Viszont az idei tanácskozás egy részlete minden korábbitól nagyon eltért. Nemcsak a hivatalos tájékoztatást hallgathattuk meg, hanem külön előadásban számolt be a gabonafélék betegségekre való fogékonyságáról és ennek gazdasági jelentőségéről Mesterházy Ákos akadémikus és Szieberth Dénes, a Magyar Kukorica Klub elnöke. Tegyük hozzá, hogy nagyon jó ötlet volt meghívni ezt a két elismert szakembert, mondandójuk annyira érdekfeszítőnek bizonyult, hogy végig síri csendben hallgatták őket.
Előbb viszont vegyünk sorra néhány hivatalos tájékoztatót! Zsigmond Richárd, a Nébih igazgatója szerint, bár a kukorica, a napraforgó és a cirok tiszteletre méltó eredményt mutat fel, a mostaninál mindenképpen jobbra volna képes, ha néhány részletre jobban odafigyelnénk. Ezek a részletek olyan alapvető mutatók, mint a hibridek szárazság- és stressztűrő képessége, vagy a betegségekkel és a kártevőkkel szembeni ellenállósága.
A kukorica hazai helyzetéről Joszt-Takács Nóra, a Nébih témavezetője tartott rövid összefoglalót. Mint elmondta, 2013 óta 50–60 ezer hektárral csökkent a kukorica termőterülete Magyarországon, és ez a folyamat 2018-ig tartott.
Az előzetes termésbecslések alapján – amit a falugazdászok jelentéseiből számoltak ki – a hektáronkénti átlagtermés 8,226 tonna lehet. Ez kevesebb az előző évinél. Viszont a vetésterületünk ez évi növekedésének köszönhetően a kukorica várható össztermése 8 millió tonnára rúghat 2019-ben, ami azért tiszteletet parancsoló. A vetésterület nagysága alapján a megyék rangsorát – némi meglepetésre – Szabolcs-Szatmár-Bereg megye vezeti, 103 ezer hektárral. Utána következik Hajdú-Bihar, Békés, Somogy és Fejér megye.
A kísérletekben a legkisebb érték 7,35 tonna, a legnagyobb 14,3 tonna lett. Ide tartozik, hogy hibridkukorica-vetőmagot idén 25,5 ezer hektáron állítottak elő, ami 500 hektáros növekedést jelent tavalyhoz képest.
A világ kukoricatermését ebben az évben 1104 millió tonnára becsülik, ez megint rekordközeli mennyiség. A 38. héten a chicagói árutőzsdén a kukorica tonnáját, magyar pénzben kifejezve, 44 ezer forintért jegyezték.
Közelebb jőve kiderül, hogy az Európai Unióban 63,8 millió tonna össz-kukoricatermésre számíthatunk 2019-ben, 8,787 millió hektárról.
Ennek az összes termőterülete nálunk 11 276 hektár. Igazán nagy számot akkor kapunk, ha a közösségi fajtajegyzéket nézzük, mert abban 5450 hibrid kukorica szerepel, és ezen kívül vannak még szabadon forgalmazható hibridek is.
Ebben az évben 196 hibridet vizsgálnak a magyar fajtakísérletben. Ezekből 135 elsőéves fajtajelölt, 44 másodéves fajtajelölt és 3 harmadéves fajtajelölt. A tenyészidőszak szerint szuperkoraiakból 15, igen koraiakból ugyancsak 15 hibrid található a fajtakísérletben.
A középérésűek listáján 32, a kései éréscsoportban 6 kukoricahibrid található. A silókukorica-kínálatban 19 hibrid szerepel. Az egyes hibrideket kódszám alapján állítják be, a titkosságot közjegyző szavatolja. A kísérletekben a kórtani vizsgálatok közül kötelező az aspergillusra érzékenység ellenőrzése, és bár más betegségekre is léteznek vizsgálatok, azokat „csak nézik”.
Az úgynevezett posztregisztrációs kísérletben – amit a Gabonatermesztők Országos Szövetségével és a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarával közösen állítanak be – 51 hibrid szerepel az idén. Ezek közül 12 hibrid kukorica standardként vesz részt a vetélkedésben, a valós versenyben 39 hibrid „küzd meg” egymással.
A fajtaelismerésről szólva kiderült, hogy tavaly 25 hibrid kukorica kapott Magyarországon állami minősítést, közülük 15 korai.
Gyulatanya e téren is kiemelkedő, mert itt 177 szemes kukoricát vizsgálnak száraz, vízágyúval öntözött és csepegtetéses öntözéses körülmények között. Augusztinyi András elmondása szerint a száraz nevelésben 8–9 tonnás, egyszerű öntözéses körülmények között 11–12 tonnás, míg csepegtető öntözés mellett 15–16 tonnás hektáronkénti eredményre számítanak a kisparcellás kísérleteken.
Napraforgó-termesztésünk helyzetét Szekrényes Gábor, a Nébih témafelelőse ismertette. Olajos magvakból 2018-ban összesen 593,3 millió tonnát termesztettünk a világon. Ebből a szója 361 millió tonnát, a repce 70,4 millió tonnát, a napraforgó pedig 51,5 millió tonnát tett ki. Látványos, és feltétlenül figyelmet követel, hogy 1960-ban szójából csupán 17 millió tonna volt a világ termése. Azóta hatalmas a növekedés: összehasonlításul, 2017-ben a teljes olajosmag-termelés 574 millió tonna volt, és a közel 20 millió tonnás növekmény a szójából származik.
A napraforgó-termesztés ebben az évben 52 millió tonnás hozammal kecsegtet. Ebből 15,5 tonna jut Ukrajnának, 13 millió tonna Oroszországnak – itt egyetlen év alatt 3 millió tonna volt a növekedés –, az Európai Unióban pedig 9,8 millió tonna napraforgómagot takarítunk be 2019-ben.
1997-ben 1,1 tonna volt nálunk a hektáronkénti hozam. Ehhez hozzátartozik, hogy egy nagyon kedvezőtlen, sok betegséggel járó évnek bizonyult a napraforgó számára, és előtte már 2 tonna körüli országos átlaggal büszkélkedhettünk. Jelenleg kb. 3 tonnás átlagtermésről adhatunk számot, ami elképzelhető, hogy világcsúcs a napraforgónál. Az előző években 2,979 és 3,002 tonnát tett ki a hektáronkénti átlagtermése, miközben a hazánkban termelt összes napraforgómag mennyisége meghaladta az 1,8 millió tonnát. Több megyében termett megyei szinten 3 tonnánál többet, és a falugazdászok beszámolóiból az idén is arra lehet következtetni, hogy sok helyen jóval felülmúlják a 3 tonnát. A betakarítható összmennyiség az előző évinél mintegy 200 ezer tonnával kevesebb lesz, aminek az az oka, hogy sok-sok év növekedése vagy stagnálása után 2019-ben csökkent a napraforgó vetésterülete.
A körülményekről elmondható, hogy az időjárás változása kedvez ennek a növénynek, mert a tavasz egyre melegebbé válik. Ugyanakkor kedvezőtlen volt, hogy idén tavasszal a vetés után erőteljes szárazság köszöntött be, aminek hatására a napraforgó igencsak vontatottan kelt. Ezt követően érkezett meg a rég nem tapasztalt mennyiségű májusi eső, ami korrigálta az addigi lemaradásokat. Ezt követően történelmünk legmelegebb nyara következett, és még azon belül is szinte forrónak bizonyult a június. Ezen kívül kisebb-nagyobb száraz periódusok is voltak a tenyészidőszak folyamán, viszont júliusban a sok éves átlagnál megint több csapadék esett.
A Nébih idén 88 hibridet vizsgál a napraforgó-kísérletekben. Ebből hat korai, 15 középérésű, 11 étkezési, hét korai IMI-, négy középérésű IMI-hibrid. Ezek mellett herbicidtoleránsokat és más különleges napraforgó hibrideket is teszteltek. A nemzeti fajtajegyzékben 22 államilag elismert napraforgó van, amihez még 28 napraforgó társulhat az EU fajtalistájáról. A vizsgálatokban 38 fajtajelölt is szerepel.
A vizsgált hibridek 88,4 százaléka külföldi eredetű. Az úgynevezett nagy olajtartalmú, tehát HO-kategóriában 13 hibridet vizsgálnak. Ezekből tízet a Syngenta jelentett be. Dominálnak az úgynevezett vegyszerrezisztens hibridek, és az új hibrideknek mindössze 4–5 százaléka termeszthető hagyományos módon.
A magyarországi hibridnapraforgóvetőmag-előállítás területe egyre csökken, ebben az évben a hivatalos statisztika szerint 3149 hektár volt.
A napraforgó-termesztésben a kórtani vizsgálatokban a plazmopara-rezisztencia áll első helyen. Ezen kívül figyelmet kap még a napraforgószádor, ami főleg az ország déli részében fertőz, azaz élősködik. A legnagyobb megbetegítő változatlanul a sclerotinia, amire a meleg és csapadékos idei időjárás miatt nagyon oda kellett figyelni. Ebben az évben újra megjelent a fomopszisz, ezt is a meleg és az eső együttese hozza elő. Szerencsére az augusztusi szárazság megfogta a fertőzéseket a napraforgóban, igaz, az alternáriás levélbetegség ennek ellenére is megtette a maga hatását.