Back to top

Nagy termés helyett jobb eredményt

Szeptember 24-én tartották a szokásos kukorica-, cirok- és napraforgófajta-, valamint technológiai bemutatót és tanácskozást Gyulatanyán. Mint a kísérleti telep gazdája, Augusztinyi András röviden utalt rá, ilyenfajta ismertetőre és szakmai konzultációra napjainkban is van igény, mert sokaknak ez a hely jelenti a lehetőséget, hogy valós információkhoz jussanak.

Viszont az idei tanácskozás egy részlete minden korábbitól nagyon eltért. Nemcsak a hivatalos tájékoztatást hallgathattuk meg, hanem külön előadásban számolt be a gabonafélék betegségekre való fogékonyságáról és ennek gazdasági jelentőségéről Mesterházy Ákos akadémikus és Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke. Tegyük hozzá, hogy nagyon jó ötlet volt meghívni ezt a két elismert szakembert, mondandójuk annyira érdekfeszítőnek bizonyult, hogy végig síri csendben hallgatták őket.

Előbb viszont vegyünk sorra néhány hivatalos tájékoztatót! Zsigmond Richárd, a Nébih igazgatója szerint, bár a kukorica, a napraforgó és a cirok tiszteletre méltó eredményt mutat fel, a mostaninál mindenképpen jobbra volna képes, ha néhány részletre jobban odafigyelnénk. Ezek a részletek olyan alapvető mutatók, mint a hibridek szárazság- és stressztűrő képessége, vagy a betegségekkel és a kártevőkkel szembeni ellenállósága.

Ma Magyarországon 15 fajtakísérleti állomást működtet a Nébih, amivel „a szervezet a kötelezettségét teljesíti”.

A kukorica hazai helyzetéről Joszt-Takács Nóra, a Nébih témavezetője tartott rövid összefoglalót. Mint elmondta, 2013 óta 50–60 ezer hektárral csökkent a kukorica termőterülete Magyarországon, és ez a folyamat 2018-ig tartott.

Idén, némi meglepetésre, a kukorica vetésterülete növekedett, a hivatalos statisztikák szerint 982 ezer hektár, vagyis az 1 millió hektárt a növekedés ellenére sem értük el.

A legtöbb tesztelt hibrid a korai éréscsoportba tartozik
Az előzetes termésbecslések alapján – amit a falugazdászok jelentéseiből számoltak ki – a hektáronkénti átlagtermés 8,226 tonna lehet. Ez kevesebb az előző évinél. Viszont a vetésterületünk ez évi növekedésének köszönhetően a kukorica várható össztermése 8 millió tonnára rúghat 2019-ben, ami azért tiszteletet parancsoló. A vetésterület nagysága alapján a megyék rangsorát – némi meg­­lepetésre – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezeti, 103 ezer hektárral. Utána következik Hajdú-Bihar, Békés, Somogy és Fejér megye.

A kukorica termés­átlaga termőkörzetenként eltérő. Van olyan megye, ahol csak 6, míg másutt 8,7 tonna a várható hektáronkénti átlag.

A kísérletekben a legkisebb érték 7,35 tonna, a legnagyobb 14,3 tonna lett. Ide tartozik, hogy hibridkukorica-vetőmagot idén 25,5 ezer hektáron állítottak elő, ami 500 hektáros növekedést jelent tavalyhoz képest.

A világ kukoricatermését ebben az évben 1104 millió tonnára becsülik, ez megint rekordközeli mennyiség. A 38. héten a chicagói árutőzsdén a kukorica tonnáját, magyar pénzben kifejezve, 44 ezer forintért jegyezték.

Közelebb jőve kiderül, hogy az Európai Unióban 63,8 millió tonna össz-kukoricatermésre számíthatunk 2019-ben, 8,787 millió hektárról.

Az EU-ban 245 hibrid kukorica vetőmagjának az előállítására van lehetőség, és ebből 87 hibriddel foglalkozunk is Magyarországon.

Ennek az összes termőterülete nálunk 11 276 hektár. Igazán nagy számot akkor kapunk, ha a közösségi fajtajegyzéket nézzük, mert abban 5450 hibrid kukorica szerepel, és ezen kívül vannak még szabadon forgalmazható hibridek is.

Ebben az évben 196 hibridet vizsgálnak a magyar fajtakísérletben. Ezekből 135 elsőéves fajtajelölt, 44 másodéves fajtajelölt és 3 harmadéves fajtajelölt. A tenyészidőszak szerint szuperkoraiakból 15, igen koraiakból ugyancsak 15 hibrid található a fajtakísérletben.

A FAO 300-as, tehát a korai éréscsoportban a legbőségesebb a kínálat, ilyenből 109 hibrid van.

A középérésűek listáján 32, a kései éréscsoportban 6 kukoricahibrid található. A silókukorica-kínálatban 19 hibrid szerepel. Az egyes hibrideket kódszám alapján állítják be, a titkosságot közjegyző szavatolja. A kísérletekben a kórtani vizsgálatok közül kötelező az aspergillusra érzékenység ellenőrzése, és bár más betegségekre is léteznek vizsgálatok, azokat „csak nézik”.

Az úgynevezett posztregisztrációs kísérletben – amit a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen állítanak be – 51 hibrid szerepel az idén. Ezek közül 12 hibrid kukorica standardként vesz részt a vetélkedésben, a valós versenyben 39 hibrid „küzd meg” egymással.

A fajtaelismerésről szólva kiderült, hogy tavaly 25 hibrid kukorica kapott Magyarországon állami minősítést, közülük 15 korai.

Hazánkban jelenleg hét állomáshelyen vizsgálja a Nébih a szemeskukorica-hibrideket, és öt helyszínen a silókukoricákat.
Csepegtető öntözéssel a hektárra vetített hozam eléri a 15–16 tonnát

Gyulatanya e téren is kiemelkedő, mert itt 177 szemes kukoricát vizsgálnak száraz, vízágyúval öntözött és csepegtetéses öntözéses körülmények között. Augusztinyi András elmondása szerint a száraz nevelésben 8–9 tonnás, egyszerű öntözéses körülmények között 11–12 tonnás, míg csepegtető öntözés mellett 15–16 tonnás hektáronkénti eredményre számítanak a kisparcellás kísérleteken.

Napraforgó-termesztésünk helyzetét Szekrényes Gábor, a Né­bih témafelelőse ismertette. Olajos magvakból 2018-ban összesen 593,3 millió tonnát termesztettünk a világon. Ebből a szója 361 millió tonnát, a repce 70,4 millió tonnát, a napraforgó pedig 51,5 millió tonnát tett ki. Látványos, és feltétlenül figyelmet követel, hogy 1960-ban szójából csupán 17 millió tonna volt a világ termése. Azóta hatalmas a növekedés: összehasonlításul, 2017-ben a teljes olajosmag-termelés 574 millió tonna volt, és a közel 20 millió tonnás növekmény a szójából származik.

A napraforgó-termesztés ebben az évben 52 millió tonnás hozammal kecsegtet. Ebből 15,5 tonna jut Ukrajnának, 13 millió tonna Oroszországnak – itt egyetlen év alatt 3 millió tonna volt a növekedés –, az Európai Unióban pedig 9,8 millió tonna napraforgómagot takarítunk be 2019-ben.

Hazánkban egyértelműen sikernövény a napraforgó, pedig – mint a szakember megjegyezte – jó két évtizeddel ezelőtt,

1997-ben 1,1 tonna volt nálunk a hektáronkénti hozam. Ehhez hozzátartozik, hogy egy nagyon kedvezőtlen, sok betegséggel járó évnek bizonyult a napraforgó számára, és előtte már 2 tonna körüli országos átlaggal büszkélkedhettünk. Jelenleg kb. 3 tonnás átlagtermésről adhatunk számot, ami elképzelhető, hogy világcsúcs a napraforgónál. Az előző években 2,979 és 3,002 tonnát tett ki a hektáronkénti átlagtermése, miközben a hazánkban termelt összes napraforgómag mennyisége meghaladta az 1,8 millió tonnát. Több megyében termett megyei szinten 3 tonnánál többet, és a falugazdászok beszámolóiból az idén is arra lehet következtetni, hogy sok helyen jóval felülmúlják a 3 tonnát. A betakarítható összmennyiség az előző évinél mintegy 200 ezer tonnával kevesebb lesz, aminek az az oka, hogy sok-sok év növekedése vagy stagnálása után 2019-ben csökkent a napraforgó vetésterülete.

Ebben az évben 16 helyen állítottak be országos kísérletet napraforgóból.

A körülményekről elmondható, hogy az időjárás változása kedvez ennek a növénynek, mert a tavasz egyre melegebbé válik. Ugyanakkor kedvezőtlen volt, hogy idén tavasszal a vetés után erőteljes szárazság köszöntött be, aminek hatására a napraforgó igencsak vontatottan kelt. Ezt követően érkezett meg a rég nem tapasztalt mennyiségű májusi eső, ami korrigálta az addigi lemaradásokat. Ezt követően történelmünk legmelegebb nyara következett, és még azon belül is szinte forrónak bizonyult a június. Ezen kívül kisebb-nagyobb száraz periódusok is voltak a tenyészidőszak folyamán, viszont júliusban a sok éves átlagnál megint több csapadék esett.

Gyulatanyán idén 177 szemes hibrid kukoricát vizsgálnak
A Nébih idén 88 hibridet vizsgál a napraforgó-kísérletekben. Ebből hat korai, 15 középérésű, 11 étkezési, hét korai IMI-, négy középérésű IMI-hibrid. Ezek mellett herbicidtoleránsokat és más különleges napraforgó hibrideket is teszteltek. A nemzeti fajtajegyzékben 22 államilag elismert napraforgó van, amihez még 28 napraforgó társulhat az EU fajtalistájáról. A vizsgálatokban 38 fajtajelölt is szerepel.

 

Az egyes hibrideket bejelentők szerint nézve is széles a választék. A Kaposvári Egyetem négy, a Szegedi Gabonakutató egy, a Mogyi Kft. öt (étkezési és hántolási hibridek), a Syngenta 37, a Pioneer 15, a Sun Seed hét, a KWS hét (eddig nekik nem volt), az Euralis négy, a Maïsadur négy, a Limagrain három, az RWA szintén 3 jelölttel vesz részt bennük.

A vizsgált hibridek 88,4 százaléka külföldi eredetű. Az úgynevezett nagy olajtartalmú, tehát HO-kategóriában 13 hibridet vizsgálnak. Ezekből tízet a Syngenta jelentett be. Dominálnak az úgynevezett vegyszerrezisztens hibridek, és az új hibrideknek mindössze 4–5 százaléka termeszthető hagyományos módon.

A magyarországi hibridnapraforgóvetőmag-előállítás területe egyre csökken, ebben az évben a hivatalos statisztika szerint 3149 hektár volt.

A viszonyításhoz érdemes tudni, hogy 2013-ban 5400 hektáron termeltünk hibridnapraforgó-vetőmagot, bár az is tény, hogy ennél a növénynél a szaporítóanyag-előállítás évről évre nagymértékben változik.

A napraforgó-termesztésben a kórtani vizsgálatokban a plazmopara-rezisztencia áll első helyen. Ezen kívül figyelmet kap még a napraforgószádor, ami főleg az ország déli részében fertőz, azaz élősködik. A legnagyobb megbetegítő változatlanul a sclerotinia, amire a meleg és csapadékos idei időjárás miatt nagyon oda kellett figyelni. Ebben az évben újra megjelent a fomopszisz, ezt is a meleg és az eső együttese hozza elő. Szerencsére az augusztusi szárazság megfogta a fertőzéseket a napraforgóban, igaz, az alternáriás levélbetegség ennek ellenére is megtette a maga hatását. 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2019/41 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megingott az agrárium válságállósága

A Takarékbank agrárelemzői szerint még az idén csökkenhet az agrár-élelmiszeripari kibocsátás az Európai Unióban. Az élelmiszer termékpályák állapotát és kilátásait bemutató új Takarék AgrárTrend Index alapján, bár kissé javultak az agrárium szereplőinek várakozásai a második negyedév végére, de az elemzők véleménye szerint megingani látszik az agrárium válságállósága.

Fejlesztési kényszer az agráriumban

A járvány okozta bizonytalanságok miatt nehéz éve van az agráriumnak, azonban ezen problémakört áthidaló fejlesztések felgyorsíthatják a mezőgazdaság modernizációját. A beruházásokhoz szükséges forrást igen kedvező feltételek mellett igényelhetik a gazdák a különböző támogatott konstrukciók révén. Ez volt a fő téma a július 7-én tartott OTP Agrár sajtóreggelin.

Árutőzsde: emelkedő gabona-, csökkenő repceár

A Budapesti Értéktőzsde (BÉT) árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és olajmagok különböző lejáratra szóló jegyzéséről.

Milliárdokból indíthat öntözési mintaprogramot Mezőhegyes

A mezőhegyesi Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság Zrt. nemzeti öntözési mintaprogramot indíthat, amelyhez a központi költségvetés 8,5 milliárd forinttal járul hozzá.

Mit vethetünk még a nyáron?

Nyár derekára már sok mindent betakarítunk a kertben, de ha rendszeresen tudunk öntözni, egészen augusztusig vethetünk még. A vetésidő attól függ, milyen hosszú tenyészidejű fajtát választunk: minél hosszabb ideig tart, amíg szedhető lesz az adott zöldség, annál korábban, július első felében kell elvetni.

Az EU-ban a tavalyinál kisebb lesz az idei búzatermelés

A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt tavalyhoz képest idén várhatóan mintegy 10 százalékkal kevesebb kenyérliszthez szükséges lágy búzát takarítanak be az Európai Unióban és Nagy-Britanniában.

A növénytermesztés két alaptörvénye

A Liebig-féle minimum elv és a pentozán hatás a kertészeti iskolák tananyagában az első szabályok között szerepelnek. Érdemes ezeket megismerni és alkalmazni, mivel a termés mennyisége, minősége és ezáltal sok pénz múlhat rajtuk. Egy kis kertben pont olyan hasznos az ismeretük, mint óriási területeken gazdálkodva.

Több gond volt vele, de kiváló a hazai sárgadinnye

Június elejétől egészen október közepéig, végéig lesz magyar sárgadinnye a piacon, az értékesítési szezont ugyanis a nagyobb termelők a fóliasátras termesztéssel kezdik és azzal is fejezik be. A korai kínálatból általában először a piacokra jut, most már azonban kellő mennyiség terem ahhoz is, hogy ellássák az áruházakat.

Az évszázad vételének tartják az eladósorba került gazdaságot

„Lenyűgöző! Ez egy olyan birtok, melyhez fogható százévente egyszer kerül piacra” – fogalmazott egy brit árverésvezető egy, Írország Edenberry nevű településének határában elterülő, augusztusban kalapács alá kerülő gazdaságról. Lássuk, mi áll a hangzatok szavak mögött!

A gazdák folyamatosan a társadalom célkeresztjében vannak

A német és a francia farmerek harmada veszített a motivációjából a folytonos szekálás miatt, vagyis amiatt, hogy a növényvédőszer-használattól kezdve az állatjóléten át egy csomó témában ők váltak a társadalom céltáblájává. A magyar és az olasz gazdák viszont mindebből alig érzékelnek valamit – derült ki a Copa Cogeca friss felméréséből.