Back to top

Nagy termés helyett jobb eredményt

Szeptember 24-én tartották a szokásos kukorica-, cirok- és napraforgófajta-, valamint technológiai bemutatót és tanácskozást Gyulatanyán. Mint a kísérleti telep gazdája, Augusztinyi András röviden utalt rá, ilyenfajta ismertetőre és szakmai konzultációra napjainkban is van igény, mert sokaknak ez a hely jelenti a lehetőséget, hogy valós információkhoz jussanak.

Viszont az idei tanácskozás egy részlete minden korábbitól nagyon eltért. Nemcsak a hivatalos tájékoztatást hallgathattuk meg, hanem külön előadásban számolt be a gabonafélék betegségekre való fogékonyságáról és ennek gazdasági jelentőségéről Mesterházy Ákos akadémikus és Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke. Tegyük hozzá, hogy nagyon jó ötlet volt meghívni ezt a két elismert szakembert, mondandójuk annyira érdekfeszítőnek bizonyult, hogy végig síri csendben hallgatták őket.

Előbb viszont vegyünk sorra néhány hivatalos tájékoztatót! Zsigmond Richárd, a Nébih igazgatója szerint, bár a kukorica, a napraforgó és a cirok tiszteletre méltó eredményt mutat fel, a mostaninál mindenképpen jobbra volna képes, ha néhány részletre jobban odafigyelnénk. Ezek a részletek olyan alapvető mutatók, mint a hibridek szárazság- és stressztűrő képessége, vagy a betegségekkel és a kártevőkkel szembeni ellenállósága.

Ma Magyarországon 15 fajtakísérleti állomást működtet a Nébih, amivel „a szervezet a kötelezettségét teljesíti”.

A kukorica hazai helyzetéről Joszt-Takács Nóra, a Nébih témavezetője tartott rövid összefoglalót. Mint elmondta, 2013 óta 50–60 ezer hektárral csökkent a kukorica termőterülete Magyarországon, és ez a folyamat 2018-ig tartott.

Idén, némi meglepetésre, a kukorica vetésterülete növekedett, a hivatalos statisztikák szerint 982 ezer hektár, vagyis az 1 millió hektárt a növekedés ellenére sem értük el.

A legtöbb tesztelt hibrid a korai éréscsoportba tartozik
Az előzetes termésbecslések alapján – amit a falugazdászok jelentéseiből számoltak ki – a hektáronkénti átlagtermés 8,226 tonna lehet. Ez kevesebb az előző évinél. Viszont a vetésterületünk ez évi növekedésének köszönhetően a kukorica várható össztermése 8 millió tonnára rúghat 2019-ben, ami azért tiszteletet parancsoló. A vetésterület nagysága alapján a megyék rangsorát – némi meg­­lepetésre – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezeti, 103 ezer hektárral. Utána következik Hajdú-Bihar, Békés, Somogy és Fejér megye.

A kukorica termés­átlaga termőkörzetenként eltérő. Van olyan megye, ahol csak 6, míg másutt 8,7 tonna a várható hektáronkénti átlag.

A kísérletekben a legkisebb érték 7,35 tonna, a legnagyobb 14,3 tonna lett. Ide tartozik, hogy hibridkukorica-vetőmagot idén 25,5 ezer hektáron állítottak elő, ami 500 hektáros növekedést jelent tavalyhoz képest.

A világ kukoricatermését ebben az évben 1104 millió tonnára becsülik, ez megint rekordközeli mennyiség. A 38. héten a chicagói árutőzsdén a kukorica tonnáját, magyar pénzben kifejezve, 44 ezer forintért jegyezték.

Közelebb jőve kiderül, hogy az Európai Unióban 63,8 millió tonna össz-kukoricatermésre számíthatunk 2019-ben, 8,787 millió hektárról.

Az EU-ban 245 hibrid kukorica vetőmagjának az előállítására van lehetőség, és ebből 87 hibriddel foglalkozunk is Magyarországon.

Ennek az összes termőterülete nálunk 11 276 hektár. Igazán nagy számot akkor kapunk, ha a közösségi fajtajegyzéket nézzük, mert abban 5450 hibrid kukorica szerepel, és ezen kívül vannak még szabadon forgalmazható hibridek is.

Ebben az évben 196 hibridet vizsgálnak a magyar fajtakísérletben. Ezekből 135 elsőéves fajtajelölt, 44 másodéves fajtajelölt és 3 harmadéves fajtajelölt. A tenyészidőszak szerint szuperkoraiakból 15, igen koraiakból ugyancsak 15 hibrid található a fajtakísérletben.

A FAO 300-as, tehát a korai éréscsoportban a legbőségesebb a kínálat, ilyenből 109 hibrid van.

A középérésűek listáján 32, a kései éréscsoportban 6 kukoricahibrid található. A silókukorica-kínálatban 19 hibrid szerepel. Az egyes hibrideket kódszám alapján állítják be, a titkosságot közjegyző szavatolja. A kísérletekben a kórtani vizsgálatok közül kötelező az aspergillusra érzékenység ellenőrzése, és bár más betegségekre is léteznek vizsgálatok, azokat „csak nézik”.

Az úgynevezett posztregisztrációs kísérletben – amit a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen állítanak be – 51 hibrid szerepel az idén. Ezek közül 12 hibrid kukorica standardként vesz részt a vetélkedésben, a valós versenyben 39 hibrid „küzd meg” egymással.

A fajtaelismerésről szólva kiderült, hogy tavaly 25 hibrid kukorica kapott Magyarországon állami minősítést, közülük 15 korai.

Hazánkban jelenleg hét állomáshelyen vizsgálja a Nébih a szemeskukorica-hibrideket, és öt helyszínen a silókukoricákat.
Csepegtető öntözéssel a hektárra vetített hozam eléri a 15–16 tonnát

Gyulatanya e téren is kiemelkedő, mert itt 177 szemes kukoricát vizsgálnak száraz, vízágyúval öntözött és csepegtetéses öntözéses körülmények között. Augusztinyi András elmondása szerint a száraz nevelésben 8–9 tonnás, egyszerű öntözéses körülmények között 11–12 tonnás, míg csepegtető öntözés mellett 15–16 tonnás hektáronkénti eredményre számítanak a kisparcellás kísérleteken.

Napraforgó-termesztésünk helyzetét Szekrényes Gábor, a Né­bih témafelelőse ismertette. Olajos magvakból 2018-ban összesen 593,3 millió tonnát termesztettünk a világon. Ebből a szója 361 millió tonnát, a repce 70,4 millió tonnát, a napraforgó pedig 51,5 millió tonnát tett ki. Látványos, és feltétlenül figyelmet követel, hogy 1960-ban szójából csupán 17 millió tonna volt a világ termése. Azóta hatalmas a növekedés: összehasonlításul, 2017-ben a teljes olajosmag-termelés 574 millió tonna volt, és a közel 20 millió tonnás növekmény a szójából származik.

A napraforgó-termesztés ebben az évben 52 millió tonnás hozammal kecsegtet. Ebből 15,5 tonna jut Ukrajnának, 13 millió tonna Oroszországnak – itt egyetlen év alatt 3 millió tonna volt a növekedés –, az Európai Unióban pedig 9,8 millió tonna napraforgómagot takarítunk be 2019-ben.

Hazánkban egyértelműen sikernövény a napraforgó, pedig – mint a szakember megjegyezte – jó két évtizeddel ezelőtt,

1997-ben 1,1 tonna volt nálunk a hektáronkénti hozam. Ehhez hozzátartozik, hogy egy nagyon kedvezőtlen, sok betegséggel járó évnek bizonyult a napraforgó számára, és előtte már 2 tonna körüli országos átlaggal büszkélkedhettünk. Jelenleg kb. 3 tonnás átlagtermésről adhatunk számot, ami elképzelhető, hogy világcsúcs a napraforgónál. Az előző években 2,979 és 3,002 tonnát tett ki a hektáronkénti átlagtermése, miközben a hazánkban termelt összes napraforgómag mennyisége meghaladta az 1,8 millió tonnát. Több megyében termett megyei szinten 3 tonnánál többet, és a falugazdászok beszámolóiból az idén is arra lehet következtetni, hogy sok helyen jóval felülmúlják a 3 tonnát. A betakarítható összmennyiség az előző évinél mintegy 200 ezer tonnával kevesebb lesz, aminek az az oka, hogy sok-sok év növekedése vagy stagnálása után 2019-ben csökkent a napraforgó vetésterülete.

Ebben az évben 16 helyen állítottak be országos kísérletet napraforgóból.

A körülményekről elmondható, hogy az időjárás változása kedvez ennek a növénynek, mert a tavasz egyre melegebbé válik. Ugyanakkor kedvezőtlen volt, hogy idén tavasszal a vetés után erőteljes szárazság köszöntött be, aminek hatására a napraforgó igencsak vontatottan kelt. Ezt követően érkezett meg a rég nem tapasztalt mennyiségű májusi eső, ami korrigálta az addigi lemaradásokat. Ezt követően történelmünk legmelegebb nyara következett, és még azon belül is szinte forrónak bizonyult a június. Ezen kívül kisebb-nagyobb száraz periódusok is voltak a tenyészidőszak folyamán, viszont júliusban a sok éves átlagnál megint több csapadék esett.

Gyulatanyán idén 177 szemes hibrid kukoricát vizsgálnak
A Nébih idén 88 hibridet vizsgál a napraforgó-kísérletekben. Ebből hat korai, 15 középérésű, 11 étkezési, hét korai IMI-, négy középérésű IMI-hibrid. Ezek mellett herbicidtoleránsokat és más különleges napraforgó hibrideket is teszteltek. A nemzeti fajtajegyzékben 22 államilag elismert napraforgó van, amihez még 28 napraforgó társulhat az EU fajtalistájáról. A vizsgálatokban 38 fajtajelölt is szerepel.

 

Az egyes hibrideket bejelentők szerint nézve is széles a választék. A Kaposvári Egyetem négy, a Szegedi Gabonakutató egy, a Mogyi Kft. öt (étkezési és hántolási hibridek), a Syngenta 37, a Pioneer 15, a Sun Seed hét, a KWS hét (eddig nekik nem volt), az Euralis négy, a Maïsadur négy, a Limagrain három, az RWA szintén 3 jelölttel vesz részt bennük.

A vizsgált hibridek 88,4 százaléka külföldi eredetű. Az úgynevezett nagy olajtartalmú, tehát HO-kategóriában 13 hibridet vizsgálnak. Ezekből tízet a Syngenta jelentett be. Dominálnak az úgynevezett vegyszerrezisztens hibridek, és az új hibrideknek mindössze 4–5 százaléka termeszthető hagyományos módon.

A magyarországi hibridnapraforgóvetőmag-előállítás területe egyre csökken, ebben az évben a hivatalos statisztika szerint 3149 hektár volt.

A viszonyításhoz érdemes tudni, hogy 2013-ban 5400 hektáron termeltünk hibridnapraforgó-vetőmagot, bár az is tény, hogy ennél a növénynél a szaporítóanyag-előállítás évről évre nagymértékben változik.

A napraforgó-termesztésben a kórtani vizsgálatokban a plazmopara-rezisztencia áll első helyen. Ezen kívül figyelmet kap még a napraforgószádor, ami főleg az ország déli részében fertőz, azaz élősködik. A legnagyobb megbetegítő változatlanul a sclerotinia, amire a meleg és csapadékos idei időjárás miatt nagyon oda kellett figyelni. Ebben az évben újra megjelent a fomopszisz, ezt is a meleg és az eső együttese hozza elő. Szerencsére az augusztusi szárazság megfogta a fertőzéseket a napraforgóban, igaz, az alternáriás levélbetegség ennek ellenére is megtette a maga hatását. 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az eső megint késett Mezőhegyesen

Az idén minden eddiginél kevesebb és rosszabb őszibúza-termést takarítottak be Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tábláiról. A szakemberek számos módon igyekeznek elkerülni egy újabb rossz évet, de a természet idén is a „mezőgazdaság-ellenes” arcát mutatja. A vetések már háromhetes késésben vannak.

Melegedés miatt fajtaváltás: klímaváltozás és a szőlőtermesztés

A klímaváltozásnak a szőlőtermesztésre és a borászati technológiára gyakorolt hatását boncolgatták az idei, immár harmadik Szőlész-Borász Konferencia előadói a Szent István Egyetem budai campusán.

Versenyképes ipariparadicsom-hibridek Kalocsáról

A kalocsai kutatóintézetben régmúltra visszanyúló hagyománya van a fűszerpaprika-nemesítésnek és -kutatásnak. Amióta pedig a NAIK Zöldségtermesztési Önálló Kutatási Osztálya (ZÖKO) Kalocsai Kutató Állomásaként működik, kibővült az intézet tevékenysége.

4,2 millió mázsa szőlő termett idén

Körülbelül 4,2 millió mázsa szőlő termett idén, amiből 2,9-3,1 millió hektoliter bor készülhet - mondta Brazsil Dávid, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsának főtitkára szerda reggel az M1 aktuális csatornán.

Mi kell ahhoz, hogy sikeres legyen a magyar juh- és kecskeágazat?

Jó állomány, jó genetika, jó reprodukciós technológia, jó tartástechnológia, jó takarmányozás – erre az öt dologra van szükség ahhoz, hogy a magyar juh- és kecskeágazat megfeleljen a mezőgazdaság előtt álló kihívásoknak. Így összegezték a szakemberek a NAIK Állattenyésztési, Takarmányozási és Húsipari Kutatóintézete, valamint a Magyar Juh- és Kecsketenyésztő Szövetség közös tudományos konferenciáján elhangzottakat.

Megújuló takarmányozás a tehenészeti telepen

A takarmányozás is átalakul a mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. tehenészeti telepének megújítása során. A mára elavult tehenészeti technológia megújítására vállalkozott állami intézmény teljesen új épületeket, robotos fejést alkalmaz, és ennek keretében megújul az állatok táplálása is. Az abraktakarmányt és a tömegtakarmányt a nedves roppantott kukoricával egészítik ki.

Mérsékelt ármozgások

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Új növényegészségügyi szabályozást vezetnek be

A novemberben megjelenő uniós rendelet szerint bővül a nagy veszteséget okozó, idegenhonos károsítók terjesztésére képes, éppen ezért vizsgálatköteles termékek köre. December 14-től a növényegészségügyi szabályozás alatt álló növényekkel, növényi termékekkel és egyéb anyagokkal csak az a vállalkozó folytathat gazdasági tevékenységet, aki szerepel a hatóság növényegészségügyi nyilvántartásában.

A növénynemesítés jó üzlet

Minden termékcsoportban nettó növekedést ért el a KWS, a világ egyik vezető növénynemesítő vállalata. A napokban nyilvánosságra hozott éves pénzügyi jelentés szerint 2018/19-ben a vállalat éves nettó jövedelme elérte a 104 millió eurót.

Itt vetőmag, ott zöldtrágya

A Multi Mag Debrecen Kft. exportcélú vetőmag termeltetésével foglalkozik. Az éves árbevételük körülbelül 1 milliárd forint, de ez évről évre változik. Pál Kutas Ferenc, a cég ügyvezető igazgatója elmondta, forgalmuk attól függ, hogy az adott esztendőben mekkora igénnyel jelentkeznek a vevők.