrás: 
Kerti Kalendárium
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kerti Kalendárium 2019/10 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csebernyi indok a tiszta környezetért

„Ha az UEFA szuperdöntőt meg lehet tartani Budapesten, akkor a IV. Országos Cseber Gyüjtőhely Konferencia sem maradhat el”- adott hangot véleményének Fenyvesi Rita, a cég ügyvezetője. A Cseber Nonprofit Kft. szakmai rendezvénye a szokásos szakmai információcsere mellett idén egy ünnepélyes eseménynek is helyet adott, első alkalommal került sor az „Innovatív Cseber Gyűjtőhely” díj átadására.

Az erdősáv hasznossága

A XXI. századi intenzív mezőgazdaság jelentősen átalakítja az élőhelyeket. Számos növény- és állatfaj élettere leszűkült vagy gyakorlatilag ellehetetlenült a környezeti feltételek miatt. A homogenitásban a vad nem talál búvó- és táplálkozási helyet, ráadásul a ragadozókkal szemben is védtelenek maradnak. A felsorolt problémák megoldására a mezővédő erdősávok jelenthetnek megoldást.

Olaszországban megtalálták a pöttyösszárnyú muslica természetes ellenségét

Olaszországi gyümölcsösöket mértek föl azzal a céllal, hogy biológiai védekezést dolgozzanak ki a pöttyösszárnyú muslica ellen. Sikerült megtalálni az Ázsiából származó Leptoplinia japonica fürkészdarazsat, ami további két parazitoid mellett a megoldáshoz vezethet. Ez egyben a faj első európai azonosítása.

Továbbra is slágernövény a csemegekukorica

A csemegekukorica évek óta tartó népszerűsége jól példázza, hogy mindig találhatunk olyan piaci rést, amit érdemes megcélozni. A kárpátaljai termelők szerint mostanság ez a növény adja a legnagyobb nyereséget.

Jön a csapadék

A hét első felében az ország nagy részén még tovább száradtak a talajok, ami jelentősen megnehezítette az őszi kalászosok vetése előtti talaj előkészítést és a repce korai fejlődését, erősödését is. A folytatásban azonban változik időjárásunk, pénteken nyugat felől egyre többfelé kell záporokra, zivatarokra számítani, melyek szombatra a keleti, északkeleti országrészt is elérik.

Titokban tartják a világ legritkább növényének hollétét

Az Ausztráliában található Kék-hegységben szinte elrejtett oázisként terül el az ausztrálok egyik nemzeti kincsének számító mintegy 28 hektáros botanikus kert, ami közel 6000 növény- és állatfajnak ad otthont. E kertben található a világ legritkább növénye, a sárkányfenyő, melynek eredete olyan történelmi korokig vezethető vissza, hogy már a dinoszauruszok is csemegéztek belőle.

Vissza a természethez - Biológiai növényvédelem a Dobay Kertészetben

A hazai dísznövénykertészetek közül a Dobay Kertészet az elsők közt alkalmazta sikerrel a biológiai növényvédelmet. A hódmezővásárhely-kopáncsi termesztőtelepükön szeptember elején tartott fajtabemutatón Dobay Imre tulajdonos a fajták ismertetése mellett beszámolt a biológiai növényvédelemben szerzett tapasztalataikról is.

Magyar hagyma: a piaci részesedés növelése a cél

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt működő hagyma munkacsoport hiánypótló szerepet tölt be a termelés hatékonyabbá tételében és a piacszervezésben. A versenyképes termesztéshez technológiai fejlesztésekre, megfelelő fajtaválasztásra és a tárolókapacitások növelésére van szükség.

Új hobbikerti zöldségfajták

A Beekenkamp Plants Ornamentals bemutatta az Alfrescót, a hobbikerti zöldségek és fűszernövények új sorozatát. Az oltott és nem oltott zöldség- és fűszernövény-palántákat gondosan kiválasztott magokból nevelik, és a SKAL higiéniai szabályok szerint termesztik.

Kukoricabemutató Kiszomboron

A szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. őszi fajtabemutatóját idén szeptember 9-én tartották Kiszomboron. Úgy döntöttek, hogy idén is megszervezik a korábbi években megszokott kukorica-, szója-, napraforgó- és cirokismertetőt, azaz a bemutatót tanácskozással kötötték egybe.